Calendar

December 2018
M T W T F S S
« Nov    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha



saffron

(from a lecture of Swami Tirtha, May 2012, Sofia)

Question: What does exactly divine mercy mean?

Swami Tirtha: What does it mean: air? What does it mean: water? What does it mean: life? What does it mean: love? Mercy is not something strange or unusual that we have to obtain and it’s far away – no! This is the natural element that is around us. It’s here! Do you see that, do you feel that? If not, this is not the mistake of divine mercy. Other question?

Question of Hayagriva: One of the things we learnt from this story of Hiranyakashipu was that despite his severe penances and austerity he does not give up his enjoying mentality. So how can one get rid of this enjoying mentality?

Swami Tirtha: But my dear friend, if we give up our enjoying mentality, what will be left in our construction? Nothing, you are just like an empty shell. So shall we give up our enjoying mentality? No, we understood that we have to be attached, we have to be full of desires, we have to be envious. Don’t give up your enjoying mentality, please! Transform it! Because people on the material platform think that they enjoy. But that’s a mistake, they suffer. It’s called suffering! Their enjoyment is called suffering. So don’t give up your enjoying mentality, transform it. Come to the real platform of enjoyment.

Can you tell me what the most expensive spice is? Saffron. And they can produce oil from saffron. It’s not the flower itself, it’s only this little stamen inside that will bring the nectar. So with a heavy job they collect all these little containers of essence. Therefore it is more expensive than gold. But if you press it, it’s oily; so you can make oil from saffron. And in previous times maharajas used saffron oil for their body massage. So, today some westerners think that they know something about enjoyment. I have to tell you, they don’t know anything.

But what is the real level of enjoyment? This is devotional life. Because then you don’t put some saffron oil on your body, which will perish anyway, but you bathe your soul in the ocean of nectar. So yes, we want to enjoy! Bur really, in a substantial way. We are not satisfied with simple material enjoyments, no. We should be more clever. Come in contact with the real happiness! It’s never-ending.

Question of Dragi: I have read in Shrimad Bhagavatam that the living entity can pass in seven or twenty four dimensions. Whether by reading Shrimad Bhagavatam one can go to some of these dimensions and develop there some spiritual knowledge?

Swami Tirtha: Reading is one, listening is second and following is third. So it’s not enough only to read, even some spiritual advice; it’s much better to listen to that message. And if that message is transmitted to us through a living channel, we have to follow. Chaitanya Mahaprabhu selected Shrimad Bhagavatam as the best of the shastras. And the best part of Shrimad Bhagavatam is contained in the Tenth Canto, describing the loving pastimes between Krishna and His devotees. Rupa Goswami has clarified that picture even better. So we can agree that by following Rupa Goswami as rupanuga-vaishnavas you can cross all the different layers, levels and gradations of existence. Not only in the material sphere, but also in spiritual sense. So, the answer is ‘yes’ – by reading, studying, following, practicing we can cross.



saffron

(Szvámí Tírtha 2012 májusában, Szófiában elhangzott tanítása)

Kérdés: Mit jelent pontosan az isteni kegy?

Szvámí Tírtha: Mit jelent a levegő? Mit jelent a víz? Mit jelent az élet? Mit jelent a szeretet? A kegyelem nem valami furcsa és szokatlan dolog, amire szert kell tennünk, és amely nagyon messze van tőlünk – nem! Ez egy természetes közeg, amely körülvesz bennünket. Látjátok, érzitek? Ha nem, az nem az isteni kegyelem hibája. Más kérdés?

Hajagríva kérdése: Az egyik dolog, amit megtudtunk Hiranjakasipu történetéből az, hogy komoly vezeklései és önmegtartóztatása ellenére sem adja fel az élvezetekre törekvő mentalitását. Hogy tud valaki megszabadulni ettől az élvezni akarástól?

Szvámí Tírtha: De kedves barátom, ha feladjuk az élvezetek elnyerésére irányuló törekvéseinket, akkor mi marad belőlünk? Semmi, csak egy üres kagyló. Fel kell-e hát adnunk az élvezetekre törekvést? Nem! Megértettük, hogy kapcsolódnunk kell, vágyakkal telve, irigynek kell lennünk. Ne adjátok fel az élvezetekre törekvő mentalitásotokat! Minősítsétek át! Hiszen az anyagi síkon élő emberek úgy gondolják, hogy élveznek, de ez hiba – ők szenvednek. Ezt szenvedésnek hívják! Az ő élvezetüket szenvedésnek hívják! Ne adjátok fel tehát az élvezetekre való törekvéseteket, csak minősítsétek át! Jussatok el az élvezetek valódi síkjára!

