Sharanagati

(B. K. Tírtha Mahárádzs leckéjéből, 2006. szeptember 3, Szófia)

Az abszolút boldogság – teljes, komplett boldogság, félelem nélkül – és béke elérésének útja az Úr Krsna imádata. Meg kell ragadnunk a szentekkel való társulás lehetőségét. Mert az élet mindenképpen azt jelenti, hogy emberekkel kell társulnunk. Az ősi filozófusok szerint az emberi élet társadalmi életet jelent. Akik pedig nem a társadalomban élnek, nem emberek. Állatok, vagy… ? Isteni lények. Azok tehát akik nem a társadalomban élnek vagy állatok vagy isteni lények. Ez tehát azt jelenti, hogy életünk során mindig társulunk. Gyermekeiddel, férjeddel, családoddal, munkában, tanulmányaid által, mindig társulunk. És nagyon szerencsések vagyunk, ha szent emberekkel társulhatunk. Mi az a nagy lehetőség, amit ezen isteni társulás által kapunk? Máskülönben elmulasztunk egy egész életet! 60-80 év, az egész létezést elmulasztottuk. Gondolkodjatok csak el azon, hogy hány élet van már mögöttünk anélkül, hogy lehetőségünk lett volna a szentek társaságára. Most azonban itt a lehetőség. Itt vagyunk együtt, és meg kell ragadnunk a lehetőséget, ne szalasszátok el a lehetőséget a szentekkel való társulásra.

Persze a társulás is megszokottá válhat, ha mindig rendelkezésre áll a lehetőség. Ha egyszer egy évben találkozhatsz Krsnával, akkor megbecsülöd: „Oh, oly nagyszerű vagy, olyan szépséges, olyan Isteni!” Ha azonban minden nap találkozol vele…? Mit mondasz majd a következő héten: „Ah, már megint éhes vagy?! Már megint ezekkel a csapátikkal jössz?” Nagyon nehéz megbecsülni azt az embert, aki minden nap melletted van. Nagyon boldog vagy tehát az alaszkai bhaktákkal, de hogy elviseld azt a fickót aki a szomszéd hálózsákban alszik, az már nehéz.

Szeretetünk, megbecsülésünk nem lehet elméleti, gyakorlatinak kell lennie. Vagy figyeljünk csak meg egy szerelmi történetet. Amíg a szerelmesek nem lehetnek egymás társaságában, képesek bármit megtenni azért, hogy találkozhassanak. Amikor végre találkoznak, megállapodnak, eltelik néhány év és: „Hogyan szabadulhatnék meg ettől a fickótól?” „Hogyan találhatnék egy másik nőt magamnak?”

Eleged lesz tehát az állandó társulásból. Ezért nagyon hasznos ha időről-időre társulhatunk a szentekkel. Gondoljatok csak bele, Gurudév 365 napon keresztül itt marad! Nagyon nehéz elviselni! Kétszer egy évben, néhány napra eljövök, vagy épp nem; élvezhetem a teljes szabadságot, hogy ott legyek, vagy ne; ez épp elég nekem.

Azonban a társulás minőségének és intenzitásának döntő fontosságúnak kell lennie.

Csak számoljátok össze hány ismerősötök van. A családban, a szélesebb családban, otthon, az iskolában, az óvodában, itt meg ott. Több száz, vagy több ezer, így van? Amikor fodrászhoz mész, vagy a benzinkútra… megszámlálhatatlan. Melyik az a társulás, ami veled marad? Melyik az, ami ebből a nagyon sokból igazán fontos? Ha képes vagy ötöt felsorolni, akkor már nagyon szerencsés vagy.

A szentekkel való társulás nagyon értékes. Mert általuk átkelhetünk az anyagi lét óceánján. Krsna áldása és a jó társaság nagyon sokat segít. Ezért ez az eszményünk, a szentekkel való tiszta lelki társulás. Miért? Mert ebben a társaságban nagyon könnyű szolgálni Istent.

Nemrég valaki azt mondta: „Nagyon nehéz a démonok társaságában.” Én pedig azt válaszoltam: „Változtasd meg a látásmódot.” Ne legyen ilyen különbségtevő a látásmódunk. Azt azonban meg kell értenünk, hogy vannak kedvező és vannak kedvezőtlen körülmények. Az, hogy szent emberek legyenek körülötted, az kedvező. Az pedig, hogy nem szent emberek legyenek körülötted szintén kedvező, ily módón jobban tudod értékelni, hogy mi micsoda. Sok-sok élet után ha végre kapcsolatba kerülhetünk egy igazi szent személlyel, nagyon szerencsések vagyunk.