Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2018. május 8-i előadása a Rila-hegységben)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Kérdés: Nemrég említetted, hogy a kinyilatkoztatások szerint, a megtisztulás útját járva egyenlő esélyekkel indulunk, de az életeink során szerzett tapasztalatok, karma és egyéb dolgok miatt, egyfajta pozitív, negatív tartozást, hátrányt, ‘hendikep’-et kezdünk felhalmozni. Mit is jelent ez pontosan?
Szvámi Tírtha: Tudjátok a ‘hendikep’ szónak a pontos jelentését? Esetleg szoktatok lóversenyre járni? Gondolom nem nagyon! A ‘hendikep’ a lóversenyben használatos kifejezés. Na most azt gondolhatjátok, hogy ‘várjunk csak egy pillanatra, ha ez a szvámi, ilyen sok mindent tud a lóversenyekről, akkor mire is esküdött fel, minek szentelte az életét?’ Csak a prédikáció kedvéért hoztam fel ezt a példát. Mint tudjátok, a verseny során egyenlő esélyt akarnak biztosítani a lovak számára, melyek között vannak erősebbek, jobbak, akiknek nagyobb esélyük van a győzelemre, illetve azok, akik vesztesnek születtek. Nem arról  van szó, hogy minden ló meg fogja nyerni a versenyt, mert az lehetetlen. Csak az egyik fog nyerni, az összes többi veszíteni fog, vagy azért, mert gyengébbek, idősebbek, vagy számos egyéb más szempont miatt. Tehát ezért akarnak egyenlő esélyeket adni, és extra súlyokat helyeznek a jobb lovakra – így ők több terhet cipelnek, ami visszahúzza a tejlesítményüket, így teremtve közel egyenlő esélyeket, és egy kiélezettebb versenyt. Ezt a súlyt nevezzük ‘hendikepnek’. Így azok, akik vesztesnek születtek, nagyobb eséllyel indulnak.
A lelki fejlődés is olyan, mint a lóverseny. Vannak, akik győztesnek, és vannak, akik vesztesnek születtek. Tehát azért, hogy ez utóbbiak számára is legyen remény, ezért bizonyos nehezítettségeket, akadályokat rónak az erősebbek számára. Mit is jelent ez pontosan? Ha készen álltok arra, hogy igazán szolgálatot végezzetek, akkor rengeteg szolgálatot fogtok kapni. Mivel ti erős, és valószínűleg a nyertes lovak közül valók vagytok. Ezért tőletek még több váratik el, és a mesteretek jó sok szolgálattal fog ellátni benneteket, nem egyszerűen sokkal, hanem túl sokkal! Hiszen ti képesek vagytok megcsinálni! Biztos vagyok benne, hogy ti mind túlterheltnek érzitek magatokat, hiszen egy győztes csapatban mindenki így érzi magát. ‘Igen, mert én meg tudom csinálni!’ De ne feledjétek azt történetet, amikor egyszer Sríla Prabhupád elé állt egy szannjászí tanítványa, és könnyek között így szólt: ‘Prabhupád, ez nekem túl sok, nem tudom megcsinálni, képtelen vagyok rá, ez lehetetlen!’ – mire Prabhupád így felelt: ‘Dehogynem, ez lehetséges!’ – és adott neki még egy szolgálatot.
Azt gondolhatjátok, hogy ez a történet csak legenda, de hasonlót láttam a saját szememmel Nandafalván, amikor a délutáni árati közben, egy idősebb hittestvérem, egy matadzsí volt a púdzsárí. Mindannyian énekeltünk, ő pedig a függöny mögött csamarával legyezte az Urakat, majd hirtelen abbahagyta, előjött a függöny mögül és azt mondta: ‘Nem, én ezt nem tudom megcsinálni.’ Mi egy kicsit meglepődtünk, tudjátok, hogy a fő pudzsári azt mondja, hogy ‘nem megy, sajnálom.’. A férje, aki vezette a kírtant, abbahagyta a mrdangázást, és azt mondta a feleségének: ‘Dehogyisnem, meg tudod csinálni!’ – és nem telt bele fél perc, a felesége visszament és befejezte az áratít. Higgyétek el, ez egy szívszorító pillanat volt! Néha nagyon erős harcot kell vívnunk a saját ellenállásunkkal, de néha elég csak egy kis bátorítás: ‘Dehogyisnem, meg tudod csinálni!’ – és már mész is vissza a szolgálatodhoz, és tényleg meg tudod csinálni. Hihetetlen volt! Ez egy annyira erőteljes és lélekemelő pillanat volt, látni a nehézségeit, és látni a győzelmét. Ez volt az odaadó szolgálat örök győzelme a kételyek felett.Tehát ebben a mi szerepünk? Ha láttok valakit, aki túlterhelt, csak legyetek jelen, és tartsatok egy szeretetteljes teret a számára. Amikor már a kifulladás szélén áll, bátorítsátok: ‘Nem, ne add fel, menj tovább, meg tudod csinálni!’ Azok, akik meg tudják csinálni, ők a túlterheltek. Mindenki más pedig szárnyalhat szabadon.
Szóval ennyit a hátrányokról, a ‘hendikepekről’. Általában ezt a szót különben rosszul szoktuk értelmezni, mert azt gondoljuk, hogy fogyatékosságot jelent, amikor korlátozva vannak a képességeink. Nem, mivel a ‘hendikep’ valódi jelentése az, hogy kiemelkedően jók vagytok, és ezért extra terhet kell cipelnetek. De emlékezzünk Krsnadász Kavirádzs gószvámí gyönyörű kijelentésére a Csaitanja Csartámrta fejezetek minden egyes záró versében: „Öreg vagyok már, kezeim remegnek, kész csoda, hogy le tudom írni mindezeket. De az Úr Csaitanja kegyéből a gószvámík botjára támaszkodom, és így követem az utamat”.
Pavitra: Kedves Gurudév, szeretném megköszönni, hogy megosztottad velünk ezt a történetet. Nehezemre esik bármit is mondani, hiszen nagyon fontos momentumok voltak benne ebben a történetben. Mint családos ember különösen nagy benyomást tett rám, hogy a púdzsárí férje, aki ahelyett, hogy azt kérdezte volna ‘Mégis mit csinálsz?’ annyit mondott: ‘Meg tudod csinálni!’ Rengeteg filozófia, amiről beszélni szoktunk bele van sűrítve ebbe az egyetlen mondatba. Köszönöm!