Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2019.01.10-i szófiai reggeli tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

„Gókula határát egy titokzatos négyszögletű térség, Svétadvípa övezi. Svétadvípa négy részre tagozódik, ahol Vászudéva, Szankarsana, Pradjumna és Aniruddha lakhelyei találhatók. E négy önálló hajlékot a négy emberi életcél – a vallásosság, gazdagság, szenvedély és felszabadulás –, valamint az ezeknek alapot adó véda-mantrák – Rg, Száma, Jadzsur és Atharva – övezik. Tíz szigony szegeződik a tíz tájék – a nyolc égtáj, valamint a zenit és a nadir – felé. A nyolc égtájat a Mahápadma, Padma, Sankha, Makara, Kaccshapa, Mukunda, Kunda és Níla nyolc ékszere, a nyolc misztikus képesség szimbóluma díszíti. Mantrák képében tíz őrizője (dik–pála) van az égtájaknak. Mindenfelől ott tündöklenek az Úr kékes, sárgás, vöröses és fehér színárnyalatú társai, valamint a Vimalá vezette csodás hatású energiák. “[1]

Nos, mit is látunk itt pontosan? Eddig azt olvastuk, hogy középütt, mint egy gyémántoszlophoz hasonlatosan, saját önnön fényében ragyogó Krisna áll, melyet a hatszögletű virágkehely vesz körül, és a lótuszvirág pedig kör alakot formál. A következő alakzat, amiről olvashatunk, az pedig egy négyzet. Valójában ez a négyzet választja el Krisna legbensőbb isteni lakhelyét a külső lelki világtól. Ha Indiában bármilyen jantra-mandálát látunk az ezt a felépítést fogja tükrözni. Kívülről egy négyzet alakú keretben egy kör  látható, illetve ha közelebb megyünk a középponthoz, akkor ott pedig különleges ábrákat találunk, és az egésznek a legközepén van egy pont. Ezt a négy fő égtájat pedig Krisna négy alapvető aspektusa – Vászudéva, Szankarsana, Pradjumna és Aniruddha – oltalmazza és uralja, akik nagyon fontos szerepet játszanak a további teremtésben, mint a tudás, a szépség, a teremtő energia, és az irányítás kozmikus elvét képviselve.

Majd ezt követi, a négy emberi életcél, melyek gyakorlása segít bennünket az isteni lényeghez közelebb kerülnünk. Ezek olyanok, mint a kapuk, melyeken át beléphetünk az isteni birodalomba, a védák pedig kellő tudást nyújtanak ezekhez az emberi törekvésekhez. De hogyan nyissuk ki ezt a kaput? Például tegyük fel, hogy mindvégig a dharma útját jártuk, mindent megtettünk, ami az emberi élet teljes megvalósításához szükséges. Mindig szépen zengtük a mantráinkat, elvégeztük a vallásos szertartásokat, megszabadultunk az anartháktól, és már nincsen semmilyen más ragaszkodásunk. S képzeljük el, ahogy megérkezünk Gókula Vrndávan dharma kapuja elé, igen ám, de hogyan nyissuk ki azt? Mivel egyenlőre még zárva van. Csak éljük bele magunkat ebbe a helyzetbe, hogy miután jópár életet feláldoztunk a lelki gyakorlatainknak, végül egy csukott ajtóval találkozunk. S miután valahogy elfelejtettük magunkkal hozni ennek az ajtónak a kulcsát, vissza kell térnünk. Nos, tehát, mi jelenti a kulcsot ehhez az ajtóhoz? Az ötödik elv, a préma. Ha megvan bennünk a préma, akkor valamennyi ajtó meg fog nyílni előttünk. Nos Kedveseim, arra kérlek benneteket, hogy ne felejtsétek el magatokkal hozni a kulcsot! 

Tehát a védák mindenképpen támogatják ezeket az emberi törekvéseket, de mi van azután? Tíz háromágú szigony irányul a tíz égtáj, kelet, dél, nyugat, észak, északkelet, délkelet, délnyugat, északnyugat felé, beleértve a zenitet és a nadírt is. Nos, hogyan is értelmezzük ezt? Egyáltalán, hogy lehetséges az, hogy ebben a legvonzóbb lelki lótuszvirág birodalomban háromágú szigonyok, fegyverek merednek minden irányba?! Miért vannak ott egyáltalán fegyverek? Azért, hogy elrettentsék a materialistákat. Meg kell védelmezni a legmagasabb eszményeket a korrupciótól, a befurakodástól stb.    

A nyolc égtájat, a nyolc ékszer, a nyolc misztikus képesség díszíti. Ezek a drágakövek jelképezik a jóga legfontosabb misztikus erőit. Ilyen például a jövőbelátás. Ez hogy tetszik nektek? Általában ezt nagyon különleges dolognak, nagyon magas szintű képességnek tartjuk, de valójában ez csak egy másodlagos sziddhi. Ugyanis bizonyos értelemben, ha valaki kellően érzékeny, akkor képes olvasni a múltunkat, illetve megjósolni a jövőnket. De ha egy tiszta bhaktához fordultok, hogy mondja meg a jövőtöket, akkor ő is meg fogja tudni mondani, hogy: „Nos, kétféle utat látok az életedben. Ha az egyiket választod, akkor meg fogsz halni, ha pedig a másikat, akkor örökké fogsz élni.” Tehát abban az esetben, ha valakinek komoly gondja adódik a munkájával kapcsolatban, akkor még mindig nyithat egy ilyen tanácsadó irodát, könnyűszerrel jóssá válhat. S ha elég misztikus a környezetetek, akkor az emberek mindenre vevők lesznek. Elég ennyit mondanotok, hogy „Kétféle utat látok előtted.” Valójában az embereknek csak egy kis inspirációra van szükségük ahhoz, hogy továbblépjenek. „Igen, imádkozz többet! Ez a megoldás a problémádra!” Tudjátok, ha ezt egy pap mondja, akkor senki sem fog odafigyelni rá, viszont, ha ugyanezt másvalakitől hallják, akkor elfogják fogadni. Ha Szvámí Tírtha azt mondja nektek, hogy: „Hódoljatok meg jobban az isteni akarat előtt”, akkor csak ásítozni fogtok, „Ó, már annyiszor hallottuk ezt!” De ha részt vesztek egy motivációs tanfolyamon, és ott az előadó azt mondja nektek, hogy: „Mindegy, hogy mit csináltok, csak azt tegyétek 100%-osan!”, akkor az egy isteni kinyilatkoztatással ér fel a számotokra. „Ó végre megtudtam az összes problémámra a megoldást. Bármit is teszek, azt 100%-osan kell tennem.” De ugyanez Shríla Shrídhar Mahárádzs üzenete is! Kérlek, olvassátok a könyveket! Ott ugyanezt fogjátok megtalálni. 

(folytatása következik)

1. Brahma-szanhitá, 5.5.