Sharanagati

(от лекция на Свами Тиртха, 09.01.2019 сутрин, София)

(продължава от предишния петък)

Тъй като започнахме да се фокусираме върху този символ на сърцето – сърцето като лотосово цвете – той има различни листенца, разположени спрямо главните посоки. И на тези листенца са разпределени различни видове човешко поведение и наклонности. Аз ще ви казвам посоката, да речем изток, запад, в средата, отгоре и т.н. а вие се опитвайте да познавате какво чувство, каква наклонност, какво човешко поведение бихте посочили за съответното листенце. И така, какво човешко поведение можем да разграничим на източното листенце на лотоса на сърцето? 

Отговори: Молитва, Добродетел. Доброта. Смирение. Обожание. 

Свами Тиртха: Добре. Какво беше твоето предложение? Добродетел. Правилно, на източното листенце е добродетелното поведение. Това поне е хубаво. Ние искаме чист сърдечен лотос, нали? И ако започваме от източната посока, там е това благочестиво поведение. Следващата посока е югоизток. Какво има на югоизточното листенце – някакви идеи? 

Махарани: Може би постоянство в добродетелното поведение.

Свами Тиртха: Обратното – сън и дрямка. Виждате, това все още не е напълно пречистен лотос, има си добри и лоши страни. Но добре, щом първото листенце беше нещо позитивно, второто – не чак толкова позитивно, какво да кажем за третото листенце – на юг? 

Отговори: Грях, страст, желание.

Свами Тиртха: Дори по-лошо – на южното листенце е жестокото намерение. Но тогава какво има на югозапад, понеже се движим в кръг? Всъщност вие вече го споменахте – там са греховните желания. А какво има на западното листенце? 

Отговор: Всевъзможни желания.

Свами Тиртха: О, много добре! Развлечения. Не описва ли това изцяло западното общество? Ние просто искаме да се наслаждаваме на всичко. Считаме, че животът е наслаждение; и се разочароваме. На изток казват, че животът е страдание, а всички се усмихват. Нещо не е наред тук. Те знаят, че животът е страдание, а са щастливи от това; ние се надяваме, че той е забава, но ни горчи. Значи има нещо, което да коригираме. Северозапад? Там са сексуалните желания. А какво е на север? Всъщност се казва, че на северното листенце е безметежният покой. Шанти, абсолютният мир. След това отново минаваме на изток – какво има на североизток? 

Крипадхам: Добродетелните желания. 

Свами Тиртха: Почти. Там са знанието и мъдростта. Най-сетне нещо! Досега беше като филм на ужасите, сега поне имаме някаква надежда. А какво има околовръст листицата? Околовръст лотосовото цвете е отречението. И накрая какво има в средата? Какво има в тичинката, където са семенцата? 

Отговор: Нектар?

Свами Тиртха: Не е зле, но малко по-практично? 

Отговор: Обожание?

Свами Тиртха: Не, това е твърде висше. Там е само-рефлексията. Така, ако се опитате да си представите това лотосово цвете, какво го заобикаля отвън? Тапася, самоконтрол, аскетизъм, отречение. Какво има в средата – там е саморефлексията – стремежът да се самоанализираме, да разберем себе си, да се погледнем в огледалото. А ако се обърнем в различните посоки, ще намерим някои добри, някои тежки и някои неутрални характеристики. Защото, да кажем, греховните дейности са очевидно нещо лошо. Спането е по-скоро неутрално; човек трябва да спи, за да стане на сутринта. А има и някои очевидно позитивни – като знанието, мъдростта и т.н. 

И тъй, от това сме съставени – има и добри, и лоши неща, нали? Можем да кажем, че инстинктивната страна се отразява на някои листенца, а по-висшите нива на човешкото същество, по-ангелските му страни, са отразени на други листенца на сърдечния лотос. Така че ако сме реалисти и самоанализът ни е верен, а не сме в някакво бленуващо състояние, тогава ще видим добрите и лошите страни, които имаме. Няма нищо грешно в това да имате недостатъци. Понеже все още не сте съвършени ангели. Но едно нещо е нужно – желанието за пречистване. Мисля, че то е тайно изписано на всички листенца. 

(следва продължение)

(Aus einem Vortrag von Swami Tirtha, 09.01.2019, morgens, Sofia)

(Fortsetzung vom vorherigen Freitag)

Als wir begannen, uns auf dieses Symbol des Herzens zu konzentrieren – das Herz als Lotusblume –,entsprechend den Himmelsrichtungen hat diese Lotusblume des Herzens verschiedene Blütenblätter. Und diesen Blütenblättern sind verschiedene menschliche Verhaltensweisen oder Neigungen zugeordnet. Ich werde euch die Richtung nennen, wie Osten, Westen, Mitte, oben usw., und ihr versucht zu erkennen, welches Gefühl, welche Neigung, welches menschliche Verhalten ihr diesem Blütenblatt zuordnen würdet. Welches menschliche Verhalten können wir also dem östlichen Blütenblatt der Lotusblume des Herzens zuordnen?

Antworten: Gebet. Tugend. Güte. Demut. Verehrung.

Swami Tirtha: Gut. Was war dein Vorschlag? Tugend. Richtig, das tugendhafte Verhalten ist dort auf dem östlichen Blütenblatt. Das ist zumindest schon mal gut. Wir wollen einen reinen Lotus des Herzens, nicht wahr? Wenn wir also mit der östlichen Richtung beginnen, finden wir dort dieses verdienstvolle Verhalten. Die nächste Richtung ist Südosten. Was befindet sich auf dem südöstlichen Blütenblatt – irgendwelche Ideen?

