Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2019.01.10-i szófiai esti tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Krisna valamennyi csodálatos kedvtelése mélységesen édes a számunkra. Általában a bhakták nagyon szeretik Krisna gyermekkori kedvteléseit, ugyanis főleg ezekben csillantja meg a rendkívül különleges tálentumait. Bár ekkor még nagyon fiatal, de már hősként viselkedik. Ugyan Jasódá, az édesanyja azt gondolja, hogy: „Ó, Ő csupán egy kisfiúcska”, viszont a vrndávani lánykák erről másképp vélekednek. Ők azt mondják, hogy: „Ó, Ő a mi hősünk”. Tehát Krisna körül mindig csodák történnek. S mindannyiszor, amikor kimegy Vrndávan utcáira, hogy a napi teendőit végezze, elhaladt a fiatal lánykák házai előtt, akiket teljesen elvarázsol a látványa. Habár megtiltották nekik, nem mehetnek ki csak úgy az utcára, hogy köszönjenek egy fiatalembernek, de a lányok mégis különböző módszereket találnak ki arra, hogy láthassák Őt. Az egyik ilyen trükkjük az, hogy felmásznak a házak tetejére, mert ott egyrészt nem lehet látni őket, másrészt ők viszont teljes mértékben belátják az utcát, és Krisnát, ahogy elhalad előttük. Ők a szerencsésebb lánykák A többiek  módszere viszont az … talán emlékeztek, hogy milyenek a kapuk Indiában, nos, tehát kétszárnyúak ezek az ajtók, de nem igazán illeszkednek teljesen szorosan, így van egy kis rés közöttük. Bár úgy tűnik zárva van a kapu, de valójában 10%-ban nyitva van. Tulajdonképp azok a gópik, akik ezek mögött a – mondhatni – zárt ajtók mögött rejtőznek, ők az igazi misztikusok. Ugyanis nem láthatják Krisnát, a gópákat és a borjak teljes menetét, ezt a valódi történést csak egy nagyon rövid időre pillanthatják meg. Szóval vigyázzunk, ha misztikusok akarunk lenni, mert akkor csak egy rövid bepillantásunk lesz a valós valóságba! Viszont, ha csatlakozunk a szerencsések táborához, akkor láthatjuk Krisnát és a pásztorfiúk teljes felvonulását.

A gópík anyukái nagyon gyengéd, gondoskodó édesanyák voltak, akik igyekeztek megóvni a lányaik jó hírnevét, megvédeni őket mindenféle veszélytől, és szépen gondoskodni róluk. S mikor meghallották, hogy veszély leselkedik Vrndávanra, mindenféle kígyók jelentek meg, akkor rendkívüli módon odafigyeltek a lányaikra. „Legyetek nagyon óvatosak, ha olyan helyre mentek, ahol kígyók lehetnek, nehogy megharapjanak benneteket!” Azt hiszem, hogy a Földön élő kígyófajok 70%-a Indiában található, szóval ez a kígyók hazája. De az összes kígyófaj közül a fekete kígyó a legveszélyesebb, mert rendkívül mérgező. Így, amikor az anyák meghallották, hogy „Ó, ezek a nagyon veszélyes fekete kígyók jelentek meg Vrndávanban”, akkor nagyon megijedtek.

Mint tudjátok, Indiában a kígyóbűvölők úgy keresnek pénzt, hogy fuvoláznak és a kígyó pedig táncolni kezd. Ebben az esetben a kígyóbűvölő varázsolja el a kígyót, de mi van akkor, ha a kígyóbűvölő helyett egy egér van ott? Akkor ugye a kígyó fogja elvarázsolni parányi áldozatát, akit teljesen megbabonáz a kígyó, így képtelen védekezni. Tehát, amikor az anyák értesültek arról, hogy: „Itt vannak ezek a borzalmasan mérgező, veszélyes fekete kígyók”, akkor be akarták zárni az összes ajtót. „Édes lányom, nem mehetsz ki! Nem engedlek sehová!”

Viszont az anyák csak a hír felét hallották meg, hogy itt vannak a „fekete kígyók”, és nem is kérdezősködtek tovább. Viszont azok, akik ismerik Vrndávan lelki zoológiáját, azok tisztában vannak azzal, hogy Kihez is tartoznak ezek a „fekete kígyók”. Krisna karjait hasonlítják a fekete kígyókhoz. Az anyák nagyon megijedtek: „Ó, fekete kígyók!” De azt már nem hallgatták  meg, hogy Kinek a fekete kígyói. Viszont a fiatal gópik nagy is jól ismerték ezt a lelki zoológiát, és tudták, hogy mit jelent. „Ó, ezek az elbűvölő, gyönyörű kígyók, ezek a mi szeretett Gópálunké.” S azonnal úgy érezték magukat, mint az elbűvölt kisegér. Teljesen megdermedtek a fekete kígyók jövetelének hírére és képtelenek voltak ellenállni neki, vagy elszaladni a harapása elöl. Hiszen ennek a vrndávani fekete kígyónak az ölelése halálos. Ha egyszer megérint a mérge, akkor már nem menekülhet senki. Ennek nincs ellenszere!

Tehát ismét csak azt mondhatom, hogy ha misztikusok akarunk lenni, akkor vigyázzunk, mert a valóságnak csak egy parányi részébe lehet bepillantásunk. Ha valaki azt mondja, hogy: „Ne válj a szolgálat áldozatává!”, akkor emlékezzünk ezekre az egérként elbűvölt gópikra, akik készek voltak az istenszerelem méregének áldozatává válni.

Szóval, hogyan találjuk meg a lelki helyünket? Ha Krisna csodálatos kedvtelései mélységesen megérintenek bennünket, az nagyon veszélyes, az elől nincs menekvés! De mi nem is akarunk menekülni. Készek vagyunk itt ülni az elkövetkező 45 évben, mert ez a nektár élteti szívünket.

(folytatása következik)