Sharanagati

(Aus einem Vortrag von Swami Tirtha, 10.01.2019, morgens, Sofia)

(Fortsetzung vom vorherigen Freitag)

„Gokula besitzt eine besondere Schutzgrenze, und dieses geheimnisvolle Quadrat heißt Shvetadvip und umschließt Gokula. An den vier Seiten dieses Quadrats befinden sich die Wohnstätten von Vasudeva, Sankarshana, Pradyumna und Anirudha. Diese vier einzelnen Wohnstätten werden auch durch die vier verschiedenen menschlichen Bestrebungen geschützt: Dharma (die Wahrheit), wirtschaftlicher Fortschritt, Leidenschaft und Moksha (die Befreiung). Die Grundlage dieser Bestrebungen bilden verschiedene vedische Mantras – Rigveda, Samaveda, Yajurveda und Atharvaveda – die diesen verschiedenen Wohnstätten gewidmet sind. Es gibt zehn Himmelsrichtungen: die vier Hauptrichtungen, die vier Nebenrichtungen sowie die Auf- und Abwärtsrichtung. Diese zehn Himmelsrichtungen werden von zehn Dreizacken bewacht. Die vier Hauptrichtungen sind mit acht mystischen Schätzen geschmückt, die mystische Kräfte repräsentieren.“ Sind die Mahapadma, Padma, Shankha, Makara, Kaccha usw. Diese Richtungen werden von den Digpalas, den Beschützern der Himmelsrichtungen, beschützt. Und all die verschiedenfarbigen Begleiter des Herrn, die in bläulichen, gelblichen, rötlichen und hellen Farben erstrahlen, umgeben sie. Hinzu kommen die wunderbaren Energien, angeführt von Vimala.“[1]

Was sehen wir hier also? Eine Diamantsäule in der Mitte, umgeben vom Hexagramm, und die Lotusblume gleicht einem Kreis. Nun kommen wir zu einem Quadrat. Dieses Quadrat trennt die göttliche Sphäre vom äußeren Raum. Wenn ihr euch ein Yantra-Mandala in Indien anseht, werdet ihr diese Struktur finden. Außen befindet sich ein Quadrat, innen ein Kreis; nähert man sich dem Zentrum, findet man spezielle Diagramme und in der Mitte einen Punkt. Und diese vier Hauptrichtungen werden von den vier primären Aspekten Krishnas – Vasudeva, Sankarshan, Pradyumna und Anirudha – beschützt und beherrscht. Sie spielen eine sehr wichtige Rolle in der weiteren Schöpfung und repräsentieren das kosmische Prinzip der Schönheit, das kosmische Prinzip der Identität, das kosmische Prinzip der Intelligenz usw.

Dann folgt der nächste Schritt: Die vier menschlichen Bestrebungen helfen uns, uns dem Göttlichen anzunähern. Sie sind wie Tore zum göttlichen Reich. Und die Veden mit ihrem Wissen unterstützen diese menschlichen Bestrebungen. Doch wie öffnet man die Tür? Nehmen wir an, Sie kommen aus der Richtung des Dharma. Stellen Sie sich vor: Sie haben in diesem weltlichen Leben alles erreicht, alle Mantras rezitiert, alle Rituale vollzogen, alle Anarthas abgelegt und sind frei von jeglichen Bindungen. Sie sind durch die Tür des Dharma zu den Toren von Goloka Vrindavana gelangt. Doch wie öffnet man diese Tür? Sie ist verschlossen. Stellen Sie sich vor: Nach so vielen Leben, die Sie Ihrer spirituellen Praxis gewidmet haben, stehen Sie schließlich vor einer verschlossenen Tür. Und wenn Sie aus irgendeinem Grund den Schlüssel vergessen haben, müssen Sie umkehren. Und was ist der Schlüssel zu dieser Tür? Es ist das fünfte Prinzip, Prema. Wenn wir Prema besitzen, öffnen sich alle Türen. Also bitte, meine Lieben, vergesst nicht, euren Schlüssel mitzunehmen.

Die Veden unterstützen also diese menschlichen Bestrebungen, und dann? Zehn Dreizacke sind in zehn Himmelsrichtungen gerichtet: Osten, Süden, Westen, Norden, Nordosten, Südosten, Südwesten, Nordwesten, einschließlich Zenit und Nadir. Was bedeutet das? Dreizacke – inmitten der spirituellen Lotusblume im spirituellen Reich? Wie ist das möglich? Ein erhobener Arm im spirituellen Himmel?! Warum sind dort Waffen? Nur um die Materialisten einzuschüchtern. Wir müssen die höchsten Ideale schützen – vor Korruption, vor Übergriffen usw.

Diese Edelsteine ​​repräsentieren die wichtigsten mystischen Kräfte im Yoga. Zum Beispiel die Zukunft lesen –klingt das nicht toll? Normalerweise halten wir das für etwas ganz Besonderes, etwas sehr Erhabenes. Aber eigentlich ist das eine sekundäre Siddhi. Denn wenn jemand feinfühlig ist, kann er die Eindrücke deiner Vergangenheit lesen und die Prophezeiung deiner Zukunft erahnen. Aber wenn du dich an einen reinen Anhänger wendest, um deine Zukunft lesen zu lassen, kann auch er sie dir vorhersagen. Er wird sagen: „Hmm, ich sehe zwei getrennte Wege in deinem Leben. Wenn du den einen Weg wählst, wirst du sterben. Wenn du den anderen wählst, wirst du ewig leben.“ Wenn also jemand Probleme im Beruf hat, kann man so ein Beratungsatelier eröffnen. Man kann ganz einfach Wahrsager werden. Und wenn man ein ausreichend mystisches Umfeld hat, werden die Leute einem die Sachen wie verrückt abkaufen. „Ich sehe zwei getrennte Wege in deinem Leben.“ Tatsächlich brauchen die Menschen nur ein wenig Inspiration, um weiterzumachen. „Ja, betet mehr! Das ist die Lösung für euer Problem!“ Wisst ihr, wenn ein Priester das sagt, hört niemand zu. Aber wenn ihr dieselbe Botschaft von einer anderen Quelle hört, dann werdet ihr sie annehmen. Wenn Swami Tirtha sagt: „Gebt euch mehr dem göttlichen Dienst hin“, werdet ihr gähnen: „Ach, wie oft habe ich das schon gehört!“ Aber wenn ihr an einem Motivationstraining teilnehmt und der Trainer sagt: „Was immer ihr tut, tut es zu 100 %“, dann wird es für euch eine Offenbarung sein: „Jetzt habe ich die Lösung für all meine Probleme gehört. Was immer ich tue, muss ich zu 100 % tun.“ Aber das ist die Botschaft von Shrila Shridhara Maharaj. Bitte lest die Bücher. Ihr werdet dasselbe darin finden.

