Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




(B. K. Tírtha Mahárádzs leckéjéből, 2005. szeptember 9, Ahtopol)
Bármivel is találjuk szembe magunkat, az megváltoztatható. Az emberek nem attól szenvednek, ami éri őket, hanem ahogyan értékelik ezeket a dolgokat.
Ápoljuk az értékeket és álljunk pozitívan a dolgokhoz, bármi is történjen, fogadjuk pozitívan. Azt hiszem a fejlődés helyes definíciója az, ha egyre inkább képesek vagyunk elfogadni a tanítást, és mindezt a helyes hozzáállással tesszük.
És a fejlődés nem lehet önző. Tapasztalatainkat nem gyűjtögethetjük kizárólag saját magunknak. A tudás nem lehet öncélú, gyűjtögessük ezeket az értékeket mások javára. Néztem, hogy mit csinálnak az emberek a tengerparton. Megfigyeltétek már? Sétálnak és kavicsokat gyűjtenek. Mindenki ezt csinálja! Valahogy természetes, hogy lehajolsz és felszedsz valamit, megpróbálsz találni valamit. És amikor ezt megosztod, odaadod másoknak, akkor kezdődik a csoda, a változás.
Ugyanígy gyűjtögetjük a kavicsokat és kagylókat az életünk során. Nem lehetünk azonban olyan önzők, hogy mindezt megtartsuk magunknak. Adjatok másoknak. Bármit is érjünk el a lelki életben, a lelki fejlődésben, használjuk mások szolgálatában. Kicsi vagy nagy, nem számít, használjátok mások javára.
Ha elsöpört egy sötét hullám, indíts egy fénylő hullámot! Persze természetesen mi a sötét hullám? A sötét hullám a sötét Úrtól származik. És a világos hullám pedig a világos Úrnőtől. Tehát hullámok – legyen bár sötét, vagy világos – nem számít! A javunkat szolgálják.


Leave a Reply