Maharani: Vielleicht Beharrlichkeit im tugendhaften Verhalten.

Swami Tirtha: Das Gegenteil – Schlafen und Schlummern. Ihr seht also, dies ist noch kein vollständig gereinigter Lotus, er hat Vor- und Nachteile. Aber gut, wenn das erste Blütenblatt etwas Positives war, das zweite etwas weniger Positives, was ist dann mit dem dritten Blütenblatt – im Süden?

Antworten: Sünde, Leidenschaft, Begierde.

Swami Tirtha: Noch schlimmer – grausame Absichten befinden sich auf dem südlichen Blütenblatt. Aber was befindet sich dann im Südwesten, weil wir im Kreis herumgehen? Tatsächlich habt ihr es bereits erwähnt – dies sind die sündhaften Begierden. Und was befindet sich auf dem westlichen Blütenblatt?

Antwort: Alle Begierden.

Swami Tirtha: Ah, sehr gut! Belustigung. Beschreibt das nicht die westliche Gesellschaft sehr genau? Wir wollen einfach alles genießen. Wir denken, das Leben sei ein einziger Genuss; und wir sind frustriert.

Im Osten sagt man, das Leben sei Leiden, und trotzdem lächeln alle. Hier stimmt etwas nicht. Sie wissen, dass es Leiden ist, und freuen sich darüber; wir hoffen, es sei ein Vergnügen, aber wir sind sehr verbittert darüber. Da müssen wir also etwas korrigieren. Nordwesten? Dort stehen die sexuellen Begierden. Und was ist im Norden? Man sagt: Auf dem nördlichen Blütenblatt herrscht heiterer Frieden. Shanti, absoluter Frieden. Dann wenden wir uns wieder dem Osten zu. Was ist also im Nordosten?

Kripadham: Tugendhafte Begierden.

Swami Tirtha: Fast. Es ist Wissen und Weisheit. Endlich etwas! Bisher war es wie eine Horrorgeschichte, jetzt haben wir wenigstens etwas Hoffnung. Und was umgibt die Blütenblätter? Um diese Lotusblume herum ist die Entsagung. Und schließlich, was ist das Wesen? Was befindet sich in den Staubblättern, wo die Samen sind?

Antwort: Nektar?

Swami Tirtha: Nicht schlecht, aber etwas praktischer?

Antwort: Verehrung.

Swami Tirtha: Nein, das ist etwas zu hoch gegriffen. Es geht um Selbstreflexion. Selbstreflexion. Wenn ihr euch also diese Lotusblume vorstellt, was umgibt sie äußerlich? Das ist Tapasya, Selbstbeherrschung, Askese, Entsagung. Was befindet sich in der Mitte? Das ist Selbstreflexion – wenn ihr versucht, euch selbst zu analysieren, sich selbst zu verstehen, sich in den Spiegel zu betrachten. Und wenn wir uns in die verschiedenen Richtungen wenden, werden wir positive, schwierige und neutrale Eigenschaften finden. Denn, sagen wir, sündhafte Handlungen sind offensichtlich falsch. Schlafen ist neutral; man muss schlafen, um morgen aufzuwachen. Und es gibt offensichtlich positive Aspekte – wie Wissen und Weisheit usw.

Das ist also unsere Zusammensetzung – es gibt Gutes und Schlechtes, nicht wahr? Man kann sagen, dass sich der instinktive Teil in bestimmten Blütenblättern widerspiegelt und die höheren Ebenen des Menschen, die engelhaftere Seite des Menschen, sich in anderen Blütenblättern dieses Lotus des Herzens widerspiegelt. Wenn wir also realistisch sind und unsere Selbstanalyse angemessen ist, nicht in einem Traumzustand, dann werden wir die guten und die schlechten Seiten an uns erkennen. Es ist nichts Schlimmes daran, Schwächen zu haben. Denn wir sind noch keine vollendeten Engel. Aber eines brauchen wir alle – den Wunsch nach Läuterung. Ich glaube, dieser Wunsch ist verborgen in allen Blütenblättern eingeschrieben.

(Fortsetzung folgt)

(из лекции Свами Тиртхи, 09.01.2019 утром, София)

(продолжение с предыдущей пятницы)

Когда мы начали рассматривать этот символ сердца – сердце как цветок лотоса – то в зависимости от сторон света на этом цветке лотоса сердца расположены разные лепестки. И этим лепесткам соответствуют различные модели поведения или человеческие склонности. Я укажу вам направление, например, восток, запад, середина, вверх и т. д., а вы попытаетесь определить, какое чувство, какую склонность, какое человеческое поведение вы бы отнесли к этому лепестку. Итак, какое человеческое поведение мы можем определить на восточном лепестке лотоса сердца?

Ответы: Молитва, Добродетель. Доброта. Смирение. Обожание. 

Свами Тиртха: Отлично. Что ты предложил? Добродетель. Верно, добродетельное поведение присутствует на восточном лепестке. По крайней мере, это хорошо. Нам нужен чистый лотос сердца, верно? Так что, если мы начнем с восточного направления, это благочестивое поведение присутствует. Следующее направление — юго-восток. Что находится на юго-восточном лепестке — есть какие-нибудь идеи?

Махарани: Может быть постоянство в добродетельном поведении.

Свами Тиртха: Наоборот – сон и дремота. Так что, видите ли, это еще не полностью очищенный лотос, у него есть свои плюсы и минусы. Но хорошо, если первый лепесток был чем-то положительным, то второй – чем-то не очень, а что насчет третьего лепестка – на юге?

Ответы: Грех, страсть, желание.