1. Brahma Samhita, 5.5

(из лекции Свами Тиртхи, 10.01.2019 утром, София)

(продолжение с предыдущей пятницы)

«Гокула имеет особую защитную границу, и это сокровенный квадрат — Шветадвип, окружающий Гокулу. У этого квадрата четыре стороны, на которых обитают Васудева, Шанкаршана, Прадьюмна и Анирудха. Эти четыре отдельных убежища также защищены четырьмя различными человеческими стремлениями: дхармой (истиной), экономическим прогрессом (артха), страстью (кама) и мокшей (освобождением). А также основой для этих стремлений являются различные ведические мантры: Риг, Сама, Яджур и Атхарва — они посвящены этим различным убежищам. Существует десять направлений: четыре основных, четыре второстепенных, верх и низ, и эти десять направлений защищены десятью трезубцами. Четыре основных направления украшены восемью мистическими сокровищами, представляющими мистические силы. Это Махападма, Падма, Шанкха, Макара, Качча и т. д. Эти направления защищены дигпалами, защитниками направлений. И все разноцветные спутники Господа, сияют вокруг голубоватым, желтоватым, красноватым и яркими цветами. Плюс ко всему, ощущается чудесная энергия, исходящая от Вималы.[1]

Итак, что мы видим здесь – алмазный столб в центре, окруженный шестиугольником, а цветок лотоса образует круг. А теперь мы подходим к квадрату. Фактически, этот квадрат отделяет божественную сферу от внешнего пространства. Если вы посмотрите на любую янтру-мандалу в Индии, вы увидите эту структуру. Снаружи это квадрат; внутри – круг; если подойти ближе к центру, вы увидите специальные диаграммы, а посередине – точку. И эти четыре основных направления защищены и управляются четырьмя главными аспектами Кришны – Васудевой, Шанкаршаном, Прадьюмной, Анирудхой – которые играют очень важную роль в дальнейшем творении, представляя космический принцип красоты, космический принцип идентичности, космический принцип разума и т. д.

Затем идет следующее – четыре человеческих стремления помогают нам приблизиться к божественной сущности. Они подобны вратам для входа в божественное царство. И Веды поддержат эти человеческие стремления своим знанием. Но как открыть эту дверь? Например, предположим, вы пришли со стороны дхармы. Просто представьте себя. Вы достигли всего в этой земной жизни: вы прочитали все мантры, выполнили все ритуалы, отказались от всех анартх, у вас нет никаких других привязанностей. Тогда вы стоите перед дверью Гокула Вриндавана, дверью дхармы. Как открыть эту дверь? Она все еще закрыта. Просто представьте себя – после того, как вы посвятили столько жизней своей духовной практике, наконец, вы встречаете закрытую дверь. И если вы каким-то образом забыли взять с собой ключ от этой двери, то вам придется вернуться. Так что же является ключом к этой двери? Это пятый принцип, према. Если у нас есть према, то все двери откроются. Поэтому, пожалуйста, мои дорогие, не забудьте взять с собой ключ.

Итак, Веды поддержат эти человеческие амбиции, и что дальше? Десять трезубцев направлены в десять направлений: восток, юг, запад, север, северо-восток, юго-восток, юго-запад, северо-запад, включая зенит и надир. Что же это? Трезубцы – в самом привлекательном духовном царстве лотоса? Как это возможно? Поднятие оружия в духовном небе?! Зачем там какое-то оружие? Просто чтобы запугать материалистов. Мы должны защищать высшие идеалы – от коррупции, от вторжения и т. д.

Эти драгоценные камни представляют собой основные мистические силы в йоге. Например, умение предсказывать будущее – вам это нравится? Обычно мы считаем это чем-то особенным, очень высоким. Но на самом деле это вторичная сиддхи. Потому что, в некотором смысле, если человек чувствителен, он может прочитать отпечаток вашего прошлого и предсказать ваше будущее. Но если вы обратитесь к чистому преданному, чтобы он предсказал ваше будущее, он тоже сможет это сделать. Он скажет: «Хм, я вижу два разных пути в вашей жизни. Если вы пойдете по одному пути, вы умрете. Если вы пойдете по другому пути, вы будете жить вечно». Так что, если у кого-то проблемы с работой, вы можете открыть такое консультационное агентство. Вы легко можете стать предсказателем. И если у вас достаточно мистическая среда, они будут покупать ваши услуги на ура. «Я вижу два разных направления в вашей жизни».

На самом деле, людям нужно лишь немного вдохновения, чтобы двигаться вперед. «Да, молитесь больше! Это решение вашей проблемы!» Знаете, если это скажет священник, никто не будет слушать. Но если вы услышите то же самое из другого источника, тогда вы примете это. Если Свами Тиртха скажет: «Больше предайтесь служению Богу», вы зевнете: «Ах, сколько раз я это уже слышал!» Но если вы пойдете на мотивационный тренинг, и человек скажет: «Что бы вы ни делали, делайте это на 100%», тогда это станет для вас откровением: «Теперь я услышал решение всех своих проблем. Что бы я ни делал, я должен делать это на 100%». Однако это послание Шрилы Шридхары Махараджа. Пожалуйста, почитайте книги. Вы найдете там то же самое.

