Sharanagati

(B. K. Tírtha Mahárádzs leckéjéből, Saranágati – első rész, 2006. Szeptember 7, Szófia)

„Hogy kegyében részesítse az elesett lelkeket, Srí Krsna Csaitanja alászállt ebbe a világba, személyes társaival és isteni hajlékával együtt, hogy a Saranágatiról – a mindenható Úr előtti meghódolásról – oktassa az embereket, és hogy ingyen osztogassa a másként majdnem elérhetetlen Isten iránti extatikus szeretetet.”
Ennek az éneknek a címe Saranágati. Gati azt jelenti menni, valamiért menni, saranáért – menedékért menni. A saranágati az igaz bhakták élete. Néha felmerülhet a kérdés: mi a különbség egy vaisnava (egy bhakta) és más vallás gyakorlói között? A felszínen nagyon nehéz lenne megtalálni a különbségeket. Mert néha a bhakták ugyanolyan fanatikusok, mint más vallás gyakorlói tudnak lenni, nagyon szűk látókörűek. Nagyon sokszor ugyan azok a hiányosságaik, hibáik vannak, mint bármely átlagembernek. És bizonyos esetekben lehet, hogy azt látjuk, hogy más vallásoknak, vagy más gyakorlatoknak, kívülről nézve nagyobb hatásuk van a gyakorlókra. De a vaisnava jellemzője, hogy az odaadás az élete.
A saranágatinak hat eleme van. Kettőt küszöbként, bejáratként említhetünk. Ezek: fogadd el a bhakti szempontjából kedvező dolgokat, és kerüld el a kedvezőtleneket. Ezek igazából nem a saranágati gyakorlatai, ezek csak előkészítik, hogy szépen tudjuk majd csinálni. Használjátok az eszeteket: ami jó a lelki gyakorlataid szempontjából, azt tedd meg! Ami ártalmas, azt ne tedd! Ez még nem odaadó szolgálat, ez egyszerűen csak a józanész használata. Ha Plovdivba szeretnél eljutni, ne a Dimitrovgrádba menő vonatra szállj. Így van? Mert az az ellenkező irányba megy. Józan ész. Ez egy nagyon egyszerű, alapelv, mégis oly nehéz átültetni a gyakorlatba! Az emberek készen állnak, meg akarják gyújtani a tüzet. De időről-időre egy vödör vizet hoznak, nem azért, hogy megmelegítsék, hanem, hogy ráöntsék. Ez egy kissé ostoba dolog! Élvezni akarod a meleget, a fényt, az energiát, és vizet hozol? Minek?!
Vagy a konfliktusok, ugyan ez a helyzet. Segíti ez a lelki gyakorlataidat? Néha igen, mert a nehézségek által, tudjátok, néha több eredmény jön. De szabályként elmondhatjuk: jobb megtartani a belső békét. Vagy például a pletyka, segíti ez a lelki gyakorlatokat vagy nem?  Azt hiszem, mindenki tudja a választ, nem, ez nem jó! Mégis a vaisnava hírszolgálat nagyon gyors sebességgel működik.
Tehát a saranágatinak még az alapvető, elemi gyakorlatait is nehéz gyakorolni. Szabályozásra van szükségünk, szabályoznunk kell magunkat. Ezért vannak az odaadó szolgálat alapelemei, hogyan szabályozzunk a testünket, beszédünket, az elménket. A Bhagavad-gítá leírja ezeket a 17. fejezetben. Megnézhetitek, hogy mit is jelent ez. Mert ha nem tudjátok mit jelent a szabályozás, hogyan fogjátok csinálni? A bhakti-jóga egy kétoldalú folyamat: az egyik oldal a bhakti, a másik a jóga. Mindenkinek van valamilyen elképzelése a bhaktiról: „Óh, ezek valamiféle érzelmek.” De mi a helyzet a megfelelő tudással? Mi a helyzet a szabályozással, jóga? Tudnunk kell, hogy mi az igazi kontroll, ezért tanulnunk, tanulmányoznunk kell azt. Kérek tehát mindenkit, aki szeretne fejlődni az odaadásban, az odaadó szolgálatban, tanuljátok meg ezt a szabályozást, hogyan szabályozzuk a testet, a szavakat és az elmét. Ily módon elfogadjuk a kedvező dolgokat, és kerüljük a kedvezőtleneket. Kedvező a társulás, a szolgálat, a napi köreid elzengése* . Ezek a gyakorlatok mind kedvezőek. De mi az, ami kerülendő? A lustaság, a hanyagság, és az ha nem tanuljuk meg az alapvető szabályozásokat.

*Mantrák, vagy imák napi, olvasón való zengése, a bhakti jóga egyik alap gyakorlata. A „napi köreid elzengése” arra utal, hogy az imákat egy meghatározott számban mondjuk el (vagyis meghatározott számú kört teszünk meg az olvasón).