Свами Тиртха: Хуже того – на южном лепестке заложены жестокие намерения. Но что же находится на юго-западе, если смотреть со стороны? На самом деле, вы уже об этом упомянули – это греховные желания. А что находится на западном лепестке?

Ответ: Всевозможные желания.

Свами Тиртха: Ах, как здорово! Удовольствие. Разве это не идеально описывает западное общество? Мы просто хотим наслаждаться всем. Мы думаем, что жизнь — это наслаждение; и мы разочарованы. На Востоке говорят, что жизнь — это страдание, и все улыбаются. Здесь что-то не так. Они знают, что это страдание, и радуются этому; мы надеемся, что это забава, но нам очень горько. Так что здесь нужно что-то исправить. Северо-запад? Это сексуальные желания. А что на севере? На самом деле говорят: на северном лепестке — безмятежный покой. Шанти, абсолютный мир. Затем мы снова переходим на Восток. Так что же находится на северо-востоке?

Крипадхам: Добродетельные желания. 

Свами Тиртха: Почти. Там знание и мудрость. Наконец-то что-то! До сих пор это было похоже на историю ужасов, а теперь у нас хотя бы есть надежда. А что же окружает лепестки? Вокруг этого цветка лотоса — отречение. И наконец, что в его сущности? Что находится в тычинках, где семя?

Ответ: Нектар?

Свами Тиртха: Неплохо, но чуть практичнее?

Ответ: Обожание?

Свами Тиртха: Нет, это слишком возвышенно. Это самоанализ. Самоанализ. Итак, если вы попытаетесь представить этот цветок лотоса, что его окружает снаружи? Это тапасья, самообладание, аскетизм, отречение. Что находится посередине: это самоанализ – когда вы пытаетесь проанализировать, понять себя, вы смотрите в зеркало. И если мы посмотрим в разных направлениях, мы обнаружим некоторые хорошие стороны, некоторые плохие стороны и некоторые нейтральные характеристики. Потому что, скажем так, греховные действия, очевидно, неправильны. Сон нейтрален; вам нужно спать, чтобы проснуться завтра. И есть некоторые очевидно положительные стороны – такие как знание и мудрость и т. д.

Итак, вот наша композиция – в ней есть и хорошее, и плохое, верно? Можно сказать, что инстинктивная часть отражена в одних лепестках, а высшие ступени человеческой натуры, более ангельская сторона человека, отражены в других лепестках этого лотоса сердца. Поэтому, если мы будем реалистами и проведем самоанализ должным образом, а не будем пребывать в состоянии сна, то увидим как хорошие, так и плохие стороны своей натуры. В наличии недостатков нет ничего плохого. Ведь вы еще не достигли совершенства ангелов. Но нам необходимо одно – стремление к очищению. Думаю, это скрыто заложено во всех лепестках.

(продолжение следует)

(from a lecture of Swami Tirtha, 12.05.2019 morning, Sofia)

(continues from the previous Monday)

Question of Baladev: We were discussing time and the advice was that no matter in which time period we are in our life, it is very important to make a plan for the rest of our life. And because we are discussing the development of our intelligence, it is not sure that we can make an intelligent plan. My question, or rather request to you, is to give us some practical directions what is good to include in this plan. 

Swami Tirtha: Sorry for the example, this is coming from the material world, but nevertheless, it offers some advice: there was a group of 100 students and the trainer asked them if they have a plan for their life. 20 of them said “Yes, we have”. Then he asked the next question, “Did you put your plan into writing?” 3 of the 100 had this written list of what they wanted to achieve. A few years later, the salary or the material achievement of these 3 people were higher than the achievements of the rest 97. 

So, plans can make you more effective. Of course, if we want to progress spiritually, then how to measure the achievements? It’s not the amount of money that you make! Not even the number of books that you sell. There are no physical dimensions for spiritual success. Because one is an apple and the other is a pear – you cannot compare the two, it’s totally different. 

Nevertheless, I think it’s useful to make a to-do list, because that will help you become more organized. As long as we are in the active period of our life, I think a kind of proper time-management is good. I have a friend who made such a to-do list for himself. On the list was to organize a major preaching event every month. After a few years he had another point in his to-do list: how to avoid major events. Because the goal was accomplished; now let’s move to the next level.

Once I was also full of plans. I said “Finally, I have my plans: to do this, to achieve that, to move like this… Finally, I feel so organized!” And you know, on my to-do list was to read something from Shrila Shridhara Maharaj every day. So that day I opened the book of Shrila Shridhar Maharaj and there was a question. “Maharaj, what about our plans?” And then Shridhar Maharaj says “Plans, oh, that is very bad! To have plans is so dangerous in spiritual life. It’s got nothing to do with realizations, etc., etc.” Why? Because, he said, if you have plans, that means you want to govern the situation and you feel independent from Krishna’s will. Then I was a little perplexed. Because I had my plan to read every day from Shridhara Maharaj and he says “You shouldn’t have any plans.” So then I tried to find my excuse. Because I think we fully agree that if we have this false concept that we can dominate a situation, or we can decide a situation independently from Krishna’s control – that’s a mistake. But if we make a plan that “My plan is His plan”, then I wouldn’t think Shridhara Maharaj would oppose. So, my plan is to totally harmonize with the divine plan. 