(продолжение следует)

1. Брахма Самхита, 5.5

(from a lecture of Swami Tirtha, 13.05.2019 morning, Sofia)

Recently I noticed something happening to the devotees in general. Because many times we discuss progress and levels and achievements in spiritual life – how to measure the progress, which levels to achieve, what kind of powers you can have, what qualities to develop. And recently, in the last one or two years, I noticed that, I cannot say it in other words, but a kind of harmony and a kind of resonance has emerged. 

I think we discussed siddhis many times. And during the excursion Mohan had some questions to me. The first was: “Can you teleport things or not?” What can you say to a kid? I said: “Yes, sometimes I can. But, you know, I don’t want to disturb people, therefore I don’t use this power.” And then he was smart enough to have an explanation for himself. “Yeah, because otherwise people would be afraid, therefore Maharaj is not doing it.” He was satisfied with that. 

But he had another question. “Can you enter the body of others and influence or control them?” I said: “Yeah, I’m trying, but the control works very weakly.” But then I added “You know, if you love somebody, you always carry him in your heart. That means he is always with you.” And I think again he was happy with this. Then I asked Prema: “Hey, Prema, what kind of movies is this kid watching?” Because I’m sure he’s not reading the shastras to come up with these mystic powers.

But actually, his questions considered the siddhis, the mystic powers. Teleportation is of secondary importance, but to enter the system of another person and to control them – I think this is our life. Because this is what we expect – that Krishna will enter our system and He will control our life. This is what we are waiting for. In this way, somehow I understood that this need for mystic powers or the interest for mystic powers is in the air. 

And now back to my observation: I had seen that in the last few years some kind of mystic resonance is manifested. Sometimes devotees start to better understand my thoughts. I cannot say that I start to understand you better, because I’m very weak in these mystic powers, but I see some development here in you. And sometimes this is so practical, that the type of prasadam I was thinking of comes on the table. Sometimes this is really like a direct feedback; other times it’s much more subtle – same topics appear, we start to discuss the thing that is on my mind. Or the old friend or a devotee that we discuss about will appear. Also I think there is a very mystical experience in the Pech ashram now, there is a big development. Because all of a sudden all the energies and all the support and all the needed help is just rushing to the ashram. Outsiders are offering their help.

And actually, I had this bhajan on my mind, “Krishna Prema Mayi Radha; “Yes, maybe at the end we can sing this.” But I didn’t have the chance to integrate it into the program this time. Maybe you remember when we discussed that in the body there is too much tamas and very little sattva, but in the intellect, there is more sattva and less tamas. And there I wanted to mention: all right, let’s jump to a very divine topic – how much Radha-bhava is there in Krishna and how much Krishna-bhava is there in Radha? But I did not. Because I can only talk about birth, diseases, old age and death. Still you came up with the essential topic. And I am sure that this was another magic experience, mystic experience – to invite Jiva Goswami from 500 years and Goloka Vrindavan to join us here.

So, many times I’ve told you that you’ve got a secret here. It’s not necessary to do something else, just do what you do, cultivate what you have. Those who have the feeling, they will have the resonance. And the greatest treasure for this lifetime, jivane-nidhane, is to somehow achieve Radha-Govindaji’s shelter. 

(to be continued)

(Szvámí Tírtha, 2019.05.13-i szófiai reggel tanításából)

Észrevettem, hogy az utóbbi időben valami különleges dolog történik a bhaktákkal, úgy általában mindenkivel. Sokszor beszéltünk már a lelki életben elérhető fejlődésről, szintekről és különböző eredményekről, például, hogy hogyan mérjük ezt a fejlődést, milyen szinteket érjünk el, miféle energiákra tudunk szert tenni, illetve hogy milyen tulajdonságokat fejlesszünk ki magunkban. S az utóbbi egy-két évben feltűnt, hogy – másképp nem tudom kifejezni – egyfajta harmónia és isteni rezonancia kezd kialakulni bennetek. 

Úgy hiszem már sokszor beszéltünk a sziddhikről, és a tegnapi kirándulásunk során pedig Mohan feltett nekem néhány kérdést erre vonatkozólag. Az első az volt, hogy: „Te tudsz tárgyakat teleportálni, vagy nem?” Mit mondhat az ember egy gyereknek, úgyhogy azt feleltem: „Igen, néha tudok. De tudod, nem akarok megzavarni senkit sem, ezért nem nagyon használom ezt az erőt.” Majd, mivel elég okos volt, ezért úgy magyarázta tovább magának, hogy „Igen, mert különben az emberek megijednének ettől, és ezért nem csinálod.” S azt hiszem ezzel a válasszal nagyon elégedett volt. 

Viszont volt még egy kérdése: „S még azt szeretném kérdezni, hogy be tudsz lépni mások testébe, és befolyásolni, irányítani őket?” Erre azt feleltem, hogy: „Igen, próbálkozom, de irányítani már kevésbé sikerül.” Majd még hozzátettem azt is, hogy: „Tudod, ha szeretsz valakit, akkor mindig a szívedben hordozod, ami azt jelenti, hogy mindig veled van.” S azt hiszem, ezzel a válasszal is nagyon elégedett volt. Aztán megkérdeztem Prémát, az Édesanyját: „Préma-latá, milyen filmeket néz ez a kölyök otthon?” Mert abban biztos vagyok, hogy nem a sásztrákat olvasgatja, hogy ilyen misztikus erőkre tegyen szert.

