Sharanagati

(from a lecture of Swami Tirtha, 12.05.2019 morning, Sofia)

(continues from the previous Monday)

Question of Aradhana: You mentioned that we should make steps towards our original self, sat-chit-ananda. And is it correct what I understood, that some of these steps are to put Krishna in the center; the maha-mantra is purifying us; and not to be sad? Three steps.

Swami Tirtha: Correct. It’s a good to-do list. 

Aradhana: Are there other steps? 

Swami Tirtha: Actually, all the instructions of the Vedas help this goal to be realized. Even the smallest little detail tells the whole story. There are tons of instructions coming from the scriptures and the tradition. Maybe we cannot embrace all these advices, but at least the major points we have to try to integrate into our life. It is said that the ultimate goal of all the Vedic instructions is the happiness of Lord Vishnu. Also it is said that all these instructions have two main conclusions. One is: always remember Krishna; and the second is: never forget Him. Therefore we can say that the last miracle tells about the first miracle. Because there is a unity, there is a structure, there is a spiritual network behind this. And the last drop will tell everything about the first drop, the last miracle tells everything about the first miracle. 

And what is the last miracle? The last miracle is that we sit here. That we have followed this beautiful invitation: ‘Come, take your share of the divine bliss!’ Isn’t that a miracle? That such an invitation exists and it can reach us? And also that we can respond to such an invitation? It’s a full miracle! And that miracle tells everything about the first miracle.

 But now comes your speculative mind, and you will say: if it is true in one direction, it should be true the other way around as well. And I couldn’t say that this is not valid. What does it mean – the first miracle contains everything about the last miracle? So, the meeting of Radha-Govinda contains our sitting here today?! I think by the mercy and the divine savior activity of Chaitanya Mahaprabu we can agree on this point. Because as a merciful God, Krishna as a God of love, He has a plan to invite these parts and particles back. But there is a plan, there is a divine plan. So, if there is an invitation, then we only need to say this magic mantra: ‘Yes’. 

Krishna Priya: Is Krishna inviting everybody? 

Swami Tirtha: Basically yes. In case He does not invite someone, they are invited by Radharani. Is there anybody who is excluded from divine mercy? It is impossible! If ontologically everybody belongs to Them, who is excluded? Some understand this situation, others understand and do something about it, still others don’t understand, they don’t pay any attention to this. But nobody is independent of the divine power and divine origin. 

Lila-Avatar: If we are all in the to-do list of Krishna and Radha to go back to Them, do we have a chance to complicate this plan for returning back with our to-do list ? To mess up things.

Swami Tirtha: Yes. Yes, because we share the divine qualities. And if They have a plan for salvation, then we have a plan for damnation. Therefore, our only duty is not to give trouble to the divine plan, to avoid our negative interference in the divine plan. If you cannot help, at least don’t block it.

Question: How can we be happy in separation? The first impression when coming from a Christian temple here into a Vaishnava temple is that instead of shedding tears, everything is jolly. In our tradition, one of the most beautiful definitions of poetry is transcendental nostalgia in separation. I remember you said that the language of the lover is poetry and the language of the mystic is silence. How to be happy in separation? 

Swami Tirtha: By dancing, chanting the holy names… Separation is dramatic, but it’s not tragic. Because there is no happy ending in a tragedy. But in a drama we can expect a happy ending. We never know what’s going to happen. And you know, shedding tears is not bad. But it’s a big difference whether you shed tears due to sadness or happiness. One thing is declared in the shastras: “If there is fire, there is water as well”. So if there is the fire of the burning separation, you will shed the tears, the water of the pain. If there is the warmth of the loving emotions, again you are in tears. Yet the quality is a little different. 

But if we cannot shed tears, either of deep separation or spiritual bliss, then let’s laugh instead.

(Szvámí Tírtha, 2019.05.12-i szófiai reggeli tanításából)

(előző hétfői tanítás folytatása)

Árádhaná kérdése: Említetted, hogy tegyünk lépéseket az eredeti szat-csit-ánanda természetünk megvalósítása érdekében. S ha jól értettem, ezek azok, hogy Krisnát helyezzük életünk középpontjába; engedjük, hogy a mahámantra megtisztítson bennünket; és hogy ne szomorkodjunk. Ez a három lépés, amit meg kell tennünk?

Szvámí Tírtha: Pontosan! Ez egy jó kis feladatlista. 

Árádhaná: Létezik ezen kívül még egyéb más dolog is? 

Szvámí Tírtha: Valójában a védákban szereplő ajánlások ennek a célnak a megvalósítását segítik. Egyetlen apró részlet is tökéletesen magában hordozza a nagy egészet. Rengeteg útmutatás található a szentírásokban és magában a szent hagyományban, bár meglehet, hogy ezek közül nem mindegyiket tudjuk megfogadni, de legalább a főbb tanácsokat meg kell próbálnunk beépíteni az életünkbe. Azt mondják, hogy a védikus tanítások végső célja az Úr Visnu öröme, elégedettsége. S még azt is hozzáteszik, hogy az összes útmutatásnak két fő végkövetkeztetése van, egyrészt, hogy mindig emlékezzünk Krisnára, másrészt pedig, hogy soha ne feledkezzünk meg Róla. Ezért azt mondhatjuk, hogy a végső csoda az első csodáról mesél, mivel ez egy egységes rendszer, melyet egy lelki hálózat kapcsol össze. S mint cseppben a tenger, a végső csoda magában hordozza, és mindent elmond az eredeti csodáról. 

S mi ez a végső csoda? Az, hogy mi itt ülünk, hogy elfogadtuk ezt a csodálatos meghívást: ‘Gyertek és vegyétek el jussotokat az isteni boldogságból!’ Mi ez, ha nem csoda? Hogy létezhet egy ilyen mérvű meghívás, mely még el is ér hozzánk? S hogy lehetséges az, hogy még válaszolhatunk is rá? Ez egy maximális csoda! S ez a csoda, mindent elmond az eredeti csodáról.