Meg tudjátok nekem mondani, melyik a legdrágább fűszer? A sáfrány – ebből olajt is készítenek. Nem magából a virágból, hanem a benne lévő apró porzóból nyerhető ki a nektár. Tehát nehéz munkával nyerhető ki belőle az esszencia, éppen ezért még az aranynál is drágább. Ám ha megnyomjuk, olajos, tehát olaj készíthető a sáfrányból. Régebben a mahárádzsák sáfrányolajt használtak testmasszázsra.. Ma pedig néhány nyugati azt gondolja, hogy tudnak valamit az élvezetekről – el kell, áruljam, hogy fogalmuk sincs róla.

Mi is az élvezet valódi szintje? A bhakta élet, hiszen akkor nem teszel sáfrányolajt a testedre, amely úgyis eltűnik, hanem lelkedet a nektáróceánban fürdeted meg. Tehát igen, élvezni akarunk! De úgy igazán, kiadósan! Nem elégítenek ki az egyszerű anyagi élvezetek, nem! Okosabbnak kell lennünk ennél, kapcsolódjunk az igazi boldogsághoz! Az véget nem érő!

Dragi kérdése: A Srímad Bhágavatamban olvastam, hogy az élőlény hét vagy huszonnégy dimenzióba képes eljutni. Vajon a Srímad Bhágavatam olvasásával eljuthatunk ezek közül valamelyik dimenzióba, és szert tehetünk ott lelki tudásra?

Szvámí Tírtha: Az olvasás egy dolog, a hallgatás a második, a követés pedig a harmadik. De nem elég pusztán olvasni, még a lelki tanácsokat sem – sokkal jobb meghallgatni azt az üzenetet. Ha pedig ezt az üzenetet egy élő csatornán keresztül kapjuk, követnünk kell. Csaitanja Maháprabhu a Srímad Bhágavatamot tartotta a legjobb sásztrának. Ennek legjobb része pedig a Tízedik Énekben található, ahol Krsna és bhaktái szerelmes kedvtelései szerepelnek. Rúpa gószvámí ezt a képet pedig még jobban árnyalta. Tehát egyetérthetünk abban, hogy Rúpa gószvámí követésével rúpánuga-vaisnavákként átszelhetjük a létezés valamennyi különböző rétegét, szintjét és fokozatát. Nem csupán az anyagi síkon, hanem lelki értelemben is. A válasz tehát: ’igen’; olvasással, tanulmányozással, követéssel és gyakorlással szelhetjük át!



saffron

(от лекция на Свами Тиртха, май 2012, София)

Въпрос: Какво точно означава божествена милост?

Свами Тиртха: Какво означава въздух? Какво означава вода? Какво означава живот? Какво означава любов? Милостта не е нещо странно или необичайно, което трябва да добием и което е някъде много далеч – не! Това е естествената среда наоколо ни. Милостта е тук! Виждате ли я, чувствате ли я? Ако не, грешката не е в божествената милост. Друг въпрос?

Въпрос на Хаягрива: Едно от нещата, които научихме от тази история за Хиранякашипу беше, че въпреки суровите си отречения и аскетизъм, той не се бе отказал от манталитета си да търси наслаждение. Как може човек да се избави от подобен манталитет?

Свами Тиртха: Но скъпи ми приятелю, ако се откажем от манталитета си да търсим наслаждение, какво ще ни остане? Нищо, ставаш просто една празна черупка. Трябва ли тогава да се отказваме от своето настроение за наслаждение? Не; нали разбрахме, че трябва да сме привързани, трябва да сме изпълнени с желания, трябва да сме завистливи. Не се отказвайте от настроението си за наслаждение моля! Трансформирайте го! Защото хората на материално ниво си мислят, че могат да се наслаждават. Но това е грешка, те страдат. Тяхното наслаждение се нарича страдание. Затова не се отказвайте от манталитета си за наслаждение; променете го. Стигнете до истинското ниво на насладата.

Можете ли да ми кажете коя е най-скъпата подправка? Шафран. От шафрана може да се прави масло. Не от самото цвете, а само от малките тичинки вътре се извлича нектарът. Тези мънички близалца, пълни с есенция, се събират с тежък труд. Затова шафранът е по-скъп от златото. Ако го пресовате, той е маслен, затова може да се прави масло от шафран. И в древността махараджите са използвали шафраново масло за масаж на тялото си. А днес някои хора от запада си мислят, че разбират нещичко от наслаждение. Казвам ви, че не знаят нищо.

Но кое е истинското ниво на наслаждение? Това е животът в преданост. Защото тогава не помазвате шафраново масло върху тялото си, което така или иначе ще изгние, а къпете душата си в океана от нектар. Така че да, ние искаме да се наслаждаваме! Обаче истински, по удовлетворяващ начин. Не ни стигат обикновените материални удоволствия, не. Трябва да сме по-умни. Да влезем в досег с истинското щастие! То е несекващо.