Szóval valójában a kérdései a sziddhikre, a misztikus erőkre vonatkoztak, a teleportálás csak másodlagos kérdés volt. Viszont az, hogy úgymond belépjünk egy másik ember testébe, illetve irányítsuk őt – úgy hiszem, hogy erről szól a mi életünk is. Mivel pont ezt akarjuk, erre várunk mi is, hogy Krisna beköltözzön a szívünkbe, és irányítson bennünket. Ily módon megértettem azt, hogy ez a misztikus erők iránti vágy és kíváncsiság valahogy benne van a levegőben. 

Most pedig térjünk vissza a bhaktákkal kapcsolatos észrevételekhez, ahhoz hogy az elmúlt néhány évben egyfajta misztikus rezonancia megnyilvánulását láthatjuk. Például azt, hogy néha a bhakták sokkal mélyebben értik a gondolataimat. Sajnos azt nem mondhatom, hogy én is jobban megértelek benneteket, mivel ezek a misztikus képességek nem annyira az erősségeim, de részetekről mindenképpen látok fejlődést ebben. S néha ez annyira kézzelfogható, hogy mondjuk pont olyan praszádamot készítetek az Uraknak, mint amire én is gondoltam. Néha ez olyan, mint egy azonnali visszajelzés, máskor viszont sokkal finomabb módon, például arról a témáról kezdünk el beszélgetni, ami nekem is épp a fejemben járt. Vagy megjelenik egy régi barát vagy bhakta, akiről épp beszélgettünk. S úgy érzem most a pécsi ásramban is nagyon misztikus dolgok történnek, komoly fejlődések tapasztalhatók, mivel hirtelen minden energia, támogatás és szükséges segítség egyszerűen árad az ásramba, teljesen kívülállók is felajánlják a segítségüket.

Valójában a „Krisna-préma-mají-Rádhá” bhadzsan járt a fejemben, de valahogy úgy alakult, hogy mostanában nem volt alkalmam beépíteni a programba, de azért jó lenne, ha a tanítás végén el tudnánk énekelni. Talán emlékeztek arra, amikor arról beszélgettünk, hogy túl sok a tamasz és nagyon kevés a szattva a testben, viszont az elmében pedig több a szattva és kevesebb a tamasz. S amikor erről beszélgettünk, akkor szerettem volna javasolni, hogy ha ez így van, akkor ugorjunk át egy nagyon lelki témára, mégpedig arra, hogy nézzük meg mennyi Rádhá-bháva van Krisnában, és mennyi Krisna-bháva van Radhában? Akkor ezt nem említettem, mert én csak a születésről, a betegségekről, az öregségről és a halálról tudok beszélni. Mégis valahogy általatok jött ez a nagyon esszenciális téma. S biztos vagyok benne, hogy ez egy újabb csodának a megtapasztalása, melyben meginvitáltuk Gólóka Vrndávanból az 500 évvel ezelőtt élt Dzsíva gószvámít, aki ennek a Krisna-préma-mají-Rádhá dalnak a szerzője, hogy csatlakozzon hozzánk, hiszen ez is arról szól, hogy Rádhá teljes valójában Krsna szeretetéből, és Krisna pedig teljes egészében Rádhá szeretetéből áll. 

Nos, már nagyon sokszor mondtam, hogy ti itt valami nagy titok birtokában vagytok. Nem is nagyon kell különös dolgokat tennetek, csak a megszokottakat, tehát csak folytassátok tovább mindazt amit eddig csináltatok. Akiknek a szívében ott van az érzés, az istenszeretet, azok rezonálni fognak rá. S a leghatalmasabb kincs ebben az életben (dzsívané nidhané), hogy mi lelkek valahogy elnyerjük Rádhá-Góvindadzsí oltalmát.

(folytatása következik)

(от лекция на Свами Тиртха, 13.05.2019 сутрин, София)

Напоследък забелязах, че нещо се случва с бхактите като цяло. Много пъти говорим за напредък, за нива и постижения в духовния живот – как да измерим напредъка, какви нива да се постигнат, какви видове сили може да добие човек, какви качества да развива. И напоследък, в последните една-две години, забелязах, че – не мога да го изразя с други думи – се е появил един вид хармония и резонанс. 

Мисля, че много пъти сме говорили за сиддхите. И на екскурзията Мохан имаше няколко въпроса към мен. Първият беше: „Можеш ли да телепортираш разни неща или не?” Какво да отговориш на дете? Казах: „Да, понякога мога. Обаче нали разбираш, не искам да смущавам хората, затова не го правя.” Тогава той беше достатъчно умен да си обясни: „Ами да, защото иначе хората ще се уплашат, затова Махарадж не го прави.” Това го удовлетвори. 

Обаче имаше и друг въпрос. „Можеш ли да влизаш в телата на другите и да им влияеш или да ги контролираш?” Отвърнах: „Ами опитвам се, но контролът действа много слабо.” Обаче след това добавих: „Нали знаеш, като обичаш някого, винаги го носиш в сърцето си. Това значи, че той винаги е с теб.” И мисля, че отново той беше доволен от това. После питах Према: „Хей, Према, какви филми гледа това дете?” Защото съм сигурен, че не е чел шастрите, та да му хрумне за тези мистични сили.

Защото всъщност въпросите му касаеха сиддхите, мистичните сили. Телепортацията е с второстепенно значение, но да влезеш в ума на друг човек и да го контролираш – мисля, че това е животът ни. Понеже ние именно това очакваме – Кришна да влезе в ума ни и да контролира живота ни. Нали това чакаме. Така разбрах, че по някакъв начин тази нужда от мистични сили, интересът към мистичните сили е във въздуха. 

А сега да се върнем на моето наблюдение: виждал съм, че в последните няколко години се проявява един вид мистичен резонанс. Понякога бхактите започват по-добре да разбират мислите ми. Не мога да кажа, че аз започвам да ви разбирам по-добре, понеже съм много слаб в мистичните сили, обаче виждам някакво развитие в това отношение у вас. И понякога то е нещо толкова практично, че получавам точно такъв прасад, за какъвто съм си мислел. Понякога наистина е като директен отклик; друг път е много по-фино – явяват се някакви теми, започваме да говорим точно за това, за което съм мислил. Или пък идва някой стар приятел на преданите, за когото тъкмо говорим. Също мисля, че сега преживяваме много мистична опитност и в ашрама в Печ, там има голямо развитие. Защото изведнъж цялата енергия и подкрепа, цялата нужна помощ просто се втурва към ашрама. Външни хора предлагат помощта си.