At the same time, on the practical platform, we need to be well organized. If you have such a to-do list, such a plan, you can check your activities – how far you have reached, how much you have accomplished concerning your spiritual services, etc. But in one sense, we can also say that this is like a sadhana principle – to have organized plans. And the ultimate goal is not to have a very fixed sadhana, but to float on the waves of divine ecstasy. ‘Lalite, why did you bring me to this ocean of Krishna’s nectar? Life wants me to be organized on the shore, but I want to swim in the waves. Why did you bring me here? It’s so painful that I cannot swim in the waves.’ So, the goal is to swim in the waves of the nectar ocean. If this is the goal of our plan, then I agree. What is on your to-do list? ‘First, to over-chant myself. Second, to drown myself in the nectarean ocean of devotional life. And to over-eat myself with prasadam.’ These nectarean plans we encourage. Yes, go ahead! ‘I want to dance in ecstasy this night.’ These are good plans. We need to be very organized to reach such spontaneous plans. Use all your intelligence to reach your goals. We have to be very smart, because everything is working against us. Illusion doesn’t want to let you free so easily, so quickly. She also has some plans with you. And if you want to escape, she will do her best to stop you. But fortunately, divine attractive power is much stronger than human resistance. This is our hope. 

(to be continued)

(Szvámí Tírtha, 2019.05.12-i szófiai reggeli tanításából)

(előző hétfői tanítás folytatása)

Baladév: Legutóbb, az időről beszélgettünk, s ezzel kapcsolatban azt a tanácsolják, hogy mindegy, hogy melyik periódusában is vagyunk az életünknek, a lényeg, ami nagyon fontos, hogy legyen tervünk az életünk hátralévő részére. S attól még, hogy az intelligenciánk fejlesztéséről beszélgettünk, nem biztos, hogy képesek is vagyunk intelligens tervet készíteni. A kérdésem, vagy inkább a kérésem pedig az lenne Hozzád, hogy hadd kérjünk némi gyakorlati útmutatást ahhoz, hogy milyen helyes dolgokat vegyünk bele ebbe a tervbe. 

Szvámí Tírtha: Elnézést, hogy anyagi példát hozok, de remélhetőleg, azért meríthetünk belőle némi megszívlelendő dolgot. Egyszer megkérdezett egy száz fős hallgatókból álló csoportot az oktatójuk arról, hogy van-e tervük az életükre vonatkozóan? Közülük húszan felelték azt, hogy „Igen, van.” Majd még azt is megkérdezte, hogy „Le is írtátok a terveiteket?” A száz főből mindössze három személy készített írásos listát arról, amit el szeretne érni az életben. Néhány év múlva azt látták, hogy ennek a három embernek magasabb volt a fizetése, illetve komolyabb eredményeket értek el, mint a maradék 97 ember. 

Tehát, ha van tervetek, az hatékonyabbá tehet benneteket. Viszont, ha lelkileg akarunk fejlődni, akkor miben mérhetőek az eredményeink? Sem a megszerzett pénz mennyiségében, se pedig az eladott könyvek számában, hiszen a lelki siker nem mérhető anyagilag. Mivel az egyik olyan, mint az alma, a másik pedig olyan, mint a körte – nem hasonlíthatók össze, teljesen különbözőek. 

Mindenesetre úgy hiszem, hogy hasznos egy ilyen feladatlista készítése, mert az segítségünkre lehet abban, hogy szervezettebbek legyünk. Amíg aktív életet élünk, addig szerintem jól tud jönni egy ilyesfajta időgazdálkodás. Van egy barátom, aki maga is készített ilyen feladatlistát az életére vonatkozóan és szerepelt benne egy pont, melyben leírta, hogy minden hónapban szervezni fog egy nagyszabású prédikáló összejövetelt. Néhány év múlva felvett a listájába egy újabb programpontot, mégpedig azt, hogy mentesüljön a nagyszabású rendezvényektől, hiszen ezt a célt már elérte, utána pedig ideje volt továbblépni a következő szintre.

Valamikor jómagam is tele voltam tervekkel. Mondván „Végre vannak terveim: ezt csinálom, meg amazt elérem, így fogok tenni, meg amúgy… Végül végtelenül szervezettnek éreztem magam!” S ezen a listán szerepelt az is, hogy minden nap olvasok valamit Sríla Srídhar Mahárádzstól. Így is tettem, és aznap, amikor kinyitottam Srídhar Mahárádzs könyvét egy kérdés szerepelt benne. „Mahárádzs, mi legyen a terveinkkel?” Mire Ő így válaszolt „Tervek, az nagyon rossz, ha vannak! Nagyon veszélyes a lelki életben! Semmi köze a megvalósításhoz! És így tovább.” Miért? „Mivel, ha vannak terveink, az azt jelenti, hogy mi akarunk irányítani, mivel függetlennek érezzük magunkat Krisna akaratától. Ettől kicsit összezavarodtam, mert a tervem része volt az is, hogy minden nap olvasok Sríla Srídhar Mahárádzstól, aki épp arról írt, hogy „Ne legyenek terveitek.” Úgyhogy próbáltam kibúvót találni ez alól, mivel úgy hiszem mi is teljesen egyetértünk azzal, hogy ha ilyen hamis elképzeléseink vannak, hogy mi akarunk irányítani, vagy elhatározzuk, hogy Krisna jóváhagyása nélkül akarunk valamit eldönteni – az hiba. Viszont, ha olyan tervet készítünk, melyben az szerepel, hogy „Azt teszem, amit az Úr szeretne”, akkor nem hiszem, hogy  azt Srídhar Mahárádzs ellenezné. Tehát, az én tervem az, hogy teljesen összhangba kerüljek az Isteni akarattal. 