Въпрос на Драги: Чел съм в „Шримад Бхагаватам”, че живото същество може да премине в седем или двайсет и четири измерения. Дали чрез четене на „Шримад Бхагаватам” човек може да иде в някое от тези измерения и да развие там някакво духовно знание?

Свами Тиртха: Четенето е едно, слушането е друго, а следването – трето. Така че не е достатъчно просто да се чете, дори и да са духовни напътствия; много по-добре е да се слуша посланието. А ако това послание достига до нас посредством жив канал, трябва да го последваме. Чайтаня Махапрабху е посочил „Шримад Бхагаватам” като най-добрата сред шастрите. А най-добрата част от „Шримад Бхагаватам” се съдържа в Десета Песен, описваща любящите взаимоотношения между Кришна и Неговите предани. Рупа Госвами е изяснил тази картина дори още по-добре. Затова можем да се съгласим, че следвайки Рупа Госвами като рупануга-ваишнави, можете да прекосите всички различни планове и пластове на съществуването. Не само в материалната сфера, но и в духовен смисъл. Така че отговорът е „да” – чрез четене, изучаване, следване, практикуване, можем да прекосим.



27655456_10216135727614296_1389218670978477074_n

(from a lecture of Swami Tirtha, 06.01.2013, morning, Sofia)

(continues from the previous Friday) 

Question of Kripadham: I would like to ask you if it’s possible to go deeper in the middle section of Shrimad Bhagavatam and to explain us why the Holy name is so important and what is the meaning of it actually? Tell us why this process is so important in this age? And what is it in itself?

Swami Tirtha: As I told you in the beginning, there are three supports of our inquiry – intellect, intuition and tradition. We entered a tradition by observing the dharma-literature. If you want to be more precise, this is a prema-literature, but generally it describes the human duty, dharma. Dharma is not equal to ‘religion’ according to our understanding. Because the spiritual quest of a human being is manifested on three platforms. The first and most essential is the faith. And what is faith? This is not some belief, but faith is a conviction acquired through love. This is the definition of faith. Please, try to remember, this is very important – a conviction acquired through love. And of course now ‘love’ is not a romantic affair between man and woman. But as an approach to the reality, a loving approach to the absolute truth – this is faith.

Then comes religion which gives the form to the faith of people. And you know if there is a form, some parts are in, some parts are out. Sometimes the form helps, other times the form restricts. But it’s a necessary element.

What is the third stage? The third stage is the church or the organization. You see, faith – this is something divine! Religion is something in between; and church is buildings and organizations, and money collected on candles… So, this is something else. One is one the other has a different function. Of course I don’t want to criticize anything, but just to see the structure. One is absolutely divine and the other side is more like under human influence, with more mistakes and shortcomings. But I think you see the functions of all these aspects.

And as these are three, the different conceptions that we can have of the Aabsolute are also three. One is the general faith, the general conception that something higher exists. ‘I don’t know what, I don’t know how, because it’s impossible to approach. I cannot catch. I cannot understand – it’s something beyond.’ Under this impression people might think ‘Yes, God is energy!’ If your friend called you ‘a cluster of energy’, you wouldn’t be able to embrace your friend. Or ‘purple haze’ – it sounds little offensive to God. So, this is a very broad, very general conception without any details, without any specific understanding. This is called in the Indian tradition Brahman realization. Brahman is the universal life principle of existence and eternity. So, the two concepts that are connected to this platform are eternity and existence. I think it’s great! This is a real alternative to the limited and dying experience of life on this planet Earth.

But there is a higher understanding of this Supreme truth and this is called the immanent God – hidden in everything. This is called Paramatma or the Super-soul. He is with the human beings in their hearts. He pervades all existence. This divine presence is even there in the more subtle atomic particles. Then we can understand that we live in a sacred world, we live in a divine environment – everything is pervaded by this divine presence of God. It’s beautiful, it’s an even higher vision than the previous one.

But the great saints say that this is not the ultimate aspect. The ultimate aspect is Bhagavan, or the personal God, possessing unlimited potencies. In our understanding this is Krishna, the All-attractive Supreme. And this is described in this book Shrimad Bhagavatam. All the different practitioners of divine life approach this Supreme ultimate reality, and they have three main conceptions concerning this higher truth. One is this Brahman concept, which we can call the energy principle. The second is Paramatma – the all-pervading omnipresent aspect of the Supreme. And the third aspect, the ultimate aspect of the Supreme is God in person.