И всъщност, точно този бхаджан ми беше дошъл на ум, „Кришна према майи радха“: „Може би накрая можем да го изпеем.” Но този път не успях да го интегрирам в програмата. Може би си спомняте, когато говорихме как в тялото има твърде много тамас и твърде малко саттва, пък в интелигентността има повече саттва и по-малко тамас. Именно там исках да спомена: добре, нека прескочим на една божествена тема – колко Радха-бхава има в Кришна и колко Кришна-бхава има в Радха? Само че не го казах. Понеже аз умея да говоря само за раждане, болести, старост и смърт. Обаче вие повдигнахте тази есенциална тема. И мисля, че това беше едно друго магично, мистично преживяване – да поканите тук при нас Джива Госвами отпреди 500 години и Голока Вриндавана.

Затова много пъти съм ви казвал, че тук имате някаква тайна. Не е нужно да правите нещо друго, просто правете това, което правите, култивирайте това, което имате. Тези, които имат чувството, ще усетят резонанса. А най-голямото съкровище в този живот, дживане-маране, е по някакъв начин да се постигне подслона на Радха-Говиндаджи. 

(следва продължение)

(from a lecture of Swami Tirtha, 10.01.2019 morning, Sofia)

(continues from the previous Friday)

Something very important is mentioned here, “The eternal whorl of Gokula is Krishna’s six-angled residence”[1]. The six-angled star – usually people consider it the Star of David – the symbol of another major tradition. But actually, this is not the Star of David, this is the star of Gokula. Actually, it just very recently became associated with the Jewish tradition. And in the Orient, in many different sub-traditions you can find this very important symbol. In general we can say that if two triangles meet, then you can produce the six-angle. One represents the male principle and the other represents the female principle. Therefore, we understand that in the whorl of this lotus flower, the predominated and the predominant aspect of the Supreme is hidden.
But it sounds very dry, very theoretical and it is very difficult to understand. What are you talking about? Predominated? It’s too complicated for us! But if I say: in this beautiful lotus flower Radha and Govinda dance in the center – then you very easily understand. Right? Forget about this dry philosophy. Try to join the dance, the eternal dance of Radha-Govinda united.
But according to Bhaktisiddhanta Saraswati Thakur’s explanations, this predominating and predominated aspect of the Supreme is there. The dominating aspect is Krishna, Govinda and the dominated aspect is Radhika. All right, at first glance. Because this is just like a dance. Somebody needs to lead the dance. The leader is the predominant aspect and the person who joins the dance is the predominated aspect. And then the choreography is beautiful. Yet without the other partner, the dance will never happen. Then it is a solo, which is a little bit boring.
So, in this hexagon the predominated and the predominant aspect meet, the two triangles meet. Therefore, Bhaktisiddhanta Saraswati Thakur once exclaimed: Forget about this monotheism. We are dualists. We like the predominating and the predominated aspects of this one unit, because how can you separate Radha and Govinda? You cannot separate them. So, one and yet different, different and one at the same time – a very high concept.
Then the next verse says: “In this eternal realm of Gokula there is a whorl and this is the six-angle residence of Krishna. This transcendental lotus flower has petals and these petals are the residences of the cowherd boys, who are parts and parcels of Krishna. They have an exclusive affectionate attachment to Krishna. And considering their original nature, they are non-separate from Him. These petals raise like walls and beautifully emanate light. The external petals are the transcendental dham or forest shelters for the gopis led by Shrimati Radharani.”[2]
So, this is how we can see, we can understand this picture of Krishna’s environment and entourage. In the center of the creation as a lotus flower, Radha-Govinda dance. Around Them there are Their beautiful partners, the gopas and the gopis. A very similar description you find in the Bible, but it’s a little more majestic, right? God has a throne and some angels tremble at His lotus feet. Here we have no trembling; only beauty, connection and joyful association with the Supreme. And what is the nature of these partners? Their nature is also sat-chit-ananda-vigraha. But what is their purpose? Their purpose is to share the affection coming from Krishna and also to multiply it. This is very important, because originally we also share these qualities, sat-chit-ananda-vigraha, right? So, the next question is what is the purpose of my life? Well, to reflect this original affectionate invitation and to multiply the loving service. Isn’t that beautiful? We have a purpose of life – to reflect the divine light. We are not born from darkness. We are not born to die. No, we are born to shine. To let your original spiritual splendor reveal. What a perspective!

(to be continued)