Ugyanakkor a gyakorlati életben is jól szervezettnek kell lennünk. Ha van ilyen feladatlistánk, tervünk, akkor ellenőrizni tudjuk magunkat – mi az amit már elértünk, mi az, amit megvalósítottunk a lelki szolgálatainkat illetően. Viszont egyfelől azt is mondhatjuk, hogy ez a szervezett tervszerűség olyan, mint egy szádhana. De a legvégső cél mégsem a szigorú szádhana, hanem hogy magukkal ragadjanak az eksztatikus istenszeretet hullámai.‘Kedves Lalitám, miért hoztál el engem Krisna nektáróceánjához? Az élet azt várja tőlem, hogy fegyelmezett és szabálykövető legyek, maradjak a parton, de én arra vágyok, hogy megfürödjek, ússzak ezekben a hullámokban. Miért kellett idehoznod? Annyira fáj, hogy nem merülhetek el a Krisna iránti szeretet hullámaiban.” Tehát a cél az, hogy magukkal ragadjanak a nektáróceán hullámai. Ha ez szerepel a terveitekben, akkor azzal én is egyet tudok érteni. De vajon mik vannak a ti listátokon? „Először is, hogy túldzsapázzam magam, másodszor pedig, hogy belemerüljek az odaadás nektáóceánjába, és hogy kipukkadásig egyem tele magam praszádammal.” A nektárral kapcsolatos terveket támogatjuk. Igen, rajta, csak így tovább! ‘Vagy, ma este extázisban akarok táncolni.’ Ilyenek a jó tervek. Ahhoz nagyon szervezettnek kell lennünk, hogy megvalósítsuk ezeket a spontán terveket. Használjátok az intelligenciátokat a céljaitok eléréséhez. Nagyon okosnak kell lennünk, mert minden ellenünk dolgozik. Az illúzió nem akar gyorsan és könnyen elengedni bennünket, neki is vannak tervei velünk, és ha menekülni próbálunk, akkor mindent meg fog tenni azért, hogy megállítson bennünket. Viszont, szerencsére az isteni vonzerő sokkal erősebb, mint a mi ellenállásunk. S mi ebben reménykedünk. 

(folytatása következik)

(от лекция на Свами Тиртха, 12.05.2019 сутрин, София)

(продължава от предишния понеделник)

Въпрос на Баладев: Говорихме за времето и съветът беше, че независимо в какъв период на живота си сме, е много важно да си направим план за оставащата част. И понеже говорим за развиване на интелигентността ни, не е сигурно, че ще можем да направим интелигентен план. Моят въпрос, или по-скоро молба към Вас е да ни дадете някакви практични насоки какво е добре да включва този план? 

Свами Тиртха: Съжалявам за примера, който идва от материалния свят, но все пак дава някакъв съвет: имало група от сто студенти и обучителят ги попитал дали имат план за живота си. Двадесетина от тях казали: „Да, имаме“. Тогава той задал следващия си въпрос: „А записали ли сте си своя план?” Трима от сто имали списък с нещата, които искат да постигнат. Няколко години по-късно заплатите или материалните постижения на тези трима души били по-високи от тези на останалите 97. 

Така че плановете ви правят по-ефективни. Разбира се, ако искаме да напредваме в духа, как можем да измерим постиженията? Тук въпросът вече не е в спечелените пари! Не е дори в броя продадени книги. Духовният успех няма физически измерения. Защото едното е ябълка, а другото круша – не можете да ги сравнявате, те са напълно различни. 

При все това си мисля, че е полезно да си направите списък със задачи за изпълнение, тъй като това ще ви помогне да станете по-организирани. Докато сме в активния период на живота си, считам е добре правилно да управляваме времето си. Имам приятел, който си направи такъв списък със задачи. Една от точките беше да организира големи проповеднически програми всеки месец. След няколко години имаше друга точка в списъка: да избягва големи програми. Защото целта беше постигната; сега нека преминем в следващата фаза.

Веднъж и аз бях пълен с планове. Казах си: „Най-сетне имам планове: да направя това, да постигна онова, да действам по такъв и такъв начин… най-после се чувствам толкова организиран!” Една от точките в моя списък със задачи беше ежедневно да чета по нещо от Шрила Шридхара Махарадж. Тъкмо същия ден отворих книгата на Шрила Шридхара Махарадж и там имаше въпрос: „Махарадж, какво би казал за плановете?” Тогава Шридхара Махарадж отговаря: „Планове – о, това е нещо много лошо! Да имаш планове е толкова опасно в духовния живот. То няма нищо общо с осъзнатостта и т.н.” Защо? Защото, казва той, ако имаш планове, това означава, че искаш ти да управляваш ситуацията и да се чувстваш независим от волята на Кришна. Тогава малко се обърках. Понеже аз имах план всеки ден да чета от Шридхара Махарадж, пък той казва: „Не бива да правите планове”. Тогава се опитах да си намеря извинение. Понеже, считам, сме напълно съгласни, че ако имаме погрешното разбиране, че ние владеем ситуацията или че можем да решаваме независимо от контрола на Кришна – това е грешка. Но ако планираме така, че „моят план е Неговият план”, в такъв случай не мисля, че Шридхара Махарадж не би възразил. Така че моят план е напълно да се хармонизирам с божествения план. 

В същото време на практическо ниво е нужно да сме добре организирани. Ако имате такъв списък със задачи, такъв план, ще можете да проверявате дейностите си – колко сте постигнали, какво сте осъществили по отношение на духовното си служене, и т.н. Но в един смисъл можем да кажем, че това е принцип на садхана – да имаш структуриран план. Пък най-висшата цел не е да имаш много стабилна садхана, а да плуваш във вълните на божествения екстаз. „Лалите, защо ме доведе в този океан от нектара на Кришна? Животът иска от мен да съм организиран на брега, но аз искам да плувам във вълните. Защо ме доведе тук? Толкова е болезнено да не мога да се нося по вълните.“ Така че целта е да плуваме във вълните на нектарния океан. Ако това е целта на нашия план, тогава съм съгласен. Какво имате във вашия списък за изпълнение? „Първо, да мантрувам до предела на силите си. Второ, да се удавя в нектарния океан на предания живот. И да преям с прасадам.“ Такива нектарни планове ги окуражаваме. Да, продължавайте с тях! „Искам да танцувам в екстаз тази нощ!“ Това са добри планове. Трябва да сме много организирани, за да достигнем такива спонтанни планове. Прилагайте целия си интелект, за да постигнете целите си. Трябва да сме много умни, защото всичко работи срещу нас. Илюзията не иска да ви пусне на свобода толкова лесно, толкова бързо. Тя също има своите планове за вас. А ако искате да избягате, ще направи всичко по силите си да ви спре. Ала за щастие божествената привличаща мощ е много по-силна от човешката опърничавост. В това е нашата надежда. 

