Archives

Calendar

December 2022
M T W T F S S
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




Mit csinálhatunk egy titokkal? Három lehetőségünk van. Az első, hogy kutatjuk. A második, hogy megtartjuk. A harmadik, hogy megosztjuk. Van egy negyedik lehetőség is, de arról majd később…

Fókuszáljunk most a titoktartásra. Hogyan csináljuk? Csendben maradunk. De emlékezzünk csak a versre: „Ez a tudás a bölcsesség királya, a legnagyobb titok az összes titok közül. Ez a legtisztább tudás, örökkévaló, örömmel végezhető, és a vallás tökéletessége, mert megvalósítása által közvetlen tapasztalatot nyújt az önvalóról.” [1]

A Bhagavad-gítát Gítá-upanisadnak is hívják. Az Upanisad pedig az jelenti titkos tanítás – meg kell őrizni, nem terjeszthető szabadon. Mégis, ez a titkos tudás, ez a titok, megosztásra kerül Isten és hívei között. Ha tehát közvetlenül Istennel beszélgethetsz, feltárulnak a titkok. Haré Krsna Haré Krsna Krsna Krsna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré – ez a módja annak, hogy közvetlenül beszélhessünk az Úrral. Mégis, hogy megőrizzük az erejét, a mélységét és hogy megóvjuk a kívülállókat, ezt a titkot nem szabad mindenkivel megosztani. Miért? Mert azonnal meghalnak, ha birtokába jutnak ennek a tudásnak. Vagy – nem tudják értékelni. Ezért tartsuk meg a titkokat. Ha van egy terved, ha van egy titkod, ne nyisd meg mindenki számára, mert elveszti az erejét.

Hogyan tartsuk meg, hogyan óvjuk a titkot? Mi a véleményetek? Az egyik vélemény az, hogy annak érdekében, hogy megóvjuk a titkot csendben maradunk. Krsna azt mondja a Gítában: „Én vagyok a titkok őrzője.” De ez nagyon általános – megóvni valamit az által, hogy elrejtjük. Mondjatok egy másik módszert arra, hogyan óvjunk meg valamit.

Krpadhám: Ha megmutatjuk.

Tírtha Mahárádzs: Ah! Van egy prédikátor barátom. Mindig azon fáradozik, hogy arra inspirálja az embereket, hogy imádják az Urat és emlékezzenek Rá. Egyszer azt mondta nekem: „Mondom nekik, hogy ezt csinálják, és mégsem teszik! Épp az ellenkezőjét csinálják: Azt mondom nekik, hogy emlékezzek, és elfelejtik! Más módot választottam tehát: Azt fogom mondani nekik, hogy ne emlékezzenek Krsnára. Mert ha ez tilos, biztos, hogy ezt fogják csinálni.” Nem próbáltam meg, nem mertem megpróbálni, hogy kövessem ezt a tanácsot, ezt a példát. De néha működik: ha túlságosan nyíltan beszélsz egy titokról, az emberek nem fogják felismeri, hogy az egy titok.

Ha el akarunk rejteni egy titkot, hová rejthetjük? Azt mondják a szívek nagyon mélyek, annak érdekében, hogy ne lehessen könnyen olvasni bennük. Ha azonban a vallás a belső kutatás az isteni tulajdonságok után, akkor ez egy titkos tudás, tikos tanítás. Ezt a titkot a szívünkben kell tartanunk és ápolnunk. Az Úrhoz fűződő viszonyunkat ápoljuk úgy, mint egy belső kutatást, egy belső utat. Néha zarándokútra megyünk és száz meg ezer kilométereket utazunk; de igazából ez az út befelé visz. Magunktól indulunk, ettől a kis hamis egótól, és saját magunkhoz jutunk el, az igazi önazonosságunkhoz.