 De mit is jelent ez pontosan: hogy az első csodában minden benne rejlik az utolsó csodáról? Tehát, hogy Rádhá-Góvinda találkozásában benne rejlik az, hogy mi ma itt ülhetünk?! Úgy hiszem, hogy megmentőnk Csaitanja Maháprabu kegyéből, és isteni megváltó missziójának köszönhetően, ebben egyet tudunk érteni. Mivel Krisnának, mint kegyes és szerető istennek az a terve, hogy visszahívja ezeket a részeit, vagyis az egyéni lelkeket. Tehát emögött van egy terv, egy isteni terv. Szóval, ha elhangzik ez az isteni elhívás, akkor nekünk csak ezt a varázslatos mantrát kell kimondanunk, hogy „Igen”. 

Krsna-prijá: Tehát Krisna mindenkit meghív? 

Szvámí Tírtha: Alapvetően igen. Ha valakit mégsem Ő hívna vissza Magához, abban az esetben őket Rádhárání fogja. Van bárki is, aki ki lenne zárva az isteni kegyelemből? Az lehetetlen! Ha ontológiailag mindenki Hozzájuk tartozik, akkor ki lenne kirekesztve ebből? Vannak olyanok, akik ezt megértik; vannak olyanok, akik megértik és tesznek is ezért valamit; illetve vannak olyanok, akik ezt nem is értik, és nem is figyelnek erre. De senki sem független az isteni hatalomtól, az isteni eredettől! 

Lílávatár: Ha mindannyian szerepelünk Rádhá-Krisna tervében, hogy visszatérjünk Hozzájuk, van-e esélyünk arra, hogy a saját céljainkkal megnehezítsük ezt a hazatérést? Úgymond, összekuszáljuk a szálakat. 

Szvámí Tírtha: Igen, megnehezíthetjük, mivel magunk is rendelkezünk valamennyivel az isteni tulajdonságokból, tehát képesek vagyunk módosítani ezt a kegyes, célirányos isteni tervet. S ha Nekik van tervük az üdvözülésünkre, akkor nekünk is lehet az elkárhozásra. Ezért csak egyetlen feladatunk van, mégpedig az, hogy ne okozzunk problémát, ne avatkozzunk be negatív módon az isteni terv megvalósulásába. Ha nem tudjuk azt segíteni, akkor legalább ne akadályozzuk meg.

Kérdés: Hogyan lehetünk boldogok az istentől való elszakítottságban? Az első benyomásunk, amikor egy vaisnava templomba belépünk, miután keresztényi körben nevelkedtünk, az hogy itt nem könnyeket, nem könnyzáport, hanem vidámságot tapasztalunk. A mi (keresztény) hagyományunkban a költészetnek az egyik legszebb meghatározása, ‘az elválás miatt érzett transzcendentális nosztalgia’. Emlékszem említetted, hogy a szerelmesek nyelve a költészet, a misztikusoké pedig a csend. Hogyan is lehetünk boldogok az elválásban? 

Szvámí Tírtha: Táncolva, és a Szent Neveket zengve… Az elválás drámai, de nem tragikus. Hiszen a tragédiának nincs boldog vége, míg a drámában számíthatunk boldog végkifejletre. S mint tudjuk a könnyzápor az nem egy rossz dolog! Viszont nagy különbség van aközött, hogy örömünkben vagy bánatunkban sírunk-e? Egy dolgot viszont leszögeznek a sásztrák: „Ha van tűz, akkor van víz is.” Tehát, ha az elválás miatti tűz lángol bennünk, akkor könnyeket fogunk hullatni, a fájdalom vizét. Ha meleg, szeretetteljes érzelmek öntenek el bennünket, akkor könnyekre fakadunk. Bár a minőségük kicsit más. 

Ám, ha a legmélyebb elválás, vagy a legnagyobb örömérzet miatt sem tudunk sírni, akkor nevessünk inkább.

(от лекция на Свами Тиртха, 12.05.2019 сутрин, София)

(продължава от предишния понеделник)

Въпрос на Арадхана: Казахте, че трябва да правим стъпки към изначалния си аз, сат-чит-ананда. Правилно ли съм разбрала, че някои от тези стъпки са: да поставим Кришна в центъра; махамантрата ни пречиства; и да не бъдем тъжни? Три стъпки.

Свами Тиртха: Правилно. Това е добър списък за изпълнение. 

Арадхана: Има ли и други стъпки? 

Свами Тиртха: Всъщност всички напътствия във Ведите ни помагат да осъществим тази цел. Дори най-дребният детайл говори за цялостната история. Има тонове наставления, идващи от писанията и от традицията. Вероятно не можем да последваме всички тези съвети, но поне основните точки трябва да се стремим да интегрираме в живота си. Казва се, че най-висшата цел на всички ведически насоки е щастието на Бог Вишну. Също се казва, че всички тези насоки имат две главни заключения. Едното е: винаги да помним Кришна, а второто: никога да не Го забравяме. Затова можем да кажем, че и последното чудо говори за първото чудо. Защото съществува единство, съществува структура, съществува духовна мрежа във всичко. И последната капка разкрива всичко за първата капка, и последното чудо разказва всичко за първото чудо. 

А кое е последното чудо? Последното чудо е, че ние седим тук. Че сме последвали тази красива покана: „Елате, вземете своя дял от божественото блаженство!“ Нима това не е чудо? Че такава покана съществува и че е могла да достигне до нас? И също – че ние можем да отвърнем на такава покана? Това е пълно чудо! И това чудо разкрива всичко за първото чудо.

 Но сега се включва умозрителният ви мозък и вие ще речете: щом това важи в едната посока, значи трябва да е вярно и в обратната. И аз не мога да кажа, че не е валидно. Какво означава това – че в първото чудо се съдържа всичко за последното чудо? Тоест, че срещата на Радха-Говинда съдържа това, че ние днес седим тук?! Мисля, че по милостта и по божествените спасителни дейности на Чайтаня Махапрабху можем да се съгласим с това. Защото милостивият Бог, Кришна като Бога на любовта, има план да повика тези частички да се завърнат. Има план, има божествен план. И щом има покана, ние просто трябва да кажем онази вълшебна мантра „Да!“. 