(следва продължение)

(from a lecture of Swami Tirtha, 09.01.2019 morning, Sofia)

(continues from the previous Friday)

Many times the heart is compared to a lotus flower. And usually we expect from a lotus flower to be pure, right? The lotus is a symbol of purity. Also, the lotus is a symbol of divine powers, a symbol of creation as well. When the petals of the lotus flower are open, this represents the manifest form of creation, vyakta. And when it is closed, like a bud, then this is the avyakta state of the universe. So it’s a very important symbol. Therefore it is in the hands of Lord Vishnu – because He holds the key of creation in the form of a lotus flower.
There are many different words in Sanskrit for ‘lotus’. This very beautiful symbol has different biological characteristics as well. One type of lotus blossoms at midnight in the moonshine, the other blossoms during the day in the sunshine. All these characteristics help us understand this universal symbol.
Many times it is used to describe the position of a disciple. We know this description very well: Krishna is the sun, the devotee is the lotus flower and the guru is the water around. Without the water, the flower would die in the scorching heat of the sun. Therefore a disciple should be pure, very pure. It also shows that he is like the creation in its most potential form. From a lotus bud can come the most beautiful flower; in the same way, from a pure-hearted devotee, a pure devotee might come. So you can develop in your spiritual consciousness. And also with this cosmic symbol, the lotus flower, Lord Vishnu blesses His devotees. Therefore we can also say that even this whole creation is a blessing for the beings.
So some words in Sanskrit describe the place where the lotus flower starts from. One is apja. Ap means ‘water’, -ja means ‘birth’; so the birth place of a lotus flower is the water. Or pankaja, panka is ‘mud’, born from mud. This is also like a disciple – born from the mud of illusions, but blossoming in the divine light of Radha-Govinda lila. Other names are more poetic. For example, kairava means the white lotus that will blossom at full moon. Kumuda, this is the white waterlily that will blossom at the rise of the moon. Aravinda is another name for the lotus flower and this is connected to Kamadev, because this is one of his arrows. And you know, if Kamadev pierces the heart with his arrows, then nobody can resist. Pushkara, another name for a lotus – this is the blue lotus. But in general they say padma; or sometimes they say kamala. Padma also means a very great number – ten on the twelfth.
All right. There are some yogis here, right? Tell me, where is the lotus in yoga?
Vedavid: Sahasrara-chakra.
Swami Tirtha: Oh, very good. One. Other? Padmasana – the lotus posture. It’s also very interesting, because in this way your body form a triangle – again providing all the potentials of spiritual elevation. Then what happened when Lord Buddha achieved enlightenment? He rose from his meditation posture, started to walk and in his steps lotus flowers started to pop up from the very dry earth. Through this you can check whether you have achieved enlightenment. If the lotuses are coming, all right, something has happened; if not, then “work now, samadhi later”[1].
And as you mentioned the top, the crown chakra is also compared to a lotus flower. Practically all the other chakras are compared to a lotus, but this is the most important one – the level of enlightened consciousness. Again, a thousand petals; it’s not necessary to count, because here a thousand again means too much, fully blossomed.

(to be continued)

1.  A famous quote from Shrila Prabhupada

(Szvámí Tírtha, 2019.01.09-ei szófiai reggeli tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