(to be continued)

 



27655456_10216135727614296_1389218670978477074_n

(Szvámí Tírtha 2013.01.06-i szófiai reggeli tanítása)

(az előző pénteki tanítás folytatása) 

Krpádhámá kérdése: Szeretnélek kérni, hogy ha lehetséges, világítsd meg a Srímad Bhágavatam középső részének a mélyebb értelmét, és magyarázd el, hogy miért olyan fontos a Szent Név, mi a valódi jelentése? Kérlek, mondd el, miért olyan fontos ez a folyamat ebben a korszakban! S mit rejt? 

Szvámí Tírtha: Mint ahogy már a beszélgetésünk elején említettem, három dolog segíti a kutatásunkat – az intellektus, az intuíció és a tradíció. A dharma-irodalom vizsgálatával jutottunk közelebb a tradícióhoz. Ha még pontosabbak szeretnénk lenni, ez préma-irodalom, de általánosságban az ember kötelességéről szól, a dharmáról. A dharma, megértésünk szerint nem azonos a “vallás” fogalmával. Mivel az emberek spirituális kutatása három szinten nyilvánul meg. Az első és legfontosabb a hit. Mi is valójában a hit? Ez nem egyfajta hiedelem, hanem szeretet által nyert bizonyosság. Ez a definíciója. Kérlek, próbáljatok erre emlékezni, rendkívül fontos – a hit szeretet által nyert bizonyosság! S természetesen itt a “szeretet” nem egy férfi és nő közötti romantikus affér. Hanem a valóság megközelítésének módja, az Abszolút Igazság szeretetteljes megközelítése – ez maga a hit.

Majd ezt követi a vallás, mely formát ad az emberek hitének. S tudjátok, ha formáról beszélünk, akkor van, ami belül van, s van, ami már nem. Néha segít a forma, néha pedig korlátoz, azonban mindenképpen szükségszerű.

Mi a harmadik szint? A harmadik szint az egyház vagy szervezet. Láthatjátok, hogy a hit – az isteni! A vallás az valami, ami a kettő között van; az egyház: épületek, szervezetek és pénz, mely a gyertyák árából folyik be… Tehát ez valami más. Az egyik az egyik, a másiknak pedig más a feladata. Természetesen nem szeretnék semmit sem bírálni, csak hogy lássuk, hogyan épül fel az egész. Az egyik teljesen isteni, a másik pedig inkább olyasvalami, ami emberi befolyás alatt áll, több hibával és hiányossággal. Azonban azt hiszem, látjátok, hogy milyen szerepeket töltenek be ezek a különböző aspektusok.

S minthogy itt is hármasságról beszéltünk, az Abszolútról szóló különböző koncepciók is háromfélék lehetnek. Az első egy általános hit, egy általános elképzelés, hogy létezik valami magasabb. “Nem tudom mi is az, nem tudom, miként létezik, mert lehetetlen megközelíteni. Nem tudom elérni. Képtelen vagyok felfogni – mert olyasvalami, ami túl van mindenen.” Ilyen benyomás alapján az emberek azt gondolhatják, hogy “Igen, Isten egy energia!” Ha egy barátod “energianyalábnak” nevezne, nem lennél képes megölelni őt. Vagy „lila ködnek” hívna – ez egy kissé sértőnek hangzik Isten számára. Ez tehát egy nagyon tág, általános felfogás, minden részlettől mentesen, különösebb megértés nélkül. Ezt az indiai hagyomány Brahman megvalósításnak hívja. Brahman a létezés és az örökkévalóság egyetemes életelve. Tehát, a két koncepció. ami ehhez a szinthez kapcsolódik: az örökkévalóság és a létezés. Azt gondolom, hogy ez nagyszerű! Ez egy valós alternatívája annak a tapasztalásnak, hogy az élet korlátokhoz kötött és mulandó ezen a Föld nevű bolygón.

Azonban létezik az Abszolút Igazságnak egy magasabb megértése, melyet immanens Istennek hívnak – Aki mindenben rejtett módon jelen van. Ez a Paramátmá vagy felsőlélek, mely az emberek szívében van jelen. Ő átjárja az egész létezést. Ez az isteni jelenlét még a legfinomabb atomrészecskében is ott van. Ezáltal megérthetjük, hogy egy szent világban, isteni környezetben élünk – mindent áthat Isten szent jelenléte. Ez csodálatos és még emelkedettebb elképzelés, mint az előző volt.

Azonban a nagy szentek azt mondják, hogy ez még nem a legvégső felfogása a Legfelsőbbnek. A végső, a Bhagaván vagy a személyes Isten, aki korlátlan hatalommal rendelkezik. A mi megértésünk szerint Ő Krsna, a mindenkit vonzó Isten. S a Srímad Bhágavatamban megtalálható a Róla szóló leírás. Valamennyi istenes életet élő, különböző gyakorló közelít ehhez a Legfelsőbb valósághoz, és háromféle fő elképzelésük van ezzel a magasabb Igazsággal kapcsolatban. Az első a Brahman elképzelés, melyet energia-elvnek nevezhetünk. A második a Paramátma – a Legfelsőbb mindent átható, mindenütt jelenlévő aspektusa. A harmadik pedig, a Legfelsőbb végső aspektusa, a személyes Isten.