Кришна Прия: Кришна всички ли кани? 

Свами Тиртха: Като цяло, да. В случай, че не е поканил някого, ще е поканен от Радхарани. Нима някой е изключен от божествената милост? Това е невъзможно! Щом онтологично всички принадлежат на Тях, кой е изключен? Някои разбират тази ситуация, други освен, че разбират, и правят нещо по въпроса, а пък други не разбират и не отделят никакво внимание на това. Но никой не е независим от божествената сила и от божествения произход. 

Лила Аватар: Щом всички сме в списъка на Радха и Кришна за завръщане при Тях, има ли вероятност със собствените си списъци със задачи да затрудним този план за завръщане? Да объркаме нещата.

Свами Тиртха: Да. Да, защото и ние споделяме божествените качества. И щом Те имат план за спасение, ние пък имаме план за падение. Затова едничкото ни задължение е да не се пречкаме в Божия план, да не се намесваме по негативен начин в него. Ако не можете да помогнете, поне не пречете.

Въпрос: Как можем да сме щастливи в раздялата? Първото впечатление, когато човек идва от християнска църква тук, във ваишнавски храм е, че вместо да се леят сълзи, всичко е весело. В нашата традиция едно от най-красивите определения за поезия е трансцендентална носталгия в раздяла. Помня когато казахте, че езикът на влюбения е поезията, а езикът на мистика е мълчанието. Как да бъдем щастливи в раздялата? 

Свами Тиртха: Танцувайки, пеейки светите имена… Раздялата е драматична, но не е трагична. Защото трагедията няма щастлив край. Но в една драма можем да очакваме щастлив завършек. Никога не знаем какво ще се случи. И знаете ли, да се леят сълзи не е лошо. Но има голяма разлика дали плачеш от тъга или от щастие. Едно нещо е казано в шастрите: „Щом има огън, има и вода”. Така че, ако пламти огънят на изгарящата раздяла, ще проливаш сълзите, водата на болката. А ако грее топлината на любящите чувства, отново ще си облян в сълзи. Но качеството им е доста различно. 

Обаче ако не можем да проливаме сълзи, било от прорязваща раздяла или от духовно блаженство, нека вместо това се смеем.

(from a lecture of Swami Tirtha, 09.01.2019 morning, Sofia)

(continues from the previous Friday)

As we started to focus on this symbol of the heart – the heart as a lotus flower – according to the cardinal directions there are different petals on this lotus flower of the heart. And there are different human behaviors or human tendencies, designated for these petals. I will tell you the direction, like east, west, middle, up, etc. and you try to identify what kind of feeling, what kind of tendency, what kind of human behavior you would designate to that petal. So, what kind of human behavior can we identify on the eastern petal of the lotus of the heart? 

Answers: Prayer. Virtue. Kindness. Humility. Worship. 

Swami Tirtha: Nice. What was your offer? Virtue. Correct, the virtuous behavior is there on the eastern petal. At least this is good. We want a pure lotus of the heart, right? So if we start with the eastern direction, this meritorious behavior is there. The next direction is southeast. What is there on the southeastern petal – any ideas? 

Maharani: Maybe persistence in virtuous behavior.

Swami Tirtha: The opposite – sleeping and slumber. So you see, this is not a fully purified lotus yet, it’s got some pros and some cons. But all right, if the first petal was something positive, the second petal was something not so positive, what about the third petal – in the south? 

Answers: Sin, passion, desire.

Swami Tirtha: Even worse – cruel intention is on the southern petal. But then what is there on the southwest, as we are going around? Actually you have already mentioned it – this is the sinful desires. And what is there on the western petal? 

Answer: All desires.

Swami Tirtha: Ah, very good! Amusement. Isn’t it fully describing the western society? We simply want to enjoy everything. We think that life is an enjoyment; and we are frustrated. In the east they say life is suffering and everybody is smiling. There is something wrong here. They know that it is suffering and they are happy about it; we hope that it is fun, but we are very bitter about it. So there is something that we have to correct here. Northwest? It is sexual desires. And what is there in the north? Actually it is said: on the northern petal there is serene peace. Shanti, absolute peace. Then we move to the orient again. So what is in the northeast? 

Kripadham: Virtuous desires. 

Swami Tirtha: Almost. It is knowledge and wisdom. Finally something! So far it was like a horror story, now at least we have some hope. And what is all around the petals? Around that lotus flower is the renunciation. And finally, what is in the essence? What is there in the stamen, where the seeds are? 

Answer: Nectar?

Swami Tirtha: Not bad, but a little more practically? 

Answer: Worship.

Swami Tirtha: No, that’s a little too high. It is self-reflection. Self-reflection. So if you try to imagine this lotus flower, what is all around it externally? This is tapasya, self-control, austerity, renunciation. What is in the middle: this is self-reflection – when you try to analyze, to understand yourself, you look into the mirror. And if we face the different directions, we shall find some good points, some difficult points and some neutral characteristics. Because, let’s say, sinful activities are obviously wrong. Sleeping is neutral; you need to sleep in order to wake up tomorrow. And there are some obviously positive – like knowledge and wisdom, etc. 

So this is our composition – there is both good and bad stuff, right? We can say that the instinctive part is reflected in certain petals, and the higher platforms of a human being, the more angelic side of a human being is reflected in other petals of this lotus of the heart. So if we are realistic and our self-analysis is proper, not in a dream state, then we shall see the good and the bad sides that we have. There is nothing wrong with having shortcomings. Because you are not accomplished angels yet. But one thing we do need – the desire to purify. I think this is hiddenly written on all the petals. 