A titkot kódolhatjuk is. Néhányan rendelkeznek majd dekóderrel, mások nem. Akik rendelkeznek vele, megértik majd a mélyebb jelentését; azok, akik nem rendelkeznek ezzel a szerkezettel, valami mást értenek majd meg. Itt van például a Haré Krsna mantra. Kódolva van vagy nincs? Egyik vélemény szerint „igen”. Más vélemény? Egy másik vélemény szerint „nem”! A teljes válasz az, hogy „igen” és „nem”. Amúgy sem lehet megfizetni az árát! Ezért ingyenes. De ne gondoljátok azt, hogy ez egy olcsó mantra! Ha a lényeg rejtve van, képesnek kell lennünk dekódolni az üzenetet.

Ha a mantra – a legtitkosabb formula az abszolút cél eléréséhez – egyszerre nyílt és rejtett, akkor meg kell értenünk, hogy képtelenség titkot tartani anélkül, hogy megosztanánk azt. Miért? Mert a filozófia tartja a titkokat, a kegy azonban kész feltörni a kódokat.

Ha tehát meg akarunk tartani egy titkot magunknak, meg kell osztanunk másokkal. Miért? Mert nyilvánossá téve a titkot a titok ereje a tiéd lesz. Ez épp olyan, mint egy másik kettősség. Sokan azt gondolják, hogy fény nélkül nincsen sötétség; de azt mondhatjuk, hogy sötétség nélkül nincsen fény, fekete nélkül nincsen fehér. Azt is mondhatjuk, hogy titok nélkül nincs esély a kódok feltörésére. Vagy: titoktartás nélkül nincs megosztás; mert ha valaki nem tartotta volna meg a titkot a számunkra, akkor nem lenne mit megosztanunk. De azt is mondhatjuk: a titok megosztása által, több utánpótlást kapunk, nagyobb megértést a titokkal kapcsolatban, nagyobb energiára teszünk szert. Ezért tekintik Maháprabhut a Kegy Avatárjának, aki feltörte a kódokat, feltörte a kincseskamrák ajtaján lévő összes pecsétet. Ahhoz tehát, hogy nyilvánossá tegyük a titkot, szükség van a kegy energiájára. Ily módon ápolhatjuk a titkot, azáltal, hogy megőrizzük és megosztjuk.

Azt hiszem mindannyian emlékeztek arra a csodálatos történetre, amikor Rámánudzsa Ácsárja megkapta a titkos mantrát gurudévájától. A guru így szólt: „Rendben! Tudom, hogy nagyon képzett vagy és készen állok, hogy átadjam neked ezt a végső mantrát, amely által nagyon könnyen elérhető a felszabadulás. De van egy feltétel: senkivel nem oszthatod meg!” Rámánudzsa így szólt: „Igen, Gurudév! Így fogok tenni.” Persze sokan tudták, hogy Rámánudzsa épp most kapja meg a nagy mantrát, sokan összegyűltek hát. Elkezdődött a ceremónia és a guru átadta a titkos mantrát, mindent isteni atmoszféra lengett be… A kimerítő ceremónia után Gurudév elvonult, hogy pihenjen egy kicsit. És hirtelen mire lett figyelmes?! Valaki kint hangosan kiabálja a titkos mantrát. Kirohant kunyhójából és így szólt: „Ah, hitvány gazember! Mit csinálsz?! Szétosztod! Tudod mi ennek az eredménye?” „Igen, Gurudév, tudom – örök pokol. De mit számít az örök pokol, ha ők elérhetik a felszabadulást?! Kész vagyok pokolra jutni, ha ők elérhetik a felszabadulást.”

Ebben a történetben Rámánudzsa kétszer mondott „igen”-t Gurudévájának. Kövessük a példáját!

Titoktartás és a titok megosztása. Persze Rámánudzsa védelem alatt állt, nem jutott örök pokolra. Ha tehát másokért kockáztatsz, ha magadat teszed kockára másokért, védett leszel.


[1] Bhagavad-gítá 9.2.



Leave a Reply