(folytatása követketik)

 



27655456_10216135727614296_1389218670978477074_n

(от лекция на Свами Тиртха, 06.01.2013, сутрин, София)

(продължава от предишния петък) 

Въпрос на Крипадхам: Бих искал да помоля ако е възможно да навлезем по-надълбоко в средната част на „Шримад Бхагаватам” и да ни обясните защо святото име е толкова значимо и какво всъщност означава? Кажете ни защо този процес е толкова важен в тази епоха? И какво представлява сам по себе си?

Свами Тиртха: Както ви казах в началото, нашето търсене има три опори – интелект, интуиция и традиция. Навлязохме в традицията, разглеждайки една дхарма-литература. Ако искате да сме по-прецизни, това е према-литература, но най-общо казано тя описва човешките задължения, дхарма. Дхарма не е равнозначно на „религия” според нашето разбиране. Защото духовното търсене на човешкото същество се проявява на три нива. Първото и най-същественото е вярата. А какво е вярата? Не е някакво вярване, вярата е убеденост, постигната чрез любов. Това е дефиницията за вяра. Моля ви, опитайте се да я запомните, това е нещо много важно – убеденост, постигната чрез любов. И разбира се, като казвам „любов” не става дума за романтичните отношения между мъж и жена; но като подход към реалността, любящо отношение към абсолютната истина – това е вярата.

След това идва религията, която придава форма на вярата на хората. А знаете, когато има форма, някои части са включени вътре, други остават извън. Понякога формата помага, друг път ограничава. Но тя е необходим елемент.

Кое е третото ниво? Третото ниво е църквата или организацията. Виждате, вярата – това е нещо божествено! Религията е някъде по средата; а църквата – това са сгради, организации, пари от свещи и т.н. С други думи, това вече е нещо друго. Едното е едно, другото има различна функция. Разбира се, не искам да критикувам нищо, просто разглеждаме структурата. Едното е абсолютно божествено, а другите се намират повече под човешко влияние, с всичките му грешки и недостатъци. Но, мисля, виждате ролите на всички тези аспекти.

И както те са три, различните концепции, които можем да имаме за Абсолюта също са три. Едната е общата вяра, общото разбиране, че съществува нещо по-висше. „Не знам какво е, не знам що е, защото е невъзможно да бъде достигнато. Не мога да го уловя, не мога да го разбера – то е нещо отвъд.” Намирайки се под такова впечатление, хората може да си мислят: „Да, Господ е енергия.” Ако ваш приятел ви нарече „грозд от енергия”, това няма да предизвика прегръдка от ваша страна. Или пък „лилава мъгла” –звучи малко оскърбително към Бога. Така че това е една много широка, много обща концепция, лишена от детайли и от каквото и да било специфично разбиране. В индийската традиция това се нарича Брахман реализация. Брахман е универсалният принцип на живота – битието и вечността. Двете понятия, свързани с това ниво са вечност и съществуване. Мисля, че това е нещо велико! То е истинска алтернатива на ограничения и умиращ живот, който изпитваме на тази планета земя.

Но има и по-висше разбиране за тази върховна истина и това е концепцията за иманентния Бог – който е скрит във всичко. Нарича се Параматма, или Свръхдуша. Той е заедно с човешките същества в сърцата им. Той прониква цялото съществуване. Това божествено присъствие е дори в най-фините атомни частици. Оттук разбираме, че живеем в свещен свят, живеем всред божествено обкръжение – Всичко е проникнато от божественото всеприсъствие на Господ. Прекрасно е, това е дори по-висша визия от предишната.

Обаче великите светци казват, че даже това не е най-висшият аспект. Най-висшият аспект е Бхагаван, или Богът личност, притежаващ безгранични енергии. Според нашето разбиране това е Кришна, всепривличащият Върховен Бог. Именно това се описва в тази книга „Шримад Бхагаватам”. Всички различни практикуващи, устремени към божествен живот, подхождат към Върховната окончателна реалност и имат три основни концепции за тази висша истина. Едната е концепцията за Брахман, когото можем да наречем енергийния принцип. Втората е Параматма – всепроникващият, всеприсъстващ аспект на Върховния. И третият аспект е най-висшият аспект на Бога като личност.

 

(следва продължение)

 



27655456_10216135727614296_1389218670978477074_n

 (Conferencia matutina de Swami Tirtha,el 06.01.2013,Sofía)

 

(Continua la conferencia del pasado viernes)

 

Pregunta de Kripadham: Quisiera pedirle a Ud. Si fuera posible adentrarnos en lo profundo de la sección mediana de la Shrimad Bhagavatam explicando por qué el Nombre Santo es tan importante y que significa este nombre en realidad?