(to be continued)

(Szvámí Tírtha, 2019.01.09-ei szófiai reggeli tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Legutóbb a szív szimbólumáról a lótuszvirágról beszélgettünk, amelynek szirmai a fő égtájaknak megfelelően helyezkednek el, és különböző emberi viselkedésformák, hajlamok kapcsolódnak hozzájuk. Legyen az, hogy én megnevezem ezeket a különböző égtájakat, mint kelet, nyugat, közép, fent, lent, stb., ti pedig próbáljátok beazonosítani, hogy milyen érzést, hajlamot, emberi viselkedést tudunk ezeknek a szirmoknak megfeleltetni. Tehát, milyen emberi viselkedést társítsunk a szív lótuszának keleti szírmához? 

Válasz:  Imádság, erényesség, jóság, alázat, imádat.

Szvámí Tírtha: Ó, ezek szépek! Mit is mondtatok? Erényesség? Helyes, az erényes viselkedés megtalálható ezen a keleti szirmon. Mivel, mi egy tiszta szívet, tiszta lótuszvirágot szeretnénk, ezért ha ezzel a keleti iránnyal kezdünk, akkor ez az eszményi, kiváló emberi tulajdonság található ott meg. A következő irány a délkelet. Mit gondoltok, mi található ott? 

Mahárání: Esetleg a kitartás? Kitartás az erényes viselkedésben.

Szvámí Tírtha: Épp a fordítottja, alvás, szunyókálás. Szóval láthatólag, ez még nem egy teljesen megtisztult lótusz, vannak ildomos és kevésbé ildomos jellemzői. Rendben, tehát az első szirom egy pozitív tulajdonság volt, a második egy kevésbé kedvező, nos nézzük meg, vajon mi található a harmadik szirmon, melynek iránya, dél? 

Válasz: Bűn, szenvedély, vágyak.

Szvámí Tírtha: Még rosszabb, a déli szirmon a kegyetlenség iránti vágy lakozik. Tovább folytatva nézzük meg, hogy mi található délnyugatra? Valójában már említettétek is, ott találhatók a bűnös vágyak. S mit találunk a nyugati szirmon? 

Válasz: Az összes vágy.

Szvámí Tírtha: Ó, nagyon jó! Igen, a szórakozások. Ugye ez jól szemlélteti a nyugati világot? Egyszerűen csak élvezni akarunk mindent, hiszen azt gondoljuk, hogy az élet csak erre való, és ettől kellőképp frusztráltak vagyunk. Ezzel szemben keleten azt mondják, hogy az élet szenvedés, mégis mindenki mosolyog. Itt valami nem stimmel! Ők tudják, hogy szenvedés, mégis boldogok, mi pedig azt reméljük szórakozás, mégis sokat kesergünk. Tehát itt van valami, amin változtatnunk kell! Északnyugat pedig a szexuális vágyak lakhelye. S mi található északon? Valójában azt mondják, hogy az északi szirmon béke honol. Sánti, az abszolút béke. Majd ismét átfordulunk keletre. Szóval mi található északkeleten? 

Krpadhám: Az erényes, a nemes vágyaink. 

Szvámí Tírtha: Majdnem. A tudás és bölcsesség. Na, végre valami! Eddig egy borzalmas rémtörténet volt az egész, most keleten legalább van némi remény. S mi található a szirmok körül? A lótuszvirágot a lemondás veszi körül. S végül nézzük meg, hogy mi van a szív lótuszának a közepén, mi a leglényege, az esszenciája? Ahol a porzó, a magok találhatók. 

Válasz: A nektár?

Szvámí Tírtha: Nem rossz, kicsit gyakorlatiasabb ötlet? 

Válasz: Imádat.

Szvámí Tírtha: Ez sem, ez picit túl magas. Az önreflexió. Az önreflexió! Tehát, ha próbáljuk elképzelni ezt a lótuszvirágot, mit látunk, mi övezi körül? A tapaszja, az önfegyelmezés, a vezeklés, a lemondás. És mi található a középpontjában? Ez az önreflexió – amikor megpróbáljuk elemezni, megérteni önmagunkat, amikor a tükörbe nézünk. S ha innen körbetekintünk a különböző irányokba, akkor találunk közöttük néhány kedvező, illetve kevésbé kedvező tulajdonságot, és pár természetes dolgot. Mivel a bűnös cselekedetek természetesen helytelenek, az alvás az egy természetes dolog, hiszen aludnunk kell ahhoz, hogy másnap fel tudjunk kelni. S kétségkívül van néhány pozitív jellemvonás is, mint a tudás, a bölcsesség, és így tovább. 

Tehát különböző sajátságaink, jó és rossz összetevőink egyaránt vannak. Szóval azt mondhatjuk, hogy az ösztönlényünk, illetve a magasabb, angyali oldalunk is tükröződik ennek a szívlótusznak a különböző szirmain. Tehát, ha reálisan tekintünk önmagunkra, helyes az önreflexiónk, nem pedig álomvilágban élünk, akkor meglátjuk magunkban a jó és a rossz oldalt egyaránt. Nincs abban semmi rossz, ha vannak hiányosságaink, hiszen még nem vagyunk teljesen angyalok. Viszont egy dologra mindenképp szükségünk van, a megtisztulás iránti vágyra. Úgy hiszem, hogy ez minden szirmon rejtve megtalálható. 

(folytatása következik)

(от лекция на Свами Тиртха, 09.01.2019 сутрин, София)

(продължава от предишния петък)

Тъй като започнахме да се фокусираме върху този символ на сърцето – сърцето като лотосово цвете – той има различни листенца, разположени спрямо главните посоки. И на тези листенца са разпределени различни видове човешко поведение и наклонности. Аз ще ви казвам посоката, да речем изток, запад, в средата, отгоре и т.н. а вие се опитвайте да познавате какво чувство, каква наклонност, какво човешко поведение бихте посочили за съответното листенце. И така, какво човешко поведение можем да разграничим на източното листенце на лотоса на сърцето? 

