Sharanagati

Tudjuk, hogy az abszolút megvalósításának három fázisa van – Brahman, Paramátmá és Bhagaván. Brahman a nagy titok. A Paramátmá még ennél is nagyobb titok. De a titkok titka Bhagaván, a személyes Isten. Csak egy kis visszatekintés az előző versre: Krsna létezésében – léteztem korábban, most is létezem és ez után is létezni fogok – minden benne van, nem csak a saját személye, hanem kísérete is.

Ez a vers pedig a megvalósításról szól – mit fogsz elérni, ha megérted, hogy Isten mindig létezik. Ez a vers leírja az intuitív bölcsességet, az intuíció bölcsességét, mely bizonyos megvalósítások után következik, és amely újabb felismeréseket hoz magával. Ha össze akarjuk foglalni ezt a verset, az így szól: „minden jelentéktelen Nélkülem”. Mert „ha valami, ami nem áll kapcsolatban velem, értékesnek tűnik, tudnod kell, hogy az illúzió.” Ez azt jelenti, hogy Krsnával kapcsolatban minden nagyon értékes, nélküle pedig minden hamis. Ha már itt tartunk, mondjatok valamit, ami Nélküle létezik?

Prémánanda: Ha jól értettem, ami a Srímad Bhágavatamban áll, az ember szabad akarata leginkább a gondolataiban létezik. Ha tehát valaki elég szerencsétlen ahhoz, hogy ne gondoljon Krsnára, akkor a gondolatai azok, melyek Krsna nélkül léteznek.

Tírtha Mahárádzs: Egyfelől ez igaz, de ki adta neked az agyat, hogy lehessenek gondolataid?

Jamuná: A valóságról alkotott illuzórikus kép létezik Krsna nélkül.

Tírtha Mahárádzs: Valóban?

Jamuná: Igen. A mi illúziónk Nélküle való. Mert nem úgy látjuk a dolgokat, hogy kapcsolatban állnak vele.

Tírtha Mahárádzs: De ha valami illúzió, az azt jelenti, hogy nem létezik. Így van? Mert csak illúzió.

Jamuná: De a mi illúziónk valós.

Tírtha Mahárádzs: Igazából ez egy nagyon furfangos kérdés. Végső soron mindent visszavezethetünk az eredeti forráshoz. Ísvara parama krsna / szacs-csid-ánanda-vigraha / anárdir ádir góvindam / szarva-kárana-kárnam[1] – „Én vagyok minden ok végső oka.” Hogyan vezethetjük vissza az illúziót Istenhez?! Azt mondjuk, hogy az illúzió illúzió, mert igazából nem létezik, nem igaz – hogyan vezethetjük vissza a valótlant az abszolút valósághoz? Vagy ha még vallásosabb megfogalmazásba akarjuk helyezni, hogyan vezethetjük vissza a bűnt Istenhez? Mert ha mindent Isten teremtett, akkor a bűnt is, de hogy lehet, hogy megteremti a bűnt?

Jamuná: Vagy még általánosabban: hogyan vezethetjük vissza a gonoszt Istenhez?

Tírtha Mahárádzs: Igen, így van. Ez a teológia egy nagyon bonyolult kérdése. Kétezer éve törik a fejüket, hogy megoldják ezt a kérdést, kevés sikerrel. Csaitanja Maháprabhu bhakta volt, nagy táncos, de jó filozófus is volt egyben. Tanításai alapján megérthetjük, hogy a bűn nem Isten teremtménye, hanem energiájának átalakulása. Ez nagyon fontos, kérlek figyeljetek ide. A gonosz nem Istentől jön, hanem egyik energiájának eltorzult átalakulása. A gonosz tehát az isteni energia eltorzult visszatükröződése, és ez az energia (a májá-sakti) az isteni felsőbbrendű energia (pará-sakti) visszatükröződése. Érthető? Van Isten, van az isteni energiája, van ennek az isteni energiának visszatükröződése, kiterjedése úgymond, és van ennek az energiának egy eltorzult visszatükröződése.

A májá-sakti, vagyis illuzórikus energia, a csit-sakti, vagyis a Legfelsőbb tudatos energiájának egyik kiterjedése. Az ácsárják különbözőféleképpen írják le, hogy az Úr végtelen különféle energiákkal rendelkezik. A puránák azt is megemlítik, hogy gyakorlatilag megszámlálhatatlan különféle energiája létezik – mint például a tudás, az erő, a létezés – sok-sok – és a hládiní, az isteni boldogság energia is megtalálható a Legfelsőbben. A csit-sakti, az isteni tudás energia, olyasmi, ami nagyon közel áll a forráshoz, mert Isten mindent tudó, mindenről tud. Van néhány apró dolog, amiről nem tud, de ez már rasza téma. Alapjában véve meg kell értenünk, hogy Ő mindent tud, mert csit-saktijának, vagy úgymond szellemi kapacitásának, teljében van. Mégis néha az Úr is álcázni szeretné magát. Ezért energiáit arra használja, hogy elfedje Önmagát – a csit-sakti visszatükröződését vagy kiterjedését, hogy elfedje Magát. Mert a tudáson, az értelmen keresztül megértheted Őt, ha azonban gátolja a megértésed, nem fogod felismerni, hogy Ő Isten. És ahogyan te is különféle energiákat használsz, hogy elfedd magad – mint a ruháid, vagy a gondolataid, vagy a PR, ezek mögé az energiák mögé próbálunk elrejtőzni – ugyan így Krsna is használja energiáit, hogy elrejtse Magát. A legdurvább rejtőzködés mahá-májá – mikor olyannyira eltorzult látást kapsz, hogy azt gondolod végső soron te vagy Isten. Ez a legnagyobb illúzió, amikor azt gondolod „én vagyok a legnagyobb.” Ez az anyagi energia örvényének legalja – amikor az emberek azt gondolják magukról, hogy ők Isten. Kicsi vagy nagy, nem számít. Ilyen a mahá-májá; a mahá-májá elválaszt. És a mahá-májá forrása, archetípusa a jóga-májá – az összekötő energia. A jóga-májá is eltorzítja a látást, de össze is kapcsol. Hogyan értsük meg ezt?

(folytatjuk)