Swami Tirtha: Como ya se lo he dicho al principio, hay tres soportes para nuestra búsqueda – intelecto, intuición, tradición. Nos hemos adentrado en la tradición observando la dharma-lteratura. Si deseáis mayor precisión, es una prema-literatura que está describiendo generalmente las obligaciones y deberes de los humanos, sea dharma. Dharma no equivale a ‘religión’ en acuerdo con nuestro punto de vista. Puesto que la búsqueda espiritual de los humanos viene manifestándose en tres niveles. Primero y esencialmente la Fe. Y que es la fe?

No se trata de cualquier creencia, la fe es convicción adquirida por amor. Esta es la definicion de la fe. Tratad de recordarla por favor, es algo muy importante – conviccion adquirida por amor. Y por supuesto, diciendo ‘amor’ no me refiero a las relaciones románticas entre un hombre y una mujer sino a un aproche a la realidad, aproche afectuoso a la verdad absoluta – lo que es el amor.

Luego viene la religión que establece la forma de la fe para los humanos. Ya sabéis que siempre que exista una forma, hay algunas partes que están dentro y otras que se quedan fuera. A veces la forma llega a ayudar, otras veces es restrictiva. Sin embargo es un elemento necesario.

Y cuál es el tercer nivel? Es la iglesia o la organización Ya veis – la fe es algo divino! La religión se queda más o menos en el medio, la iglesia – consiste en .edificios, dinero, candelas etc… Es algo distinto. En otras palabras, tiene funciones diferentes. Claro, no intento criticar sino que estoy viendo la estructura. Un nivel es absolutamente divino, los otros están más o menos sometidos a influencia humana con los supuestos errores y deficiencias. Por lo tanto creo que llegareis a ver los papeles que están desempeñando todos estos aspectos.

Ya veis son tres y también son tres los conceptos diferentes del Absoluto. Uno es la fe en general, el concepto general de que algo supremo existe. .‘No sé lo que es, tampoco se cómo adquirirlo puesto que es imposible adquirirlo. No puedo cogerlo, no puedo comprenderlo – queda más allá.’ Con esta impresión la gente podría pensar: ‘Si, Dios es energía!’ Cuando algún amigo suyo diga: ‘Eres un racimo de energía‘, no se os ocurriría abrazarlo. O cuando os llame ‘neblina violeta – suena algo ofensivo para Dios. Se trata pues de un concepto muy amplio, muy general sin detalles, sin cualquiera comprensión especifica. En la tradición india a esto se le llama realización Brahman. Brahman es un principio universal – la existencia y la eternidad. Dos principios quedan conectados – la existencia y la eternidad. Creo que es algo grandioso! Es verdadera alternativa de la experiencia de una vida limitada y muriéndose, la experiencia que tenemos en el planeta Tierra.

Sin embargo, existe una comprensión superior de esta Suprema Verdad y es el concepto de Dios inmanente – escondido en todo derredor. A esto se le llama Paramatma o sea Súper-alma. Queda siempre junto a los seres humanos y está ubicado en sus corazones. Llega a penetrar en su existencia. Esta divina presencia viene manifestándose hasta en las partículas atómicas más finas. De ahí percibimos que estamos viviendo en un ambiente divino – Todo a nuestro derredor queda penetrado por la divina omnipresencia de Dios. Es algo hermoso, es una visión superior a la precedente.

Por lo tanto los grandes santos dicen que este no es el supremo aspecto. El supremo aspecto es Bhagavan, sea Dios en su persona, posesor de energía sin límites. En acuerdo con nuestro concepto, es Krishna, el Supremo omniatractivo. Se Le describe en la Escritura como Shrimad Bhagavatam. Los diferentes practicantes aspirando a vida divina tienen su aproche a la definitiva Realidad Suprema y tienen tres conceptos básicos de esta Verdad Suprema. Primero viene el concepto Brahman al que podemos llamar principio energético. Luego en segundo lugar viene el concepto Paramatma – el aspecto omnipenetrante y omnipresente del Supremo. Y el tercer aspecto es el superior – la persona de Dios. 

(Sigue continuación)

 



27655456_10216135727614296_1389218670978477074_n

(из лекции Свами Тиртхи, 06.01.2013, утром, София)

(продолжение с предыдущей пятницы) 

Вопрос Крипадхама: Я хотел бы попросить вас если будет возможно войти глубже в среднюю часть „Шримад Бхагаватам” и объяснить нам почему Святое имя так важно и что оно означает? Скажите нам почему этот процесс настолько важен в эту эпоху? И что он представляет сам по себе?