A szívet sokszor egy lótuszvirághoz hasonlítják, mellyel kapcsolatban általában azt várjuk el, hogy tiszta legyen. Tehát a lótuszvirág egyrészt a tisztaság, másrészt az erő és a teremtés szimbóluma is egyben. Szirmainak kinyílása, a teremtést, a vjaktát jelképezi, míg összezárt állapotában az univerzum avjakta, megnyilvánulatlan állapotát jelöli. Tehát mindenképpen egy nagyon jelentős szimbólum, s ezért látható az Úr Visnu kezében is, mint egy kulcs, mert Ő felügyeli a teremtést, melyet a lótuszvirág jelképez.
A szanszkrt nyelv számos különböző szót használ a „lótuszvirág” kifejezésére, melynek biológiai jellemzői is változatosak. Az egyik fajta lótusz például éjfélkor, a holdfényben nyílik, míg a másik, nappal, a napfényben. S ezek a különböző tulajdonságai segítenek jobban megérteni ezt az egyetemes szimbólumot.
Jól ismerjük azt, amikor a tanítvány helyzetének a leírására használják, melyben Krisna a Nap, a tanítvány a lótusz, és a tanítómester a körülötte lévő tó. A víz nélkül e virág elpusztulna a Nap perzselő hevétől. Ezért a tanítványnak tisztának, nagyon tisztának kell lennie. S ebben a hármas szimbólumban még azt is jelenti, hogy ő testesíti meg a teremtés legpotenciálisabb formáját. A bimbóból születik a leggyönyörűbb virág, és a legtisztább szívű bhakta. Tehát gyarapodjunk a lelki tudatosságban. E kozmikus jelentésében, e lótuszvirágot, a tanítványt az Úr Visnu áldja meg. Ezért mondhatjuk azt, hogy az egész teremtés áldás az élőlények számára.
A szanszkrt nyelvben találhatók olyan szavak, melyek a lótuszvirág születési helyét írják le. Az egyik ezek közül az apdzsa, melyben az ap ‘vízet’, a -dzsa pedig ‘születettet’ jelent; tehát a lótuszvirág a vízből születik. Vagy nevezik még pankadzsának is, melyben a panka, ‘iszapból’, sárból születettet jelent. Ilyen a tanítvány is, aki a sárból, az illúzióból születik, de Rádhá-Góvinda kedvteléseinek isteni fényében virágzik. Egy másik elnevezése a lótuszvirágnak még költőibb, kairava, fehér lótusz, mely a telihold fényétől nyitja kelyhét. A kumuda, egy fehér tavirózsa, mely a holdkeltében virágzik. Az aravinda, megintcsak egy másik elnevezése a lótuszvirágnak, mellyel Kámadévhez kapcsolódik, az Ő virágnyilát jelöli. S, ha Kámadév eltalálja nyílvesszejével a szívünket, akkor annak senki sem tud ellenállni. Puskara, szintén egy másik elnevezés, a kék lótuszvirágot jelöli. Leggyakrabban mégis padmának, vagy kamalának szokták nevezni, bár a padma egy számot is jelöl, a tíz a tizenkettediken-t.
Ha jól tudom, akkor van néhány jógázó is közöttetek. A jóga tudományában hol említik a lótuszt?
Védavid: Mint szahaszra-csakra, koronacsakra.
Szvámí Tírtha: Nagyon jó! Ez az egyik, s még hol? Mint padmászana, lótuszülés. Ez azért is nagyon érdekes, mert ebben a testhelyzetben egy háromszöget alkot a test, mely több szempontből szintén a lelki emelkedést támogatja. Emélkeztek arra, hogy mi történt akkor, amikor az Úr Buddha elérte a megvilágosodást? Felkelt meditáló testhelyzetéből, elindult és léptei nyomán lótuszvirágok nyíltak a kopár földből. Így tudjátok ellenőrizni, hogy elértétek-e már a megvilágosodást. Ha lépteitek nyomán lótuszvirágok hajtanak, akkor valóban történt már valami; ha nem, akkor „most még dolgozzatok, a szamádhi később következik”[1].
S igen, ahogy említetted a legfelsőbb csakrát, a koronacsakrát szintén a lótuszvirághoz hasonlítják. Valójában az összes csakrát lótusszal jelölik, de ez a legfontosabb – a megvilágosodott tudatszint. Ezt is ezerszirmúként említik, amit nem számolgatnunk kell, mert ebben az esetben is a teljességre, a teljes kibontakozottságára utal.

(folytatása következik) 

1.  Sríla Prabhupád egy híres mondása

(от лекция на Свами Тиртха, 09.01.2019 сутрин, София)

(продължава от предишния петък)

Често сърцето се сравнява с лотосово цвете. И обикновено очакваме лотосовото цвете да е чисто, нали? Лотосът е символ на чистота. Също така лотосът е символ на божествени сили, както и символ на творението. Когато листенцата на лотосовия цвят са разтворени, това олицетворява проявената фаза на творението, вякта. А когато е затворен, като пъпка, това е вселената в непроявеното си състояние, авякта. Така че лотосът е много значим символ. Именно затова е в ръцете на Бог Вишну – понеже Той държи ключа към творението във формата на лотосово цвете.
На санскрит има много различни думи за „лотос“. Този толкова красив символ притежава и различни биологични характеристики. Един вид лотос цъфти нощем на лунна светлина, друг цъфти денем на слънце. Всички тези характеристики ни помагат да разберем този вселенски символ.
Често той се използва и да опише позицията на ученика. Знаем много добре това сравнение: Кришна е слънцето, преданият е лотосовото цвете, а гуру е водата около него. Без водата, цветето би загинало в изгарящата жар на слънцето. Затова ученикът трябва да е чист, много чист. Това показва също и, че той е като творението в най-изпълнената му с потенциал форма. От лотосовата пъпчица може да разцъфне най-прекрасното цвете; по същия начин и от един чистосърдечен ученик може да излезе чист предан. Така че вие можете да израствате в духовното си съзнание. Също така с този космически символ, лотосовото цвете, Бог Вишну благославя Своите предани. Затова можем да кажем дори, че цялото това творение е благословия за съществата.
И така, някои санскритски думи описват мястото, откъдето израства лотосовият цвят. Една такава дума е апджа. Ап означава „вода“, -джа значи „раждане“; тоест рожденото място на лотосовия цвят е водата. Или пък панкаджа; панка значи „кал“, роден в калта. Това също е като ученика – роден в калта на илюзията, но разцъфнал в божествената светлина на Радха-Говинда-лила. Други имена са по-поетични. Например кайрава означава белият лотос, който цъфти по пълнолуние. Кумуда е бялата водна лилия, разтваряща се при изгрева на луната. Аравинда е друго наименование на лотосовото цвете, което е свързано с Камадев, понеже е една от неговите стрели. А знаете, ако Камадев прониже сърцето със своите стрели, никой не може да устои. Пушкара, още едно име за лотоса, е синият лотос. Но най-общо го наричат падма; а понякога и камала. Падма също така означава и много голямо число – десет на дванадесета степен.
Добре, тук има йоги, нали? Кажете ми, къде е лотосът в йога?
Ведавид: Сахасрара-чакра.
Свами Тиртха: О, много добре. Това е един лотос; а другаде? Падмасана – лотосовата поза. Тя също е много интересна, защото по този начин тялото формира триъгълник – което отново осигурява целия потенциал за духовно въздигане. А какво се е  случило, когато Бог Буда постигнал просветление? Той се вдигнал от медитативната си поза, тръгнал да върви, а в следите от стъпките му от сухата земя изниквали лотоси. От това можете да проверите дали сте се просветлили. Ако изникват лотоси, добре, значи нещо се е случило; ако не, тогава „сега работете, самадхи по-нататък“[1].
И както споменахте, най-горната, коронната чакра също се сравнява с лотосов цвят. На практика и всички останали чакри са сравнени с лотоси, но тази е най-значимата – нивото на просветленото съзнание. И тя е хилядолистна; не е необходимо да броите листенцата, понеже хиляда значи много, много, напълно разцъфнала.