1. Brahma Samhita, 5.3
2. Brahma Samhita, 5.4

(Szvámí Tírtha, 2019.01.01-i szófiai reggeli tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Egy nagyon lényeges dolgot említ a Brahma-szanhitának a következő verse, „Gókula örök birodalmának kelyhe Krisna hatszögletű lakhelye.”[1] A hatszögű csillagot – az emberek általában Dávid-csillagként ismerik, a meghatározó zsidó hagyomány szimbólumaként. Azonban ez nem a Dávid-csillag, hanem Gókula-csillaga. Valójában ezt nem túl régen hozták kapcsolatba a zsidósággal, mivel eredetileg Keleten, a hinduizmuson belül más alhagyományokban (például a gaudija vaisnavizmusban) már korábban megtalálható volt ez a nagyon fontos szimbólum. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy két háromszög találkozásával jön létre egy hatszög, melyek közül az egyik a férfi, a másik pedig a női elvet képviseli. Ebből megérthetjük, hogy ennek a lótuszvirágnak a kelyhében rejlik a Legfelsőbb Abszolút benső lényéből fakadó uralt s uralkodó arculata.
De ez így igencsak száraznak, elméletinek tűnik, és nagyon nehéz megértenünk. Miről is beszélsz, ez mi a csuda? Uralkodó és uralt fél? Ez nekünk túl bonyolult! De ha azt mondom, hogy ennek a gyönyörű lótuszvirágnak a közepén Rádhá és Góvinda táncol, akkor azt már könnyen megértjük. Igaz? Felejtsük el ezt a száraz filozófiát, egyszerűen csak próbáljunk bekapcsolódni a táncukba, Rádhá és Góvinda örök szeretetteljes táncába.
Bhaktisziddhánta Szaraszvati Thákur magyarázata szerint ebben a virágkehelyben a Legfelsőbbnek mind az uralkodó, mind az uralt része megtalálható. Tehát a domináns, az uralkodó fél Krisna, Góvinda, az uralt fél pedig Rádhika. Első pillantásra ez ilyennek tűnik a számunkra, mivel ez pont olyan, mint egy tánc. Valakinek vezetnie kell a másik felet a táncban. A vezető, a domináns fél, aki pedig bekapcsolódik a táncba, ő az alárendelt. S ettől lesz gyönyörű a koreográfia. Viszont, ha hiányzik a partner, akkor tánc sem lesz, azt úgy hívják, hogy szóló tánc, ami valljuk be egy kicsit azért unalmas.
Így tehát ebben a hatszögletű kehelyben, a két háromszög közepén találkozik az uralkodó és az uralt fél. Ezért kiáltotta fel így egyszer Bhaktisziddhánta Szaraszvati Thákur, hogy „Felejtsétek el ezt az egyistenhitet! Mi dualisták vagyunk. Mi nagyon szeretjük az uralkodó és uralt fél szeretetteljes találkozását, mert hogyan is lehetne elválasztani Rádhát és Góvindát egymástól? Őket lehetetlen elválasztani!” Tehát egyrészt Ők egyek, és ugyanakkor mégis különbözőek, egyidejű azonosság és különbözőség, ami egy nagyon magas koncepció.
A Brahma-szanhitá következő verse pedig így hangzik: „Gókula örök birodalmának kelyhe Krsna hatszögletű lakhelye. E transzcendentális lótuszvirág szirmai a pásztorfiúk otthonai, akik Krsna parányi szerves részei. Páratlan szeretettel vonzódnak Krsnához, akitől lényüket tekintve nem is különböznek. A szirmok mint falak emelkednek, s gyönyörű szépen ragyognak. E lótuszvirág kihajló levelei pedig a Rádhiká vezette gópíknak nyújtanak transzcendentális ligetszerű hajlékot (dháma).” [2]
Tehát ez az a kép, ahogy Krisna transzcendentális környezetét, társait és kíséretét láthatjuk. A teremtés lótuszvirágának közepén, Rádhá-Góvinda táncol, és Körülöttük gyönyörűséges társaik, a gópák és a gópík foglalnak helyet. A Bibliában is találunk egy nagyon hasonló leírást, ami egy kicsit még fenségesebb. Ott Isten a trónján ül, és lótuszlábai előtt  néhány remegő angyal foglal helyet. Itt senki sem remeg, csak szépség, szeretetteljes kapcsolat és örömteli együttlét van a Legfelsőbbel. S mit lehet tudni Isten ezen társainak a természetéről? Ők szat-csit-ánanda-vigraha aspektussal rendelkeznek. S mi a céljuk? Az, hogy megosszák, megsokszorozzák mindenkivel a Krisnából áradó szeretetet. Ez nagyon fontos, mert ez a mi eredeti természetünk: szat-csit-ánanda-vigraha. Ezután felmerül a következő kérdés, hogy mi a célja az életünknek? Nos, az, hogy viszonzó részesei legyünk ennek a szeretetteljes meghívásnak, és hogy megsokszorozzuk az istenszerető szolgálatot. Hát nem csodálatos? Az életünknek van célja, mégpedig az, hogy visszatükrözzük az isteni világosságot. Nem a sötétségből születtünk, és nem azért, hogy meghaljunk, hanem azért, hogy ragyogjunk! Hogy megnyilvánulhasson az eredeti lelki ragyogásunk. Milyen gyönyörű távlat!

(folytatása következik)

1. Brahma-szanhitá, 5.3.
2. Brahma-szanhitá, 5.4.

(от лекция на Свами Тиртха, 10.01.2019 сутрин, София)

(продължава от предишния петък)

