Archives

Calendar

June 2022
M T W T F S S
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




„A Magasztos Úr szólott: Félelemnélküliség, léttisztítás, a lelki tudás művelése, adományozás, önszabályozás, áldozatok végrehajtása, a Védák tanulmányozása, vezeklés, egyszerűség, erőszak nélküliség, igazmondás, mentesség a haragtól, lemondás, békesség, idegenkedés a hibakereséstől, könyörületesség, mentesség a kapzsiságtól, kedvesség, szerénység, rendíthetetlen elszántság, életerő, megbocsátás, kitartás, tisztaság, valamint mentesség az irigységtől és a becsvágytól – óh, Bharata fia, ezek a transzcendentális tulajdonságok az isteni természettel megáldott ember jellemzői.” [1]

Most már tisztán látunk. „Ezek a versek valaki másról szólnak, nem rólam!” Ezért mondhatjuk, hogy a Bhagavad-gítá, vagy Krsna tanítása az egyik legjobb önvizsgálati és karakterépítő módszer is. Mert itt minden részletesen le van írva – tiszta a kép: mi az isteni természet, mik az isteni tulajdonságok. Nem arról van szó, hogy: „Csak gondolkodj egy kicsit, és minden rendben van. Csak, mondd azt, hogy Krsna-bhakta vagy, és kész.” Nem! Krsna egyértelműen fogalmaz: ha teljesíted ezt a szabványt, akkor az isteni természethez tartozol, ha nem rendelkezel ezekkel a tulajdonságokkal, akkor még fejlődnöd kell.

De ismét olvassunk a sorok között, lássunk a szavak mögé. Mert lehet, hogy azt gondoljátok, hogy ez csak egy hosszú listája a különböző tulajdonságoknak innen-onnan, és nincs mögötte rendszer, vagy struktúra. Ez azonban egyáltalán nem igaz. Krsna egy jól-strukturált ékesszóló beszélő. Megragadja a figyelmet és nagyon pontosan leírja, hogy mit akar.

Először bizonyos tulajdonságcsoportokat említ. Hármat: abhaja, szattva-szamsuddhi és gjána – félelemnélküliség, léttisztítás és a lelki tudás művelése. E tulajdonságokat a lelki rendek szerint írja le. Fentről kezdi; ezek a tulajdonságok a szannjászíhoz tartoznak: félelemnélküliség, léttisztítás, és a lelki tudás művelése.

Mit jelent félelemnélkülinek lenni? Az Upanisadokban, melyek a Védák gjána szekciója, leírják, hogy azok, akik teljesen meghódoltak, nem félnek. Azok, akik teljesen és hiánytalanul meghódoltak az isteni védelem és isteni akarat alatt, nem ismerik a félelmet. Bármi jöjjön is, tudni fogják, és biztosak lesznek benne, hogy a javukat szolgálja. Mindenki azt mondja majd: „Igen! Így jó!” Amikor azonban jönnek a démonok, akkor is megvan ez a félelemnélküliséged? Amikor a csillagok, a nap és a hold leesnek az égről, akkor is félelemnélküli leszel? Amikor megremeg a föld a lábad alatt, akkor is félelemnélküli leszel? Amikor az a képzelet, amiben élsz, darabokra törve hever a földön, akkor is félelemnélküli maradsz?

A szannjászíknak tehát gyakorolniuk kell a félelemnélküliséget. És mit jelent a szannjászí?

Jamuná: Az élet lemondott rendje. Úgy mondják a bráhminok a társadalom tanítói, a szannjászík pedig a bráhminok tanítói.

Dani: Aki Istennek szentelte magát.

Tírtha Mahárádzs: Igen, ebben az értelemben mind szannjászíkká kell válnunk; de a szociális, vagy lelki rend szerint nem, mert akkor ki fog gondoskodni a következő generációról? Igazából a szannjász nem csak lemondás, mert az száraz; hanem odaadás, mert az édes. Amíg azt gondoljuk, hogy le tudunk mondani valamiről, addig, először is ez illúzió; másodszor azt jelenti, hogy saját erődből dolgozol. És a mi erőnk véges. Ha azonban meghódolunk és Krsna védelmét élvezzük, az ő ereje határtalan. „Mahátmánasz tu mám pártha daivim prakrtim ásritáh – a mahátmák, a nagy lelkek, az Isteni természet védelme alatt állnak.” [2]

A félelemnélküliség a léttisztítás mellett áll, szattva-szamsuddhi. Úgy is értelmezhetjük mint bháva-szamsuddhi, az érzelmek megtisztítása. Itt a szattva-szamsuddhit-t említik; szattva létezést jelent, szamsuddhi tökéletes tisztulást. A létünk megtisztítása jól megfér a félelemnélküliséggel. És végső soron mondhatjuk, hogy a léttisztítás az érzelmek megtisztítása.

És végül a gjána, a lelki tudás művelése – a szannjászík kötelességei közé tartozik.

 

(folytatjuk)



[1] Bhagavad-gítá 16.1-3.

[2] Bhagavad-gítá 9.13.



Leave a Reply