Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2019.01.10-i szófiai esti tanításából)

Szvámí Tírtha: Sohasem túl korai csatlakozni egy szangához, lelki közösséghez. Van aki kicsit később, van aki épp a legjobbkor kerül kapcsolatba a bhaktákkal. Hány éves most a kislányotok? 

Válasz: Öt hónapos. 

Szvámí Tírtha: Nos, neki még nagyon könnyű lenne ugyanannyi időt szentelnie az odaadó szolgálatnak, mint amennyit anélkül töltött el. De mi a helyzet velünk? Nekünk, ha minél később kezdjük el, annál nehezebb lesz elérnünk ezt az egyensúlyt. Például, ha 20 évesen kezdünk bele a lelki életbe, akkor ugyanannyi időt kell ráfordítanunk ahhoz, hogy megteremtsük ennek az egyensúlyát. Amikor elérjük a 40-et, akkor lesz egyenlő az az idő, amit a bhaktival, illetve anélkül töltöttünk. S minél később kezdjük el, annál nehezebb elérni ezt az egyensúlyt. Természetesen ezt nem csupán anyagi mércével mérhető, hogy például hány évet töltöttünk el az odaadó szolgálattal, mert lehetünk lusták annak ellenére, hogy a bhakták között vagyunk, vagy  az is lehet, hogy nagyon elszántan végezzük a lelki gyakorlatainkat. Tehát az intenzitás is számít, hogy mennyi odaadást vagyunk képesek beleadni a szolgálatainkba. Ha túl későn kezdjük, akkor számtanilag mérve egy élet alatt talán el sem tudjuk érni ezt az egyensúlyt. Mert ha 50–60 évesen kezdjük, nem biztos, hogy lesz még 50–60 évünk, hogy kompenzáljuk a korábbi életvitelünket.

De szerencsénkre van egy rövidebb út is. Szeretnétek hallani? Az, hogy nagyon komoly bhaktává, nagy lelkekké kell válnunk, mert akkor másfélszeresen számítanak az évek. Az egy év, az másfél évnek fog megfelelni. Sokszor tapasztaljuk ezt a dimenzióváltást, amikor egy napot is úgy érzékelünk, mintha csak egy szemvillanás lenne, máskor pedig néhány percet is úgy élünk meg, mintha egy örökkévalóságig tartott volna. Tehát még az időérzékelésünk is a lelki állapotunktól függ.

Ugyanez történt az Úr Krisnával is, amikor itt járt a Földön. Ugyanis, bár még kisfiú volt, de már úgy viselkedett, mint egy csodálatos hős. Tehát, ha években nézzük, akkor megelőzte az életkorát, úgy mondják, legalább másfélszeresen. Nála az egy év, másfélszer annyinak számított, tehát amikor Ő öt éves lett, az azt jelentette, hogy a valóságban hét-nyolc éves volt. Vagy amikor kilenc-tíz évesen elhagyta Vrndávant, akkor már majdnem tizenöt esztendős volt. Tehát ha pótolni akarjátok az életetek elveszett éveit, akkor kérlek, nagyon gyorsan váljatok nagy lelkekké, és ily módon felgyorsíthatjátok ezt az időszámítást.

A Srímad Bhágavatamban az áll – ami gyakorlatilag Isten legfontosabb tudományos kinyilatkoztatott szentírása –, hogy ha csak egyetlen pillanatra is élvezhetjük egy a tiszta bhakta, vagy emelkedett szent társaságát, az kárpótolni tudja a sok millió elvesztegetett korábbi születést. Ezért kell megragadnunk minden lehetőséget, ami egy ilyen társulásra, szolgálatra adódik az életünkben. A teljes megvilágosodáshoz elég egyetlen pillanat is, de amíg odáig eljutunk az rendkívül hosszú ideig tarthat. S mi segít bennünket ebben az előkészületben? Egyrészt az isteni meghívás, illetve feljebbvalóink segítsége, másrészt a léleknek az a szomjúsága, sürgető vágya, hogy kikerüljünk ebből a korlátozott anyagi világból, szenvedésből.

Tehát kicsit foglaljuk össze az együtt töltött napjainkat, melyben egy nagyon különleges szimbólumról, a lelki mandaláról beszélgettünk. Tavaly nyáron, közösségünk központi helyén Ludastón a mezőn, alkottunk egy élő mandalát, melynek középpontjába a Szent Név imádatát helyeztük, majd gyönyörűen, harmonikusan e köré a középpont köré rendeződtünk koncentrikusan. Tehát ne felejtsétek el, amiről beszéltünk, ahogy mi csodáljuk, és megértettük a lelki világ felépítését, melynek középpontjában ez a gyönyörű lótuszvirág áll. Ezt egy négyzet alakú keret védelmezi, azért hogy elszigetelje mindattól, ami a középponthoz viszonyítva kívülről érkezne, illetve teljesen lényegtelen. Tehát azt mondhatjuk, hogy Gólóka Vrndávan felépítése egy lótusz-mandalaként létezik, és mi is egy ilyen élő mandalát igyekeztünk létrehozni Ludastón. Kérlek vegyétek észre és véssétek a szívetekbe ezt a párhuzamot!

(folytatása következik)