Свами Тиртха: Как я вам сказал в начале, у нашего поиска есть три опоры – интеллект, интуиция и традиция. Мы вошли в традицию, рассматривая дхарма-литературу. Если хотите быть более точными, это према-литература, но в целом она описывает долг человека, дхарму. Дхарма не равносильно „религии” согласно нашего понимания. Потому что духовный поиск человеческого существа проявляется на трех уровнях. Первое и самое существенное это вера. Что такое вера? Это не какое-то верование, вера это убеждение, достигнутое через любовь. Это – определение веры. Прошу вас, попробуйте его запомнить, это очень важно – убежденность, достигнутая любовью. И конечно, „любовь” это не романтические отношения между мужчиной и женщиной; но как подход к реальности, любящее отношение к абсолютной истине – это есть вера.

Потом приходит религия, которая придает форму вере людей. А знаете, когда есть форма, некоторые части находятся внутри, другие остаются снаружи. Иногда форма помагает, в другой раз ограничивает. Но она необходимый элемент.

Какой третий уровень? Третий уровень это церковь или организация. Видите, вера – это нечто божественное! Религия где-то по середине; а церковь – это здания, организации, деньги собранные от свечей и т.д. Иными словами, это уже нечто другое. Одно это одно, у другого другая функция. Конечно, я не хочу ничего критиковать, просто рассматриваем структуру. Одно абсолютно божественно, а другие находятся больше под человеческим влиянием, со всеми ошибками и недостатками. Но я думаю, вы видите функции всех этих аспектов.

И как их три, различные концепции, которые можем иметь об Абсолюте – их тоже три. Одна это общая вера, общее понимание, что существует нечто более высшее. „Я не знаю что, не знаю как, потому что его невозможно достичь. Не могу его поймать, не могу его понять – это нечто за пределами.” Имея такое представление, люди могут подумать: „Да, Бог это энергия.” Если ваш друг назовет вас „гроздь энергии”, это не вызовет объятия с вашей стороны. Или же „фиолетовая мгла” – звучит немного оскорбительно для Бога. Так что это очень широкая, очень общая концепция, лишенная деталей и какого бы ни было специфического понимания. В индийской традиции это называется Брахман реализация. Брахман это универсальный принцип жизни – бытия и вечности. Оба понятия, связанные с этим уровнем это вечность и существование. Думаю, что это что-то великое! Это настоящая альтернатива ограниченного и связанного с умиранием нашего жизненного опыта на этой планете Земля.

Но есть и боле высшее понимание этой Верховной истины и это иманентный Бог – который спрятан во всем. Называется Параматма, или Сверхдуша. Он вместе с человеческими существами, в их сердцах. Он проникает все существование. Это божественное присуствие есть даже в самых тонких атомных частицах. Тогда можем понять, что живем в священном мире, живеем в божественной среде – все проникнуто этим божественным присутствием Бога. Это прекрасно, это даже более высшее понимание предыдущего.

Однако великие святые говорят, что даже это не самый высший аспект. Самый высший аспект это Бхагаван, или Бог личность, обладающий безграничными возможностями. В нашем понимании это Кришна, Всепривлекательный Верховный Бог. Именно это описывается в этой книге „Шримад Бхагаватам”. Все разные практикующие, устремленные к божественной жизни, подходят к этой Верховной окончательной реальности и имеют три основные концепции относительно этой высшей истины. Одна это концепция Брахмана, которую можем назвать энергетическим принципом. Вторая это Параматма – всепроникающий, всеприсутствующий аспект Верховного. И третий аспект это самый высший аспект Бога как личности.

 

(продолжение следует)

 



Depositphotos_32655729_l-2015

(from a lecture of Swami Tirtha, May 2012, Sofia)

(continues from the previous Monday) 

So the four ways of dealing with an enemy, with a conflict situation or a challenge are: first be friendly – this is the best option. If there is a challenge to you, try to be friendly. Many times it’s not enough, right? Then we should apply point number two – giving presents, offering gifts. If you approach your enemy with something very dear to him, he will like it: ‘Ah, very nice, very nice!’ You can bribe him. If even that doesn’t help, then you can use the third method – bheda; bheda means ‘divide’, divide the attention. Try to create some doubts in his conviction. And if even that doesn’t help, then punch him in the nose. But violence is the last, is the last way in resolving conflict situations.

All right, maybe you are not an international diplomat. But you are a diplomat of your life, of your home and of your family. So please, if you have any conflicting situations, don’t start with the fourth! ‘I will punch you if you don’t agree with me!’ First… what was the first? Be nice. Be friendly. But I know that by nation you are very generous also. Then you can use the second option – present some gifts. For example if your wife is angry at you, bring her a bouquet of flowers. That’s a cheap solution. If you are wealthier, bring a diamond ring. Ladies cannot resist these things. Ah sorry, we should discuss these topics only privately. But you, Bulgarians, are good diplomats also. So in case this doesn’t work, then try to disseminate some doubt. And I know that you are great fighters also. So in some cases the last one might also happen. But only, only on the basis of ‘we belong together’.