Отговори: Молитва, Добродетел. Доброта. Смирение. Обожание. 

Свами Тиртха: Добре. Какво беше твоето предложение? Добродетел. Правилно, на източното листенце е добродетелното поведение. Това поне е хубаво. Ние искаме чист сърдечен лотос, нали? И ако започваме от източната посока, там е това благочестиво поведение. Следващата посока е югоизток. Какво има на югоизточното листенце – някакви идеи? 

Махарани: Може би постоянство в добродетелното поведение.

Свами Тиртха: Обратното – сън и дрямка. Виждате, това все още не е напълно пречистен лотос, има си добри и лоши страни. Но добре, щом първото листенце беше нещо позитивно, второто – не чак толкова позитивно, какво да кажем за третото листенце – на юг? 

Отговори: Грях, страст, желание.

Свами Тиртха: Дори по-лошо – на южното листенце е жестокото намерение. Но тогава какво има на югозапад, понеже се движим в кръг? Всъщност вие вече го споменахте – там са греховните желания. А какво има на западното листенце? 

Отговор: Всевъзможни желания.

Свами Тиртха: О, много добре! Развлечения. Не описва ли това изцяло западното общество? Ние просто искаме да се наслаждаваме на всичко. Считаме, че животът е наслаждение; и се разочароваме. На изток казват, че животът е страдание, а всички се усмихват. Нещо не е наред тук. Те знаят, че животът е страдание, а са щастливи от това; ние се надяваме, че той е забава, но ни горчи. Значи има нещо, което да коригираме. Северозапад? Там са сексуалните желания. А какво е на север? Всъщност се казва, че на северното листенце е безметежният покой. Шанти, абсолютният мир. След това отново минаваме на изток – какво има на североизток? 

Крипадхам: Добродетелните желания. 

Свами Тиртха: Почти. Там са знанието и мъдростта. Най-сетне нещо! Досега беше като филм на ужасите, сега поне имаме някаква надежда. А какво има околовръст листицата? Околовръст лотосовото цвете е отречението. И накрая какво има в средата? Какво има в тичинката, където са семенцата? 

Отговор: Нектар?

Свами Тиртха: Не е зле, но малко по-практично? 

Отговор: Обожание?

Свами Тиртха: Не, това е твърде висше. Там е само-рефлексията. Така, ако се опитате да си представите това лотосово цвете, какво го заобикаля отвън? Тапася, самоконтрол, аскетизъм, отречение. Какво има в средата – там е саморефлексията – стремежът да се самоанализираме, да разберем себе си, да се погледнем в огледалото. А ако се обърнем в различните посоки, ще намерим някои добри, някои тежки и някои неутрални характеристики. Защото, да кажем, греховните дейности са очевидно нещо лошо. Спането е по-скоро неутрално; човек трябва да спи, за да стане на сутринта. А има и някои очевидно позитивни – като знанието, мъдростта и т.н. 

И тъй, от това сме съставени – има и добри, и лоши неща, нали? Можем да кажем, че инстинктивната страна се отразява на някои листенца, а по-висшите нива на човешкото същество, по-ангелските му страни, са отразени на други листенца на сърдечния лотос. Така че ако сме реалисти и самоанализът ни е верен, а не сме в някакво бленуващо състояние, тогава ще видим добрите и лошите страни, които имаме. Няма нищо грешно в това да имате недостатъци. Понеже все още не сте съвършени ангели. Но едно нещо е нужно – желанието за пречистване. Мисля, че то е тайно изписано на всички листенца. 

(следва продължение)

(Aus einem Vortrag von Swami Tirtha, 09.01.2019, morgens, Sofia)

(Fortsetzung vom vorherigen Freitag)

Als wir begannen, uns auf dieses Symbol des Herzens zu konzentrieren – das Herz als Lotusblume –,entsprechend den Himmelsrichtungen hat diese Lotusblume des Herzens verschiedene Blütenblätter. Und diesen Blütenblättern sind verschiedene menschliche Verhaltensweisen oder Neigungen zugeordnet. Ich werde euch die Richtung nennen, wie Osten, Westen, Mitte, oben usw., und ihr versucht zu erkennen, welches Gefühl, welche Neigung, welches menschliche Verhalten ihr diesem Blütenblatt zuordnen würdet. Welches menschliche Verhalten können wir also dem östlichen Blütenblatt der Lotusblume des Herzens zuordnen?

Antworten: Gebet. Tugend. Güte. Demut. Verehrung.

Swami Tirtha: Gut. Was war dein Vorschlag? Tugend. Richtig, das tugendhafte Verhalten ist dort auf dem östlichen Blütenblatt. Das ist zumindest schon mal gut. Wir wollen einen reinen Lotus des Herzens, nicht wahr? Wenn wir also mit der östlichen Richtung beginnen, finden wir dort dieses verdienstvolle Verhalten. Die nächste Richtung ist Südosten. Was befindet sich auf dem südöstlichen Blütenblatt – irgendwelche Ideen?

Maharani: Vielleicht Beharrlichkeit im tugendhaften Verhalten.

Swami Tirtha: Das Gegenteil – Schlafen und Schlummern. Ihr seht also, dies ist noch kein vollständig gereinigter Lotus, er hat Vor- und Nachteile. Aber gut, wenn das erste Blütenblatt etwas Positives war, das zweite etwas weniger Positives, was ist dann mit dem dritten Blütenblatt – im Süden?

Antworten: Sünde, Leidenschaft, Begierde.

Swami Tirtha: Noch schlimmer – grausame Absichten befinden sich auf dem südlichen Blütenblatt. Aber was befindet sich dann im Südwesten, weil wir im Kreis herumgehen? Tatsächlich habt ihr es bereits erwähnt – dies sind die sündhaften Begierden. Und was befindet sich auf dem westlichen Blütenblatt?

Antwort: Alle Begierden.

