Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




Általában elfogadjuk, hogy dicsőítjük a feljebbvalókat. De itt, ebben az egyedülálló dalban „Srí Krsna Csaitanja Prabhu dójá kóró móré” Naróttama dász Thákur lelki testvéreit dicsőíti. Három jóbarát voltak; azt utolsó bekezdésben tesz említést erről: Srínivász, Rámacsandra és Naróttama. Három nagy prédikátor. És olyan intim volt a kapcsolatuk, hogy Naróttama dász Thákur, aki – mondhatjuk – a leghíresebb és legbefolyásosabb volt közülük, mégis hittestvéreit – Rámacsandrát és Srínivászt – dicsőítette és a társaságukra vágyott.

Ezt a példát láthatjuk Bhaktivédánta Szvámí Prabhupád hittestvéreinél is. Például a csodálatos Krsnadász bábádzsí – aki Prabhupád és Srídhara Mahárádzs hittestvére volt. És napi gyakorlataiban szerepelt, hogy a Sríla Srídhara Mahárádzs által írt dalokat zengte.

Ez egy nagyon jó példa. Arra, hogy ne harcoljunk, és ne legyünk irigyek. Az irigység helyett, dicsőítették, énekelték a másik által írt dalokat! Van ilyen nagy a szívetek? Egyik testvéretek ír egy szép dalt Krsnának – amikor az emberek meghallják, azonnal sírva fakadnak – és milyen érzések vannak a te szívedben? „Ah, ez nem is olyan szép.” Nagyon sokszor megtörténik ez. Azt mondják: „Én jobbat írok.”

De az igazi az, amikor kiköpülöd az érzéseid, érzéseid nektár óceánját; akkor jönnek az igazi kincsek. Tiszteljük mások szolgálatát. És nagyon könnyű elméletileg beszélni erről. De például valaki szépen elrendezi az oltárt virágokkal, aztán jössz te és átrendezed: „Nem, nem ez a helyes. Csakis úgy jó, ahogy én akarom!”

Tisztelnünk kell tehát mások szolgálatait. Ezt az utat mutatják a nagy ácsárják is. És néha láthatunk jó példákat is, szerencsére!



Leave a Reply