You know, from time to time I visit some devotee friends. There is one place I’ve been visiting for more than ten years now and all the time I listen to some conflicts there – some fighting, some misunderstandings, some clashes. And I did not understand, I thought that they have some problems. But then after many years I understood – no, this is their natural sadhu-sanga. This is how they are, this is their ways. Since that time I don’t take it serious when they complain about something, when there’s a next scandal coming. Because this is the salt and pepper on their daily bread.

“The dynasty of the daityas is like a garden of sandalwood trees. But this child took his birth as a thorny tree. Vishnu is like an axe to cut down and uproot the family of the daityas and this Prahlada is the strong wood which will supply the handle for that axe, so that the destruction can be completed fully.”[1] For them it was like a complaint, for us it sounds like a compliment. 

[1] From B.B.Tirtha Maharaj’s book The holy life of Prahlada



Dec

2

Depositphotos_32655729_l-2015

(részlet Szvámí Tírtha 2012. májusi, szófiai tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása)

 

          Négyféle módon viszonyulhatunk tehát az ellenséghez egy konfliktushelyzetben vagy kihívásban. Ezek: először is légy barátságos – ez a legjobb választás. Ha kihívást tapasztalsz, próbálj meg barátságos lenni! Sokszor ez nem elég, ugye? Akkor a második lehetőséget kell választanotok: ajándékok adása, felajánlása. Ha valami számára kedves dologgal közeledtek az ellenségetekhez, akkor az tetszeni fog neki: ’Ó, nagyon szép, nagyon szép!’ Ezzel meg lehet őt vesztegetni. Ha még az sem segít, akkor élhettek a harmadik módszerrel, ami a bheda – azt jelenti, hogy ’megosztani’, vagyis megosztani a figyelmet. Próbáljátok meg elérni, hogy kétkedni kezdjen a meggyőződésében! Ha pedig még az sem segít, húzzatok be neki egyet – de az erőszak az utolsó, csakis a legutolsó módja a konfliktushelyzetek megoldásának.

          Talán nem vagytok nemzetközi diplomaták, de életetek, otthonotok és családotok diplomatái vagytok. Kérlek benneteket, ha konfliktushelyzetbe kerültök, ne a negyedik ponttal kezdjétek: ’Orron váglak, ha nem értesz velem egyet!’. Az elsővel… mi is volt az első? Legyetek kedvesek, legyetek barátságosak! Azt tudom, hogy ti, mint nemzet, nagyon nagylelkűek is vagytok, így élhettek a második lehetőséggel – ajándékozzatok! Például ha a feleségetek mérges rátok valamiért, vigyetek neki virágot! Ez egy olcsó megoldás. Ha tehetősebbek vagytok, lepjétek meg egy gyémántgyűrűvel – a hölgyek nem tudnak ellenállni az ilyesmiknek. Ó, elnézést, ezeket a témákat négyszemközt kellene megvitatnunk. De ti, bolgárok, ti jó diplomaták is vagytok – abban az esetben, ha ez nem működik, próbáljatok meg egy kis kétséget elhinteni! És tudom, hogy jó harcosok is vagytok, tehát némely esetben az utóbbi is működhet, de csak és kizárólag az ’összetartozunk’ elv alapján.

          Tudjátok, időről időre meglátogatok néhány bhakta barátot. Van egy hely ahová már több, mint tíz éve járok, és valahányszor elmegyek, mindig konfliktusok tanúja vagyok ott: veszekedésnek, félreértésnek, összecsapásnak. Nem értettem, azt hittem, hogy van valami problémájuk – ám sok-sok év után rájöttem, hogy nem – ez csupán az ő természetes szádhu-szangájuk. Ez az, ahogy ők működnek, ők ilyenek. Azóta nem veszem komolyan, ha panaszkodnak valami miatt, és kilátásban van a következő botrány; mert ez a só és bors a mindennapi kenyerükön.

          „A daitják dinasztiája olyan, mint egy szantálfa-kert, de ez a gyerek tüskés faként látta meg a napvilágot. Visnu olyan, mint egy balta, mely kivágja és gyökerestül kiirtja a daitják családját, és ez a Prahlád az erős fa, mely a balta nyeléül fog szolgálni, hogy a pusztítás teljesen végbemenjen.”[1] Ők ezt panasznak szánták, számunkra bóknak hangzik.

[1] Bhakti Vallabh Tírtha Mahárádzs A szent életű Prahlád c. könyvéből

 



« Older Entries