Swami Tirtha: Ah, sehr gut! Belustigung. Beschreibt das nicht die westliche Gesellschaft sehr genau? Wir wollen einfach alles genießen. Wir denken, das Leben sei ein einziger Genuss; und wir sind frustriert.

Im Osten sagt man, das Leben sei Leiden, und trotzdem lächeln alle. Hier stimmt etwas nicht. Sie wissen, dass es Leiden ist, und freuen sich darüber; wir hoffen, es sei ein Vergnügen, aber wir sind sehr verbittert darüber. Da müssen wir also etwas korrigieren. Nordwesten? Dort stehen die sexuellen Begierden. Und was ist im Norden? Man sagt: Auf dem nördlichen Blütenblatt herrscht heiterer Frieden. Shanti, absoluter Frieden. Dann wenden wir uns wieder dem Osten zu. Was ist also im Nordosten?

Kripadham: Tugendhafte Begierden.

Swami Tirtha: Fast. Es ist Wissen und Weisheit. Endlich etwas! Bisher war es wie eine Horrorgeschichte, jetzt haben wir wenigstens etwas Hoffnung. Und was umgibt die Blütenblätter? Um diese Lotusblume herum ist die Entsagung. Und schließlich, was ist das Wesen? Was befindet sich in den Staubblättern, wo die Samen sind?

Antwort: Nektar?

Swami Tirtha: Nicht schlecht, aber etwas praktischer?

Antwort: Verehrung.

Swami Tirtha: Nein, das ist etwas zu hoch gegriffen. Es geht um Selbstreflexion. Selbstreflexion. Wenn ihr euch also diese Lotusblume vorstellt, was umgibt sie äußerlich? Das ist Tapasya, Selbstbeherrschung, Askese, Entsagung. Was befindet sich in der Mitte? Das ist Selbstreflexion – wenn ihr versucht, euch selbst zu analysieren, sich selbst zu verstehen, sich in den Spiegel zu betrachten. Und wenn wir uns in die verschiedenen Richtungen wenden, werden wir positive, schwierige und neutrale Eigenschaften finden. Denn, sagen wir, sündhafte Handlungen sind offensichtlich falsch. Schlafen ist neutral; man muss schlafen, um morgen aufzuwachen. Und es gibt offensichtlich positive Aspekte – wie Wissen und Weisheit usw.

Das ist also unsere Zusammensetzung – es gibt Gutes und Schlechtes, nicht wahr? Man kann sagen, dass sich der instinktive Teil in bestimmten Blütenblättern widerspiegelt und die höheren Ebenen des Menschen, die engelhaftere Seite des Menschen, sich in anderen Blütenblättern dieses Lotus des Herzens widerspiegelt. Wenn wir also realistisch sind und unsere Selbstanalyse angemessen ist, nicht in einem Traumzustand, dann werden wir die guten und die schlechten Seiten an uns erkennen. Es ist nichts Schlimmes daran, Schwächen zu haben. Denn wir sind noch keine vollendeten Engel. Aber eines brauchen wir alle – den Wunsch nach Läuterung. Ich glaube, dieser Wunsch ist verborgen in allen Blütenblättern eingeschrieben.

(Fortsetzung folgt)

(из лекции Свами Тиртхи, 09.01.2019 утром, София)

(продолжение с предыдущей пятницы)

Когда мы начали рассматривать этот символ сердца – сердце как цветок лотоса – то в зависимости от сторон света на этом цветке лотоса сердца расположены разные лепестки. И этим лепесткам соответствуют различные модели поведения или человеческие склонности. Я укажу вам направление, например, восток, запад, середина, вверх и т. д., а вы попытаетесь определить, какое чувство, какую склонность, какое человеческое поведение вы бы отнесли к этому лепестку. Итак, какое человеческое поведение мы можем определить на восточном лепестке лотоса сердца?

Ответы: Молитва, Добродетель. Доброта. Смирение. Обожание. 

Свами Тиртха: Отлично. Что ты предложил? Добродетель. Верно, добродетельное поведение присутствует на восточном лепестке. По крайней мере, это хорошо. Нам нужен чистый лотос сердца, верно? Так что, если мы начнем с восточного направления, это благочестивое поведение присутствует. Следующее направление — юго-восток. Что находится на юго-восточном лепестке — есть какие-нибудь идеи?

Махарани: Может быть постоянство в добродетельном поведении.

Свами Тиртха: Наоборот – сон и дремота. Так что, видите ли, это еще не полностью очищенный лотос, у него есть свои плюсы и минусы. Но хорошо, если первый лепесток был чем-то положительным, то второй – чем-то не очень, а что насчет третьего лепестка – на юге?

Ответы: Грех, страсть, желание.

Свами Тиртха: Хуже того – на южном лепестке заложены жестокие намерения. Но что же находится на юго-западе, если смотреть со стороны? На самом деле, вы уже об этом упомянули – это греховные желания. А что находится на западном лепестке?

Ответ: Всевозможные желания.

Свами Тиртха: Ах, как здорово! Удовольствие. Разве это не идеально описывает западное общество? Мы просто хотим наслаждаться всем. Мы думаем, что жизнь — это наслаждение; и мы разочарованы. На Востоке говорят, что жизнь — это страдание, и все улыбаются. Здесь что-то не так. Они знают, что это страдание, и радуются этому; мы надеемся, что это забава, но нам очень горько. Так что здесь нужно что-то исправить. Северо-запад? Это сексуальные желания. А что на севере? На самом деле говорят: на северном лепестке — безмятежный покой. Шанти, абсолютный мир. Затем мы снова переходим на Восток. Так что же находится на северо-востоке?

Крипадхам: Добродетельные желания. 

Свами Тиртха: Почти. Там знание и мудрость. Наконец-то что-то! До сих пор это было похоже на историю ужасов, а теперь у нас хотя бы есть надежда. А что же окружает лепестки? Вокруг этого цветка лотоса — отречение. И наконец, что в его сущности? Что находится в тычинках, где семя?

