Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2019.05.12-i szófiai esti tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Ne engedjétek, hogy az emberek testi tudatban haljanak meg! A materialista emberek számára a halál egyenlő a teljes veszteséggel, az ingatag hitűeknek ez részben veszteség, részben nyereség, míg a megvalósítottak számára, a halálban nincs semmi veszteség, csak nyereség van. Számukra ez egy kapu, és nem egy sötét kapu, hanem egy fényességes átjáró, melyen könnyedén átkelnek.

Tehát az örök életre vagyunk meghíva, ne higgyünk a halálban, az nem létezik! A lét létezik. 

Igen, de erre meg azt mondhatjátok, hogy „Mi ugyan szeretjük az eszményeket, de mégis mitévők legyünk, mert egy kicsit azért félünk?” Emiatt konklúzióképpen szeretnék elmondani nektek egy történetet a régmúlt időkből, amikor a rsik, a kor legemelkedettebb lelki vezetői, találkoztak Brahmával, a Teremtővel, akinek a következő kérdéseket tették fel: „Ó, Kedves Brahmá annyira szerteágazó és bonyolult ez a különböző istenségekből álló rendszer, olyan sokféle aspektusaik vannak, és különböző személyiségekből állnak. Meg tudnád mondani nekünk, hogy ki a Legfőbb Isten, ki itt a főnök?” A második kérdés így hangzott: „Mindenki fél a haláltól, de ki az akitől még a halál is fél?” Ugye ez egy jó kérdés! „S azt is mondd el nekünk kérlek, hogy ki az, akit megismerve minden ismertté válik? Ha azzal az eggyel tisztában vagyunk, akkor mindent tudunk.” Ez szintén egy nagyon jó kérdés! Ebből is láthatjuk, hogy valóban bölcsek voltak, hiszen ilyen kiváló kérdéseket tettek fel. Majd végül a negyedik kérdés így hangzott: „Mi tartja fenn a világot?”

Ki Isten? Ki a halál ellensége? Mi a végső tudás? S mi tartja fenn a világot? Nos, ha valaki nektek tenné fel ezeket a kérdéseket, bizonyára egy nagyon hosszú, részletes magyarázatba fognátok. Ezzel szemben Brahmá egy mantrát adott nekik. Most nem fogom elmondani ezt a mantrát, de azt igen, hogy e mellett milyen válaszokat adott ezekre a kérdésekre. „Az első kérdésetekre, hogy ki Isten – a válasz az, hogy Krisna. A másodikra, hogy ki az akitől még a halál is fél – Ő Góvinda. Ki az, akit megismerve minden ismertté válik – ez Gópídzsana, a a gópík Ura, a gópík Mestere. S mi tartja fenn a világot – nem a pénz, nem, hanem a  szváhá, az áldozat.”  

Tehát nézzük meg alaposabban ezeket a kérdéseket és válaszokat. Ki a Legfelsőbb? Krisna, a szeretet Istene, a mindenkit vonzó. Próbáljátok igazán megérteni a Legfelsőbbnek ezt a csodálatos koncepcióját. Hogy Ő annyira vonzó, olyan gyönyörű, hogy Ő mindent és mindenkit vonz. Ki a halál ellensége, akitől még a halál is fél, Ő Góvinda. Ezért áll Góvinda az imádatunk középpontjában, mert elköteleztük magunkat, hogy legyőzzük a halált, s ezért jó, ha barátságban vagyunk Vele, mert Ő fog tudni segíteni nekünk. Mi az a legfőbb tudás, amit megismerve minden ismertté válik? Ő Gópídzsana, Krisna, a gópík, a fejőslánykák Ura. Nos, de mit is jelent mindez? Azt, hogy ha megértjük az istenszeretetet, azzal mindent megértettünk, akkor már nincs más, amit tudnunk kellene, ahhoz képest minden másodlagos! Ha ebből valamit is megértünk, akkor már mindent tudni fogunk.  Mi tartja fenn a világot? A szváhá, az áldozat. Tehát, ha kapcsolatba szeretnénk lépni a Legfelsőbb Istennel, akkor hozzunk áldozatot, szváhá-t. S ha a legfőbb tudnivalót szeretnénk megérteni, akkor végezzünk megfelelő áldozatot. Az majd segít nekünk legyőzni a halált, a korlátainkat, a sötétséget, mindent ami valótlan. S ezt követően majd eljutunk a valótlanból a valósba, a sötétségből a világosságba, és a halálból a halhatatlanságba.