Нещо много важно се споменава тук: “Вечната тичинка на Гокула е шестоъгълната обител на Кришна”[1]. Шестоъгълната звезда – обикновено хората я считат за Звездата на Давид – символ на една друга голяма религия. Ала всъщност това не е Звездата на Давид, а Звездата на Гокула. Всъщност тя съвсем наскоро започва да се свързва с юдейската традиция. А на изток в множество различни суб-традиции можете да откриете този толкова значим символ. Най-общо можем да кажем, че когато два триъгълника се застъпват, това образува шестоъгълник. Единият триъгълник представя мъжкия принцип, а другият – женския принцип. Затова разбираме, че в тичинката на този лотосов цвят са скрити доминираният и доминиращият аспекти на Върховния.
Но това звучи много сухо, съвсем теоретично и е трудно да бъде разбрано. За какво въобще става дума? Какъв доминиран аспект? Това е твърде сложно за нас! Обаче ако кажа: в средата на това красиво лотосово цвете танцуват Радха и Говинда – тогава с лекота разбирате, нали? Забравете тази суха философия. Стремете се да включите в танца, във вечния танц на прегърнатите Радха-Говинда.
Но според обяснението на Бхактисиддханта Сарасвати Тхакур, съществуват доминиращ и доминиран аспекти на Бога. Доминиращият аспект е Кришна, Говинда, а доминираният аспект е Радхика. Поне на пръв поглед. Защото това е танц. Някой трябва да води танца. Водещият е доминиращият аспект, а този, който се присъединява към танца, е доминираният аспект. Тогава хореографията е красива. Обаче без другия партньор не би имало танц. Тогава е соло, което е малко скучно.
И така, в шестоъгълника се срещат доминираният и доминиращият аспекти, двата триъгълника. Затова Бхактисиддханта Сарасвати Тхакур веднъж възкликнал: Забравете за този монотеизъм. Ние сме дуалисти. Ние харесваме доминиращия и доминирания аспекти на единството, защото нима можете да отделите Радха и Говинда? Не можете да ги отделите. Така че те едновременно са едно и различни, различни са и са едно – това е много висше разбиране.
После следващият стих гласи: „Тичинката на това вечно царство Гокула е шестоъгълната обител на Кришна. Нейните венчелистчета са жилищата на пастирите или гопалите, които са най-скъпи приятели на Кришна, на когото са нежно отдадени и са частици от собствената Му същност. Венчелистчетата сияят прекрасно като множество стени. Изобилният листак на този лотос е наподобяващата гори и градини дхама, която е духовната обител на гопите, любящите девойки на Кришна, предвождани от Шри Радхика.” [2]
Ето как можем да видим, да разберем картината на обкръжението на Кришна и на Неговите придружители. В центъра на битието, което е като лотосово цвете, танцуват Радха и Говинда. Около Тях са Техните прекрасни придружители, гопите и гопалите. Много подобно описание ще откриете и в Библията, но малко по-величествено, нали? Бог седи на трон и в нозете Му треперят ангелите. Тук няма страхопочитание; само красота, свързаност и радостно общуване с Бога. И каква е природата на тези придружители? Тяхната природа също е сат-чит-ананда-виграха. Но каква е целта им? Целта им е да споделят любовта, идваща от Кришна, и да я преумножават. Това е много важно, защото по начало ние също споделяме тези качества, сат-чит-ананда-виграха. И тогава следващият въпрос е: а каква е целта на собствения ми живот? Ами, да отразя тази изначална любяща покана и да разпространя любящото служене. Не е ли красиво това? Имаме цел в живота – да отразяваме божествената светлина. Не сме родени от тъмнината. Не сме родени, за да умрем. Не, родени сме, за да сияем. Да позволим на изначалното си духовно великолепие да се разкрие. Каква перспектива!

(следва продължение)

1. „Брахма Самхита“, 5.3
2. „Брахма Самхита“, 5.4

(Aus einem Vortrag von Swami Tirtha, 10.01.2019, morgens, Sofia)

(Fortsetzung vom vorherigen Freitag)

Hier wird etwas sehr Wichtiges erwähnt: „Der ewige Wirbel von Gokula ist Krishnas sechseckige Residenz“[1]. Der sechseckige Stern – als Davidstern bezeichnet – ist das Symbol einer anderen bedeutenden Tradition. Doch tatsächlich handelt es sich nicht um den Davidstern, sondern um den Stern von Gokula. Erst vor Kurzem wurde er mit der jüdischen Tradition in Verbindung gebracht. Im Orient findet sich dieses wichtige Symbol in vielen verschiedenen Тraditionen. Allgemein lässt sich sagen, dass zwei sich treffende Dreiecke einen Sechseck bilden. Das eine repräsentiert das männliche Prinzip, das andere das weibliche. Daher verstehen wir, dass im Wirbel dieser Lotusblume der vorherrschende Aspekt des Höchsten verborgen ist.
Aber es klingt sehr trocken, sehr theoretisch und ist schwer verständlich. Um was geht es eigentlich? Dominiert? Das ist zu kompliziert für uns! Aber wenn ich sage: In dieser wunderschönen Lotusblume tanzen Radha und Govinda in der Mitte – dann versteht ihr es ganz leicht. Nicht wahr? Vergisst diese trockene Philosophie. Versucht, euch dem Tanz anzuschließen, dem ewigen Tanz von Radha und Govinda in Einheit.
Doch laut den Erklärungen von Bhaktisiddhanta Saraswati Thakur gibt es diesen dominierenden und beherrschten Aspekt des Höchsten. Der dominierende Aspekt ist Krishna, Govinda, und der beherrschte Aspekt ist Radhika. Auf den ersten Blick ist alles klar. Denn es ist wie ein Tanz. Jemand muss den Tanz anführen. Der Führende ist der dominierende Aspekt, und die Person, die sich dem Tanz anschließt, ist der beherrschte Aspekt. Und dann ist die Choreografie wunderschön. Doch ohne den anderen Partner kann der Tanz niemals stattfinden. Dann ist es ein Solo, was etwas langweilig ist.
In diesem Sechseck treffen also der vorherrschende und der beherrschende Aspekt aufeinander, die beiden Dreiecke treffen sich. Daher rief Bhaktisiddhanta Saraswati Thakur einst aus: Vergesst diesen Monotheismus. Wir sind Dualisten. Wir mögen die vorherrschenden und die berherrschenden Aspekte dieser einen Einheit, denn wie kann man Radha und Govinda trennen? Man kann sie nicht trennen. Also eins und doch verschieden, verschieden und eins zugleich – ein sehr hohes Konzept.
Dann heißt es im nächsten Vers: „In diesem ewigen Reich Gokulas befindet sich ein Wirbel, und dies ist die sechseckige Residenz Krishnas. Diese transzendentale Lotusblume hat Blütenblätter, und diese Blütenblätter sind die Wohnstätten der Kuhhirtenjungen, die ein Teil Krishnas sind. Sie hegen eine ausschließliche, liebevolle Verbundenheit zu Krishna. Und ihrer ursprünglichen Natur entsprechend sind sie untrennbar mit Ihm verbunden. Diese Blütenblätter erheben sich wie Mauern und strahlen wunderschönes Licht aus. Die äußeren Blütenblätter sind die transzendentalen Dhams oder Waldunterkünfte für die Gopis unter der Führung von Shrimati Radharani.“[2]
So können wir Krishnas Umgebung und sein Gefolge sehen und verstehen. Im Zentrum der Schöpfung, als Lotusblume, tanzen Radha und Govinda. Um sie herum sind ihre wunderschönen Gefährtinnen, die Gopas und die Gopis. Eine sehr ähnliche Beschreibung findet sich in der Bibel, aber sie ist etwas majestätischer, nicht wahr? Gott hat einen Thron, und einige Engel zittern vor seinen Füßen. Hier gibt es kein Zittern; nur Schönheit, Verbundenheit und freudige Gemeinschaft mit dem Höchsten. Und was ist das Wesen dieser Gefährtinnen? Ihr Wesen ist ebenfalls Sat-Chit-Ananda-Vigraha. Aber was ist ihr Zweck? Ihr Zweck ist es, die Zuneigung von Krishna zu teilen und sie zu vermehren. Das ist sehr wichtig, denn ursprünglich teilen auch wir diese Eigenschaften, Sat-Chit-Ananda-Vigraha, nicht wahr? Die nächste Frage ist also: Was ist der Sinn meines Lebens? Nun, diese ursprüngliche, liebevolle Einladung widerzuspiegeln und den liebevollen Dienst zu vermehren. Ist das nicht wunderschön? Wir haben einen Lebenssinn – das göttliche Licht widerzuspiegeln. Wir sind nicht aus der Dunkelheit geboren. Wir sind nicht geboren, um zu sterben. Nein, wir sind geboren, um zu leuchten. Um unsere ursprüngliche spirituelle Pracht zu offenbaren. Welch eine Perspektive!