Ответ: Нектар?

Свами Тиртха: Неплохо, но чуть практичнее?

Ответ: Обожание?

Свами Тиртха: Нет, это слишком возвышенно. Это самоанализ. Самоанализ. Итак, если вы попытаетесь представить этот цветок лотоса, что его окружает снаружи? Это тапасья, самообладание, аскетизм, отречение. Что находится посередине: это самоанализ – когда вы пытаетесь проанализировать, понять себя, вы смотрите в зеркало. И если мы посмотрим в разных направлениях, мы обнаружим некоторые хорошие стороны, некоторые плохие стороны и некоторые нейтральные характеристики. Потому что, скажем так, греховные действия, очевидно, неправильны. Сон нейтрален; вам нужно спать, чтобы проснуться завтра. И есть некоторые очевидно положительные стороны – такие как знание и мудрость и т. д.

Итак, вот наша композиция – в ней есть и хорошее, и плохое, верно? Можно сказать, что инстинктивная часть отражена в одних лепестках, а высшие ступени человеческой натуры, более ангельская сторона человека, отражены в других лепестках этого лотоса сердца. Поэтому, если мы будем реалистами и проведем самоанализ должным образом, а не будем пребывать в состоянии сна, то увидим как хорошие, так и плохие стороны своей натуры. В наличии недостатков нет ничего плохого. Ведь вы еще не достигли совершенства ангелов. Но нам необходимо одно – стремление к очищению. Думаю, это скрыто заложено во всех лепестках.

(продолжение следует)

(from a lecture of Swami Tirtha, 12.05.2019 morning, Sofia)

(continues from the previous Monday)

Question of Baladev: We were discussing time and the advice was that no matter in which time period we are in our life, it is very important to make a plan for the rest of our life. And because we are discussing the development of our intelligence, it is not sure that we can make an intelligent plan. My question, or rather request to you, is to give us some practical directions what is good to include in this plan. 

Swami Tirtha: Sorry for the example, this is coming from the material world, but nevertheless, it offers some advice: there was a group of 100 students and the trainer asked them if they have a plan for their life. 20 of them said “Yes, we have”. Then he asked the next question, “Did you put your plan into writing?” 3 of the 100 had this written list of what they wanted to achieve. A few years later, the salary or the material achievement of these 3 people were higher than the achievements of the rest 97. 

So, plans can make you more effective. Of course, if we want to progress spiritually, then how to measure the achievements? It’s not the amount of money that you make! Not even the number of books that you sell. There are no physical dimensions for spiritual success. Because one is an apple and the other is a pear – you cannot compare the two, it’s totally different. 

Nevertheless, I think it’s useful to make a to-do list, because that will help you become more organized. As long as we are in the active period of our life, I think a kind of proper time-management is good. I have a friend who made such a to-do list for himself. On the list was to organize a major preaching event every month. After a few years he had another point in his to-do list: how to avoid major events. Because the goal was accomplished; now let’s move to the next level.

Once I was also full of plans. I said “Finally, I have my plans: to do this, to achieve that, to move like this… Finally, I feel so organized!” And you know, on my to-do list was to read something from Shrila Shridhara Maharaj every day. So that day I opened the book of Shrila Shridhar Maharaj and there was a question. “Maharaj, what about our plans?” And then Shridhar Maharaj says “Plans, oh, that is very bad! To have plans is so dangerous in spiritual life. It’s got nothing to do with realizations, etc., etc.” Why? Because, he said, if you have plans, that means you want to govern the situation and you feel independent from Krishna’s will. Then I was a little perplexed. Because I had my plan to read every day from Shridhara Maharaj and he says “You shouldn’t have any plans.” So then I tried to find my excuse. Because I think we fully agree that if we have this false concept that we can dominate a situation, or we can decide a situation independently from Krishna’s control – that’s a mistake. But if we make a plan that “My plan is His plan”, then I wouldn’t think Shridhara Maharaj would oppose. So, my plan is to totally harmonize with the divine plan. 

At the same time, on the practical platform, we need to be well organized. If you have such a to-do list, such a plan, you can check your activities – how far you have reached, how much you have accomplished concerning your spiritual services, etc. But in one sense, we can also say that this is like a sadhana principle – to have organized plans. And the ultimate goal is not to have a very fixed sadhana, but to float on the waves of divine ecstasy. ‘Lalite, why did you bring me to this ocean of Krishna’s nectar? Life wants me to be organized on the shore, but I want to swim in the waves. Why did you bring me here? It’s so painful that I cannot swim in the waves.’ So, the goal is to swim in the waves of the nectar ocean. If this is the goal of our plan, then I agree. What is on your to-do list? ‘First, to over-chant myself. Second, to drown myself in the nectarean ocean of devotional life. And to over-eat myself with prasadam.’ These nectarean plans we encourage. Yes, go ahead! ‘I want to dance in ecstasy this night.’ These are good plans. We need to be very organized to reach such spontaneous plans. Use all your intelligence to reach your goals. We have to be very smart, because everything is working against us. Illusion doesn’t want to let you free so easily, so quickly. She also has some plans with you. And if you want to escape, she will do her best to stop you. But fortunately, divine attractive power is much stronger than human resistance. This is our hope. 

(to be continued)

(Szvámí Tírtha, 2019.05.12-i szófiai reggeli tanításából)

(előző hétfői tanítás folytatása)

Baladév: Legutóbb, az időről beszélgettünk, s ezzel kapcsolatban azt a tanácsolják, hogy mindegy, hogy melyik periódusában is vagyunk az életünknek, a lényeg, ami nagyon fontos, hogy legyen tervünk az életünk hátralévő részére. S attól még, hogy az intelligenciánk fejlesztéséről beszélgettünk, nem biztos, hogy képesek is vagyunk intelligens tervet készíteni. A kérdésem, vagy inkább a kérésem pedig az lenne Hozzád, hogy hadd kérjünk némi gyakorlati útmutatást ahhoz, hogy milyen helyes dolgokat vegyünk bele ebbe a tervbe. 

