Sharanagati

2011. június 12.

A május/június hónapra (a növekvő hold idejére) eső Nirdzsalá Ekádasiról a Brahma-vaivarta Purána beszél, a Vjászadeva és Bhímaszena közötti beszélgetésben.Egy alkalommal Bhímaszena, Judhisthíra öccse, a nagy bölcshöz, Vjászadevához fordult, „Ó megműveltebb és legnagyobb imádatra méltó nagyapa, kérlek, hallgasd meg a kérésemet. A bátyám, Judhisthíra, anyám, Kuntideví, a fivéreim, Ardzsuna, Nakala és Szahadeva, valamint Draupadi semmit nem esznek Ekádasi napján. Mindig azt mondják nekem, de különösen Judhisthíra, hogy nekem is böjtölnöm kellene Ekádasin. De én mindig azt mondom nekik, tudom ugyan, hogy az Ekádasin tartott böjt a szentírások parancsa, mégsem bírom elviselni az éhséget, és ezért képtelen vagyok böjtölni. Adhatok adományokat a legjobb tehetségem szerint, imádhatom az Úr Kesavát a megfelelő szabályok és előírások szerint, de böjtölni nem tudok. Ezért kérlek, oktass engem, hogyan nyerhetem el az Ekádasi eredményét anélkül, hogy böjtölnöm kellene.”Bhímaszenae szavait hallva Sri Vjászadeva így szólt, „Ó Bhíma! Ha a mennyei bolygókra akarsz jutni és el akarod kerülni a pokoli bolygókat, akkor tartózkodnod kell az evéstől minden hónap mindkét Ekádasiján.”Bhíma szólt, „Ó nagy bölcs! Számomra lehetetlen, hogy minden évben 24 Ekádasin át böjtöljek, az Úr utasítása szerint. De mit is mondjak arról, hogy éjjel és nappal böjtöljek, amikor még egy pillanatra sem tudom elviselni az éhségemet. Az éhség ‘brika’-ként (‘brika’ jelentése: farkas) ismert tüze mindig ott van a gyomromban, és csak a falánk evés oltja el. Évente egy napig még csak tudok böjtölni, ha nagyon összeszedem magam. Ezért kérlek, taníts meg engem arra a fogadalomra, amit be tudok tartani, és jó eredményekre tehetek szert ebben az életben és a következőben.”Sri Vjászadeva szólt, „Ó király! Te már hallottál tőlem a védikus vallásos elvekről és az emberi lények kötelességeiről. De ebben a Kali korszakban nem mindenki képes betartani ezeket a szabályokat és előírásokat. Ezért most elmondok neked egy felséges módszert, amellyel nagy eredményeket érhetsz el. Valamennyi Purána lényege ez a módszer. Soha sem jut a pokolra az, aki böjttel tartja meg a növekvő és a fogyó hold Ekádasijait.”Vjászadeva e szavait hallva Bhímaszena, a legerősebb harcos megrettent, remegni kezdett, mint egy levél a banjan fán, és így szólt, „Ó nagyapa! Mit tegyek? Teljesen képtelen vagyok arra, hogy egész évben, havonta kétszer böjtöljek. Ezért, ó Uram, kegyeskedj megtanítani a legnagyobb érdemmel járó fogadalomra, valamint arra, hogyan érhetek el a megtartásával valamennyi eredményt.”Ekkor Sri Vjászadeva válaszolt, „Nirdzsalá Ekádasinak nevezik azt a napot, amely május/június hónap növekvő holdjának idejére esik, és a Nap vagy a Bika vagy az Ikrek csillagképében tartózkodik. Ezen az Ekádasin teljes böjtöt kell tartani, még vizet sem szabad inni. Még a megtisztulást szolgáló acsamanát is úgy kell elvégezni, hogy csak annyi vizet lehet meginni, amennyiben meg lehet mártani egyetlen mustármagot vagy egy csepp aranyat. Ily0en kis vizet végy a tenyeredbe, amelyet úgy tartasz, hogy a tehén füléhez hasonlítson. Ha valaki ennél több vagy kevesebb vizet iszik, az annyi, mintha bort inna.Ezen az Ekádasin egyáltalán nem szabad enned, különben megszegted a fogadalmat. Még vizet sem szabad innod Ekádasi napkeltétől Dvádasi napnyugtáig. Ilyen módon, ha szigorúan, vízivás nélkül megtartod ezt az Ekádasit, annyi eredményre tehetsz szert, mintha az év összes Ekádasiját megtartottad volna.„Dvádasi napján, kora reggel meg kell fürdened, aranyat és vizet kell adományoznod a bráhmanáknak. Ezután boldogan együtt étkezhetsz a bráhmanákkal.„Ó Bhímaszena! Most kérlek, hallgasd meg, mennyi jámborságot halmozhatsz fel ennek az Ekádasinak a megtartásával. Pusztán ezzel annyi eredményt érhetsz el, mintha az egész évben valamennyi Ekádasit megtartottál volna. Egy alkalommal így szólt hozzám az Úr Visnu, aki kagylót, korongot, buzogányt és lótuszvirágot tart a kezében, ‘Ha egy személy feladja a vallás minden változatát, meghódol előttem, és megtartja ezt a Nirdzsalá Ekádasit, amely nagyon nekem nagyon kedves, bizonyosan megszabadul minden bűnös visszahatástól. A Kali-jugában nem lehet elérni a legmagasabb célt vagyon elajándékozásával, semmi haszonra nem lehet szert tenni a szmárta szabályok és előírások betartásával. A védikus vallásos elvek már nem is léteznek ebben a Kali korszakban, amelyet sokféle hiba szennyez.„Ó Váju fia! Mit mondhatnék még? Bizony, az evés minden Ekádasin tilos, Nirdzsalá Ekádasin még a vízivás is. De ennek az Ekádasinak a megtartásával annyi jámborságot szerzel, mintha felkerestél volna valamennyi szent helyet. A halál idején egy ilyen személyhez nem az ádáz külsejű Jamadúták közelednek, hanem az isteni külsejű Visnudúták viszik magukkal Visnu hajlékába. Aki ennek az Ekádasinak a megtartása után vizet és teheneket adományoz, valamennyi bűnös tettétől megszabadul”Amikor a többi Pándava meghallotta, milyen dicsőséges ez az Ekádasi, elhatározták, hogy meg fogják tartani. Attól a naptól fogva Bhímaszena is megtartotta ezt a Nirdzsalá Ekádasit, amely Pándava Nirdzsalá vagy Bhímaszena Ekádasi néven vált híressé. Ennek az Ekádasinak a megtartásával még azok a bűnös tettek is hamuvá égnek, amelyek akkorák, mint a Szumeru vagy a Mandra hegy. Ó király! Az Úr Krsna kijelentette: kimeríthetetlenekké válnak a Nirdzsalá Ekádasin napján végzett jámbor tettek, például fürdés a szent helyeken, adományozás, védikus mantrák éneklése és áldozatok bemutatása.Aki odaadással olvas vagy hall ennek az Ekádasinak a dicsőségéről, visszatér Vaikuntha hajlékába. Ha meghallgatja, milyen dicsőséges ez az Ekádasi, éppen annyi eredményt nyer, mintha egyszerre tartaná meg az Amávaszjá és Pratipada fogadalmait, valamint áldozatokat ajánlana fel az ősatyáknak napfogyatkozás alatt.