Sharanagati
Collected words from talks of Swami TirthaFeb
5
(B. K. Tírtha Mahárádzs leckéjéből, 2005. szeptember 9, Ahtopol)
Bármivel is találjuk szembe magunkat, az megváltoztatható. Az emberek nem attól szenvednek, ami éri őket, hanem ahogyan értékelik ezeket a dolgokat.
Ápoljuk az értékeket és álljunk pozitívan a dolgokhoz, bármi is történjen, fogadjuk pozitívan. Azt hiszem a fejlődés helyes definíciója az, ha egyre inkább képesek vagyunk elfogadni a tanítást, és mindezt a helyes hozzáállással tesszük.
És a fejlődés nem lehet önző. Tapasztalatainkat nem gyűjtögethetjük kizárólag saját magunknak. A tudás nem lehet öncélú, gyűjtögessük ezeket az értékeket mások javára. Néztem, hogy mit csinálnak az emberek a tengerparton. Megfigyeltétek már? Sétálnak és kavicsokat gyűjtenek. Mindenki ezt csinálja! Valahogy természetes, hogy lehajolsz és felszedsz valamit, megpróbálsz találni valamit. És amikor ezt megosztod, odaadod másoknak, akkor kezdődik a csoda, a változás.
Ugyanígy gyűjtögetjük a kavicsokat és kagylókat az életünk során. Nem lehetünk azonban olyan önzők, hogy mindezt megtartsuk magunknak. Adjatok másoknak. Bármit is érjünk el a lelki életben, a lelki fejlődésben, használjuk mások szolgálatában. Kicsi vagy nagy, nem számít, használjátok mások javára.
Ha elsöpört egy sötét hullám, indíts egy fénylő hullámot! Persze természetesen mi a sötét hullám? A sötét hullám a sötét Úrtól származik. És a világos hullám pedig a világos Úrnőtől. Tehát hullámok – legyen bár sötét, vagy világos – nem számít! A javunkat szolgálják.