Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2019.05.13-i szófiai reggel tanításából)

Észrevettem, hogy az utóbbi időben valami különleges dolog történik a bhaktákkal, úgy általában mindenkivel. Sokszor beszéltünk már a lelki életben elérhető fejlődésről, szintekről és különböző eredményekről, például, hogy hogyan mérjük ezt a fejlődést, milyen szinteket érjünk el, miféle energiákra tudunk szert tenni, illetve hogy milyen tulajdonságokat fejlesszünk ki magunkban. S az utóbbi egy-két évben feltűnt, hogy – másképp nem tudom kifejezni – egyfajta harmónia és isteni rezonancia kezd kialakulni bennetek. 

Úgy hiszem már sokszor beszéltünk a sziddhikről, és a tegnapi kirándulásunk során pedig Mohan feltett nekem néhány kérdést erre vonatkozólag. Az első az volt, hogy: „Te tudsz tárgyakat teleportálni, vagy nem?” Mit mondhat az ember egy gyereknek, úgyhogy azt feleltem: „Igen, néha tudok. De tudod, nem akarok megzavarni senkit sem, ezért nem nagyon használom ezt az erőt.” Majd, mivel elég okos volt, ezért úgy magyarázta tovább magának, hogy „Igen, mert különben az emberek megijednének ettől, és ezért nem csinálod.” S azt hiszem ezzel a válasszal nagyon elégedett volt. 

Viszont volt még egy kérdése: „S még azt szeretném kérdezni, hogy be tudsz lépni mások testébe, és befolyásolni, irányítani őket?” Erre azt feleltem, hogy: „Igen, próbálkozom, de irányítani már kevésbé sikerül.” Majd még hozzátettem azt is, hogy: „Tudod, ha szeretsz valakit, akkor mindig a szívedben hordozod, ami azt jelenti, hogy mindig veled van.” S azt hiszem, ezzel a válasszal is nagyon elégedett volt. Aztán megkérdeztem Prémát, az Édesanyját: „Préma-latá, milyen filmeket néz ez a kölyök otthon?” Mert abban biztos vagyok, hogy nem a sásztrákat olvasgatja, hogy ilyen misztikus erőkre tegyen szert.

Szóval valójában a kérdései a sziddhikre, a misztikus erőkre vonatkoztak, a teleportálás csak másodlagos kérdés volt. Viszont az, hogy úgymond belépjünk egy másik ember testébe, illetve irányítsuk őt – úgy hiszem, hogy erről szól a mi életünk is. Mivel pont ezt akarjuk, erre várunk mi is, hogy Krisna beköltözzön a szívünkbe, és irányítson bennünket. Ily módon megértettem azt, hogy ez a misztikus erők iránti vágy és kíváncsiság valahogy benne van a levegőben. 

Most pedig térjünk vissza a bhaktákkal kapcsolatos észrevételekhez, ahhoz hogy az elmúlt néhány évben egyfajta misztikus rezonancia megnyilvánulását láthatjuk. Például azt, hogy néha a bhakták sokkal mélyebben értik a gondolataimat. Sajnos azt nem mondhatom, hogy én is jobban megértelek benneteket, mivel ezek a misztikus képességek nem annyira az erősségeim, de részetekről mindenképpen látok fejlődést ebben. S néha ez annyira kézzelfogható, hogy mondjuk pont olyan praszádamot készítetek az Uraknak, mint amire én is gondoltam. Néha ez olyan, mint egy azonnali visszajelzés, máskor viszont sokkal finomabb módon, például arról a témáról kezdünk el beszélgetni, ami nekem is épp a fejemben járt. Vagy megjelenik egy régi barát vagy bhakta, akiről épp beszélgettünk. S úgy érzem most a pécsi ásramban is nagyon misztikus dolgok történnek, komoly fejlődések tapasztalhatók, mivel hirtelen minden energia, támogatás és szükséges segítség egyszerűen árad az ásramba, teljesen kívülállók is felajánlják a segítségüket.

Valójában a „Krisna-préma-mají-Rádhá” bhadzsan járt a fejemben, de valahogy úgy alakult, hogy mostanában nem volt alkalmam beépíteni a programba, de azért jó lenne, ha a tanítás végén el tudnánk énekelni. Talán emlékeztek arra, amikor arról beszélgettünk, hogy túl sok a tamasz és nagyon kevés a szattva a testben, viszont az elmében pedig több a szattva és kevesebb a tamasz. S amikor erről beszélgettünk, akkor szerettem volna javasolni, hogy ha ez így van, akkor ugorjunk át egy nagyon lelki témára, mégpedig arra, hogy nézzük meg mennyi Rádhá-bháva van Krisnában, és mennyi Krisna-bháva van Radhában? Akkor ezt nem említettem, mert én csak a születésről, a betegségekről, az öregségről és a halálról tudok beszélni. Mégis valahogy általatok jött ez a nagyon esszenciális téma. S biztos vagyok benne, hogy ez egy újabb csodának a megtapasztalása, melyben meginvitáltuk Gólóka Vrndávanból az 500 évvel ezelőtt élt Dzsíva gószvámít, aki ennek a Krisna-préma-mají-Rádhá dalnak a szerzője, hogy csatlakozzon hozzánk, hiszen ez is arról szól, hogy Rádhá teljes valójában Krsna szeretetéből, és Krisna pedig teljes egészében Rádhá szeretetéből áll. 

Nos, már nagyon sokszor mondtam, hogy ti itt valami nagy titok birtokában vagytok. Nem is nagyon kell különös dolgokat tennetek, csak a megszokottakat, tehát csak folytassátok tovább mindazt amit eddig csináltatok. Akiknek a szívében ott van az érzés, az istenszeretet, azok rezonálni fognak rá. S a leghatalmasabb kincs ebben az életben (dzsívané nidhané), hogy mi lelkek valahogy elnyerjük Rádhá-Góvindadzsí oltalmát.

(folytatása következik)