Archives

Calendar

June 2021
M T W T F S S
« May    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




dedication

 

(az előző pénteki lecke folytatása)

 

Kérdés: Helyesen szoktuk mondani a maha-mantrát, de már annyira hozzászoktunk, hogy néha az elme elkalandozik.

Szvámí Tírtha: Pontosan.

Kérdés: Mit tehetünk ez ügyben?

Szvámí Tírtha: Folytasd a dzsapázást, mert hogy is hívják ezt a folyamatot? Bhakti-jóga, igaz? Bhakti annyit jelent, mint “odaadás” és amikor az odaadásod nagyon erőteljes – nem okoz problémát, ha a jógának kissé híján vagy, mármint a kontrollnak. Viszont, ha nincs odaadásod, akkor nagyon szigorú kell, hogy legyél az önkontrollban. Tehát, azt mondhatjuk, hogy létezik: szádhana és préma-bhakti. Szádhana azt jelenti, hogy kontrolláljuk a folyamatot. Préma pedig az odaadás feltétel nélküli áramlását jelenti. Tehát, vagy ezt, vagy azt kell követnünk, de valamit gyakorolnunk kell.

De ez egy nagyon fontos gyakorlati kérdés: miként összpontosítsuk az elménket? Ugyanis, mivel annyira elvakít bennünket az illúzió, azt gondoljuk, hogy egy rutinszerű gyakorlat révén valami komolyat érhetünk el. Nem! Rutinnal csupán rutint érhetsz el, odaadással pedig odaadást.

De eredendően, lelkek vagyunk, a Legfelsőbb Úr szerves részei, hasonlóak Őhozzá. Ezért ezt kell kutatnunk. Madarat tolláról, embert barátjáról. Ha más a természeted, akkor nem tudsz utána kutatni. Ezért kaptunk egy esélyt, hogy hazatérhessünk, hiszen tartozunk valahová, van egy igazi otthonunk. S azáltal, hogy megtanuljuk az elménket összpontosítani, el tudjuk érni a célt. Az elme összpontosítása olyan, mint egy általános gyakorlat, amily s ha ezt minőségi módon tudod csinálni, akkor úgy fogod a mantráidat zengeni, úgy fogsz társulni, s ezt viszed az összes többi szolgálatodba bele. Mivel fegyelmezettek vagyunk és fókuszálunk. Még a vállalkozásodban, vagy családodban is komoly sikereket érhetsz el, ha így összpontosítasz.

S tudjátok, számtalanszor beszéltünk arról, hogy ez egy személyes filozófia, hogy Isten egy személy, de néha olyan személytelenül bánunk Vele. Csak képzeljetek el valakit, aki ezt mondja: “Óh, én szolgálni szeretnélek téged!” mégis hanyagul végzi a szolgálatot. Hogyan érzed akkor magad? Igencsak rosszul érzed magad, nagyon elhagyatottnak. Ebben az értelemben Isten, Krsna is roppantul hasonlít hozzánk, nekünk is szükségünk van személyes figyelemre, gondoskodásra. Néha még sértést is követünk el ezzel a személytelen, hanyag hozzáállással. S ezt szeretnénk felajánlani Krsnának? A Neveit zengeni, bár nem igazán vesszük Őket komolyan? Vagy azt mondjuk, hogy gondolunk Rá, de egyáltalán nem is gondolunk Rá? Ez nem lesz gyümölcsöző. Nagyon, nagyon odaadóaknak kell lennünk.

De szerencsére Krsna oly vonzó az elménk számára, hogy nem túl nehéz Rá összpontosítani. Nevei annyira elbűvölőek, hogy segít legyőzni korlátainkat. Meg kell próbálnunk megfelelő körülményeket teremteni a mantrázásunk számára. Üljünk le reggel, gyújtsunk gyertyát, füstölőt – akik munkába vagy máshová rohannak azok is és legalább egy fél órát szenteljünk a lelki gyakorlatainkra! Amíg elég a füstölő mondhatod a mantráidat, kezdheted odaadó énekekkel, mondhatsz néhány imát, néhány kört, elolvashatsz egy slókát a Gítából, majd indulhatsz is. Mert, ha nem így teszel, akkor mi különböztet meg bennünket a szomszédainktól? Semmi! Óh, nem: van némi különbség – ő jobb mint mi mert ő nem tett fogadalmat, hogy Istent szolgálja! Én megfogadtam, de mégsem teszem. Akkor az milyen? Nem valami szép. Egyszer “Igent!” mondtam, és mégsem teszem. Tehát. próbáld összpontosítani az energiáidat, az elmédet, mindenedet, s majd meglátod, hogy sokkal jobb lesz a napod!

Természetesen ez nem vonatkozik azokra, akik ásramokban élnek. Számukra a fél óra nem elégséges. Nekik többet kell tenniük. Mennyivel többet?

Válasz: Egész nap (a lelki gyakorlatokkal kell foglalkozniuk).

Szvámí Tírtha: Igen, így van, és mi a helyzet a szvámíkkal? Nekik mennyit kell eltölteniük lelki gyakorlatokkal?

Válasz: Egy egész életet.

Szvámí Tírtha: Nem, az nem elég. Nem olyan könnyű ez. Csak nemrégiben értettem meg, amikor egy bhakta azt mondta nekem, hogy “Óh, Gurudév, látom, hogy 28 órát dolgozol értünk!” Nyelvbotlás volt, de azon nyomban megértettem, hogy miért érzem olyan kimerültnek magam. Ezt nem tudtam! Tehát, legyetek óvatosak! Kezdjétek fél órával! Mert el kell, hogy mondjam nektek, hogy ez a Krsna mohó. Először azt mondja: “Én boldog vagyok egy kis virággal! Adj nekem egy kis vizet!” De nézd csak meg a következő verset: “….és ajánld fel Nekem mindenedet![1] Tehát csak nyugodtan, nem kell annyira sietni. Ha mindig azt mondod Neki, hogy “Igen”, akkor minden anyagi javadat el fogod veszíteni, de ez az út a lelki gazdagság megszerzéséhez.

[1] Bhagavad-gítá 9.27.



Leave a Reply