(следва продължение)

1.   Известен цитат от Шрила Прабхупада

(Aus einem Vortrag von Swami Tirtha, 09.01.2019, morgens, Sofia)

(Fortsetzung vom vorherigen Freitag)

Das Herz wird oft mit einer Lotusblume verglichen. Und normalerweise erwarten wir von einer Lotusblume Reinheit, nicht wahr? Der Lotus ist ein Symbol der Reinheit. Er ist auch ein Symbol göttlicher Kräfte und der Schöpfung. Wenn die Blütenblätter der Lotusblume geöffnet sind, repräsentiert dies die manifestierte Form der Schöpfung, Vyakta. Und wenn sie geschlossen sind, wie eine Knospe, dann ist dies der Avyakta- Zustand des Universums, der Unmanifistierte. Daher ist es ein sehr wichtiges Symbol. Deshalb liegt es in den Händen von Lord Vishnu – denn er hält den Schlüssel zur Schöpfung in Form einer Lotusblume.
Es gibt viele verschiedene Wörter im Sanskrit für „Lotus“. Dieses wunderschöne Symbol hat auch verschiedene biologische Eigenschaften. Eine Lotusart blüht um Mitternacht im Mondschein, die andere tagsüber im Sonnenschein. All diese Eigenschaften helfen uns, dieses universelle Symbol zu verstehen.
Oft wird es verwendet, um die Stellung eines Schülers zu beschreiben. Wir kennen diese Beschreibung sehr gut: Krishna ist die Sonne, der Anhänger die Lotusblume und der Guru das Wasser, das sie umgibt. Ohne Wasser würde die Blume in der sengenden Hitze der Sonne vollkommen vertrocknen. Daher sollte ein Schüler rein sein, sehr rein. Es zeigt auch, dass er wie die Schöpfung in ihrer höchsten Form ist. Aus einer Lotusknospe kann die schönste Blume entstehen; ebenso kann aus einem reinen Herzen ein reiner Anhänger heranwachsen. So kann man sein spirituelles Bewusstsein entwickeln. Und mit diesem kosmischen Symbol, der Lotusblume, segnet Vishnu seine Anhänger. Daher können wir auch sagen, dass die gesamte Schöpfung ein Segen für alle Wesen ist.
Einige Sanskrit-Wörter beschreiben den Ursprung der Lotusblume. Eines davon ist apja. Ap bedeutet „Wasser“, -ja bedeutet „Geburt“; der Geburtsort der Lotusblume ist also das Wasser. Oder pankaja, panka bedeutet „Schlamm“, geboren aus Schlamm. Dies ist auch wie ein Schüler – geboren aus dem Schlamm der Illusionen, aber erblühend im göttlichen Licht der Radha-Govinda-Lila. Andere Namen sind poetischer. Zum Beispiel bedeutet kairava der weiße Lotus, der bei Vollmond erblüht. Kumuda, dies ist die weiße Seerose, die bei Mondaufgang erblüht. Aravinda ist ein anderer Name für die Lotusblume und steht in Verbindung mit Kamadeva, denn dies ist einer seiner Pfeile. Und ihr wisst, wenn Kamadeva das Herz mit seinen Pfeilen trifft, dann kann niemand widerstehen. Pushkara, ein weiterer Name für einen Lotus – dies ist der blaue Lotus. Aber im Allgemeinen sagt man padma; oder manchmal auch kamala. Padma bedeutet auch eine sehr große Zahl – zehn am zwölften.
Gut. Gibt es hier auch Yogis? Sagt mir, wo ist der Lotus im Yoga?
Vedavid: Sahasrara-Chakra.
Swami Tirtha: Oh, sehr gut. Das ist ein Lotus, wo noch? Padmasana – die Lotusposition. Sie ist auch sehr interessant, denn so bildet der Körper ein Dreieck – und bietet damit alle Potenziale für spirituelle Erhebung. Was geschah, als Buddha die Erleuchtung erlangte? Er erhob sich aus seiner Meditationshaltung, begann zu gehen, und in seinen Schritten sprossen Lotusblumen aus der trockenen Erde. Daran kann man erkennen, ob man die Erleuchtung erlangt hat. Wenn die Lotusblumen erscheinen, ist etwas geschehen; wenn nicht, dann heißt es: „Jetzt arbeiten, später Samadhi“[1].
Und wie ihr vor kurzem erwähnt habt, wird auch das Kronenchakra mit einer Lotusblume verglichen. Praktisch alle anderen Chakren werden mit einem Lotus verglichen, doch dieses ist das wichtigste – die Ebene des erleuchteten Bewusstseins. Wiederum tausend Blütenblätter; man muss sie nicht zählen, denn tausend bedeuten sehr viel, in voller Blüte.

(Fortsetzung folgt)

1. Ein berühmtes Zitat von Srila Prabhupada