Szvámí Tírtha: Elnézést, hogy anyagi példát hozok, de remélhetőleg, azért meríthetünk belőle némi megszívlelendő dolgot. Egyszer megkérdezett egy száz fős hallgatókból álló csoportot az oktatójuk arról, hogy van-e tervük az életükre vonatkozóan? Közülük húszan felelték azt, hogy „Igen, van.” Majd még azt is megkérdezte, hogy „Le is írtátok a terveiteket?” A száz főből mindössze három személy készített írásos listát arról, amit el szeretne érni az életben. Néhány év múlva azt látták, hogy ennek a három embernek magasabb volt a fizetése, illetve komolyabb eredményeket értek el, mint a maradék 97 ember. 

Tehát, ha van tervetek, az hatékonyabbá tehet benneteket. Viszont, ha lelkileg akarunk fejlődni, akkor miben mérhetőek az eredményeink? Sem a megszerzett pénz mennyiségében, se pedig az eladott könyvek számában, hiszen a lelki siker nem mérhető anyagilag. Mivel az egyik olyan, mint az alma, a másik pedig olyan, mint a körte – nem hasonlíthatók össze, teljesen különbözőek. 

Mindenesetre úgy hiszem, hogy hasznos egy ilyen feladatlista készítése, mert az segítségünkre lehet abban, hogy szervezettebbek legyünk. Amíg aktív életet élünk, addig szerintem jól tud jönni egy ilyesfajta időgazdálkodás. Van egy barátom, aki maga is készített ilyen feladatlistát az életére vonatkozóan és szerepelt benne egy pont, melyben leírta, hogy minden hónapban szervezni fog egy nagyszabású prédikáló összejövetelt. Néhány év múlva felvett a listájába egy újabb programpontot, mégpedig azt, hogy mentesüljön a nagyszabású rendezvényektől, hiszen ezt a célt már elérte, utána pedig ideje volt továbblépni a következő szintre.

Valamikor jómagam is tele voltam tervekkel. Mondván „Végre vannak terveim: ezt csinálom, meg amazt elérem, így fogok tenni, meg amúgy… Végül végtelenül szervezettnek éreztem magam!” S ezen a listán szerepelt az is, hogy minden nap olvasok valamit Sríla Srídhar Mahárádzstól. Így is tettem, és aznap, amikor kinyitottam Srídhar Mahárádzs könyvét egy kérdés szerepelt benne. „Mahárádzs, mi legyen a terveinkkel?” Mire Ő így válaszolt „Tervek, az nagyon rossz, ha vannak! Nagyon veszélyes a lelki életben! Semmi köze a megvalósításhoz! És így tovább.” Miért? „Mivel, ha vannak terveink, az azt jelenti, hogy mi akarunk irányítani, mivel függetlennek érezzük magunkat Krisna akaratától. Ettől kicsit összezavarodtam, mert a tervem része volt az is, hogy minden nap olvasok Sríla Srídhar Mahárádzstól, aki épp arról írt, hogy „Ne legyenek terveitek.” Úgyhogy próbáltam kibúvót találni ez alól, mivel úgy hiszem mi is teljesen egyetértünk azzal, hogy ha ilyen hamis elképzeléseink vannak, hogy mi akarunk irányítani, vagy elhatározzuk, hogy Krisna jóváhagyása nélkül akarunk valamit eldönteni – az hiba. Viszont, ha olyan tervet készítünk, melyben az szerepel, hogy „Azt teszem, amit az Úr szeretne”, akkor nem hiszem, hogy  azt Srídhar Mahárádzs ellenezné. Tehát, az én tervem az, hogy teljesen összhangba kerüljek az Isteni akarattal. 

Ugyanakkor a gyakorlati életben is jól szervezettnek kell lennünk. Ha van ilyen feladatlistánk, tervünk, akkor ellenőrizni tudjuk magunkat – mi az amit már elértünk, mi az, amit megvalósítottunk a lelki szolgálatainkat illetően. Viszont egyfelől azt is mondhatjuk, hogy ez a szervezett tervszerűség olyan, mint egy szádhana. De a legvégső cél mégsem a szigorú szádhana, hanem hogy magukkal ragadjanak az eksztatikus istenszeretet hullámai.‘Kedves Lalitám, miért hoztál el engem Krisna nektáróceánjához? Az élet azt várja tőlem, hogy fegyelmezett és szabálykövető legyek, maradjak a parton, de én arra vágyok, hogy megfürödjek, ússzak ezekben a hullámokban. Miért kellett idehoznod? Annyira fáj, hogy nem merülhetek el a Krisna iránti szeretet hullámaiban.” Tehát a cél az, hogy magukkal ragadjanak a nektáróceán hullámai. Ha ez szerepel a terveitekben, akkor azzal én is egyet tudok érteni. De vajon mik vannak a ti listátokon? „Először is, hogy túldzsapázzam magam, másodszor pedig, hogy belemerüljek az odaadás nektáóceánjába, és hogy kipukkadásig egyem tele magam praszádammal.” A nektárral kapcsolatos terveket támogatjuk. Igen, rajta, csak így tovább! ‘Vagy, ma este extázisban akarok táncolni.’ Ilyenek a jó tervek. Ahhoz nagyon szervezettnek kell lennünk, hogy megvalósítsuk ezeket a spontán terveket. Használjátok az intelligenciátokat a céljaitok eléréséhez. Nagyon okosnak kell lennünk, mert minden ellenünk dolgozik. Az illúzió nem akar gyorsan és könnyen elengedni bennünket, neki is vannak tervei velünk, és ha menekülni próbálunk, akkor mindent meg fog tenni azért, hogy megállítson bennünket. Viszont, szerencsére az isteni vonzerő sokkal erősebb, mint a mi ellenállásunk. S mi ebben reménykedünk. 

(folytatása következik)