Sharanagati

Van egy nagyon szép fohász a vaisnava szentírásokban, így szól: “Óm agjána-timirándhaszja gjánánydzsana-salákajá, csaksur unmílitam jéna taszmai srí-guravé namah.” Az Óm azt jelenti „igen”. Egy pozitív megerősítés, hogy a cél, ami után kutatunk létezik. Ez egy, a lelki tanítómesterhez szóló fohász, mint egy kifejezés, mert a tudás fáklyalángjával, eljött és felnyitotta a szememet. A tudatlanság az anyagi élet velejárója – az illúzió eredménye. Az illúzió azt jelenti, hogy mást gondolsz valamiről, és nem ismered fel az igaz természetét. Az illúziónak tehát ez a két funkciója van: összekeverünk dolgokat; és nem értünk dolgokat. A lelki tanítómester segít felismerni a dolgokat, azok valódi jelentésében, valódi értékében. Azt mondják nagyon szerencsés ha az embernek van egy védelmezője, mestere, mert egyre jobban segít megérteni önmagunkat, az isteni dolgokat és a világot.

Bhaktának lenni egy igen különleges lehetőség az életben; mert máskülönben egy teljesen normális és nagyon egyszerű életet élnél. De ily módon nagyon izgalmassá válik az életed, teli nem várt dolgokkal, teli isteni tapasztalatokkal. És rajtunk múlik, hogyan élünk ezzel a lehetőséggel. Ragadjuk meg mindig a legjobb lehetőséget arra, hogy elérjük, ami nekünk adatott. Mert Krsna eljön, hogy megvédje azokat, akik meghódoltak Őneki, lehetőséget ad, hogy mindig Vele lehessünk. Ezért egy bhakta életében a változás azt jelenti, hogy elveszíti önmagát saját maga számára. Többé már nem önmagáért él, hanem az Úrért. Ily módon képviselőkké váltok, mesteretek vonalát és magát az Urat képviselitek. Ez felelősség és dicsőség is egy időben. Mert ha az emberek találkoznak veled, rajtad keresztül látják, értik majd meg Krsnát és a gurut.  Ezért legyünk mind jó képviselői mesterünknek.

Egy valódi mesternek egy vonalhoz kell tartoznia. És mind tartoztok valamilyen vonalhoz, például családfa, vagy nemzet, vagy a tanáraidon keresztül egy tudományos vonalhoz. De mi a mi lelki vonalunk? Sríla Prabhupád megemlíti, hogy Krsna üzenete egy olyan vonal által közvetíthető, amely Krsnától ered. Nagyon logikus: ha a vonal Istentől ered, akkor nagyon valószínű, hogy az Úr üzenetét fogja közvetíteni. És ha csatlakozunk egy ilyen láncolathoz a Legfelsőbb Úrral kerülhetünk kapcsolatba.

Azt mondják az út, amit addig jársz be, amíg találkozol Srí Guruval sokkal hosszabb, mint a gurutól Krsnáig vezető. Miért? Mert ők összetartoznak! Krsna kíséretének egyik része a tehenek. De van egy másik is, és ez a vaisnava. És az igazi vaisnava elv az a tiszta bhakta. Vagy más alkalommal a bhakták azt említik, hogy a lelki tanítómester. Ha tehát először Krsna pora ér el hozzád, aztán jönnek a tehenek, majd a személyes találkozás, akkor ki jön Krsna után? Csak úgy, mint az ünnepnapok sorrendje: első Krsna, aztán a tiszta bhakta; első az energia forrása, majd maga az energia; első az Úr, aztán a szolgája. Nagyon tanulságos, ahogyan ezek a napok követik egymást. [1] Legyünk mi is ilyenek, rohanjunk “ámi to’ kángála krsna krsna boli’…[2]” az Úr nyomában.