(Fortsetzung folgt)

1. Brahma Samhita, 5.3
2. Brahma Samhita, 5.4

(из лекции Свами Тиртхи, 10.01.2019 утром, София)

(продолжение с предыдущей пятницы)

Здесь упоминается очень важный момент: «Вечный круг Гокулы — это шестиугольная обитель Кришны»[1]. Шестиугольная звезда — обычно её считают звездой Давида — символом другой важной традиции. Но на самом деле это не звезда Давида, это звезда Гокулы. На самом деле, она совсем недавно стала ассоциироваться с иудейской традицией. А на Востоке, во многих различных субтрадициях, можно найти этот очень важный символ. В целом можно сказать, что если два треугольника встречаются, то образуется шестиугольник. Один представляет мужское начало, а другой — женское. Следовательно, мы понимаем, что в круге этого лотоса скрыт доминированый и доминирующий аспект Всевышнего.
Но это звучит очень сухо, очень теоретически и очень трудно понять. О чём вы говорите? О доминировании? Это слишком сложно для нас! Но если я скажу: в этом прекрасном цветке лотоса Радха и Говинда танцуют в центре – тогда вы очень легко поймете. Верно? Забудьте об этой сухой философии. Попробуйте присоединиться к танцу, вечному танцу Радхи и Говинды, объединенных вместе.
Но, согласно объяснениям Бхактисиддханты Сарасвати Тхакура, этот доминирующий и подчиненный аспект Высшего существует. Доминирующий аспект — это Кришна Говинда, а подчиненный аспект — Радхика. Хорошо, на первый взгляд. Потому что это как танец. Кто-то должен вести танец. Ведущий — это доминирующий аспект, а тот, кто присоединяется к танцу, — это подчиненный аспект. И тогда хореография прекрасна. Но без партнера танец никогда не состоится. Тогда это сольное выступление, которое немного скучно.
Итак, в этом шестиугольнике встречаются подчиненный и доминирующий аспекты, сходятся два треугольника. Поэтому Бхактисиддханта Сарасвати Тхакур однажды воскликнул: «Забудьте об этом монотеизме. Мы дуалисты. Нам нравятся подчиненный и доминирующий аспекты этого единого целого, потому что как можно разделить Радху и Говинду? Их нельзя разделить». Таким образом, они одно и в то же время различное, различное и единое одновременно – очень высокая концепция.
Затем в следующем стихе говорится: «В этом вечном царстве Гокула есть центр, и это шестиугольная обитель Кришны. Этот трансцендентный лотос имеет лепестки, и эти лепестки — обители пастухов, которые являются неотъемлемой частью Кришны. Они питают к Кришне исключительную привязанность. И, учитывая их изначальную природу, они неотделимы от Него. Эти лепестки поднимаются подобно стенам и излучают прекрасный свет. Внешние лепестки — это трансцендентные дхамы, или лесные убежища для гопи, возглавляемых Шримати Радхарани» [2].
Итак, вот как мы можем увидеть, понять эту картину окружения и свиты Кришны. В центре творения, подобно цветку лотоса, танцуют Радха и Говинда. Вокруг Него находятся Их прекрасные спутники, гопалы и гопи. Очень похожее описание вы найдете в Библии, но оно немного величественнее, не так ли? У Бога есть трон, и некоторые ангелы дрожат у Его лотосных стоп. Здесь же нет дрожания; только красота, связь и радостное общение с Всевышним. А какова природа этих спутников? Их природа также сат-чит-ананда-виграха. Но какова их цель? Их цель — делиться любовью, исходящей от Кришны, и приумножать её. Это очень важно, потому что изначально мы тоже разделяем эти качества, сат-чит-ананда-виграха, верно? Итак, следующий вопрос: какова цель моей жизни? Ну, отражать это изначальное любовное приглашение и приумножать любящее служение. Разве это не прекрасно? У нас есть цель в жизни – отражать божественный свет. Мы не рождены из тьмы. Мы не рождены, чтобы умереть. Нет, мы рождены, чтобы сиять. Чтобы позволить проявиться нашему первоначальному духовному великолепию. Какая удивительная перспектива!

(продолжение следует)

1. „Брахма Самхита“, 5.3
2. „Брахма Самхита“, 5.4