Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




(Szvámí Tírtha, 2018.105.05-i Rila-hegységbeni előadásából)

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Legutóbb arról beszélgettünk, hogy nem attól szenvedünk, ahogy a dolgok történnek velünk, hanem attól, ahogy viszonyulunk hozzájuk. Tehát meg kell tisztítanunk a látásmódunkat és Hari, Krisna pedig meg fog szabadítani bennünket a szenvedést okozó téves felfogásunktól. Tehát a nehézségeket okozó egyik tényező kiiktattuk, de mi van még ezen kívül, még mitől fog megszabadítani? A szenvedéseink másik fő mozgatórugója, tetteink bűnös visszahatásai. Általában a bűnről nem szoktunk beszélni, hogy ne bűn-tudatosak legyünk, viszont tudjuk, hogy létezik. Segítsetek meghatározni, hogy mi is a bűn definíciója?

Krisna-prijá: Ismételten elkövetett hiba.

Paramánanda: „A magasabb energia alacsonyabb célra való használata.”

Szvámí Tírtha: Úgy tűnik, hogy te jó iskolába jársz!

Manydzsarí: Megfeledkezni az igaz természetünkről, az Istenhez való tartozásunkról.

Szvámí Tírtha: Nos, ha ez a bűn, akkor nagyon bűnösök vagyunk, bár valójában azt mondhatjuk, hogy ez a tudatlanság, és ebből származik az összes többi probléma. Jómagam a tudatlanságot nem nevezném bűnnek, viszont tudatlanságból biztos, hogy követünk el helytelen és bűnös cselekedeteket. Szóval egyetértek azzal, hogy ez az egyik fő oka a bűnnek.

A sok szép hozzászólás után, még egy fő bűnt hozzátehetünk, ami nem más, mint az, ha elmulasztjuk, vagy figyelmen kívül hagyjuk Isten és a körülöttünk élő többi élőlény szeretetteljes szolgálatát. Ez nagyon nagy hanyagságot jelent és annyira súlyos, hogy bűnnek nevezhetjük.

Ez a két dolog az, ami fájdalmat okoz nekünk, az élet nehézségeinek téves felfogása, és a bűnös tettek visszahatásából származó szenvedés. Ezek az élet nagy terhei. Ezért Dzsíva gószvámí aisvarja hangulatú magyarázata, amikor Istent, mint megértő, csodálatra-, imádatra méltó, hatalmas, fenséges Személyként mutatja be, az nagyon közel áll hozzánk és a problémáinkhoz.

Majd nézzük meg a mahámantrában szereplő következő nevet, Krisna. „A ‘krs’ létezést jelent, a ‘na’ az elcsendesülés örömére [nirvrti] utal, e kettő együtt a legfőbb Brahman neve: Krisna.” Itt valami nagyon fontos dologról van szó, mert eddig sokféleképpen próbáltuk megérteni Krisna nevét, de itt a Kris-, ‘létezést’ és a – Na  pedig ‘békét’, az élet békéjét jelenti. Általában az élet a kali-jugában és különösen a nagyvárosokban, rendkívül zajos. Hol lelhetünk nyugalomra, csendre, hol találunk belső békét? Ez nagyon hiányzik manapság. De Krisnában megtalálhatjuk a belső békét és a csendet. Természetesen Krisna nevének végtelen számú különböző magyarázata létezik, de ez a legutóbbi, ez is egy újabb és nagyon jelentős számunkra, kezdő gyakorlóknak.

És íme itt a harmadik név, Ráma. „A misztikusok az örök létezésben, a gyönyörteli és tudatos lélekben örvendeznek [ramanté], ezért őt, a legfőbb Brahmant, a Ráma névvel illetik.” Ez azt jelenti, hogy a misztikusok Istenben találják meg a boldogságukat és távlataikat. S mivel fő céljuk, fő célkitűzésük a boldogság, ezért imádandó Múrtijukat, mint a boldogságot adó Rámát látják.

Azt mondhatjuk, hogy ezek az aisvarja hangulatú magyarázatok kissé külsődlegesek, de még az úgymond bensőségesebbek is nagyon magasak és gyönyörűek! Hari el-hárí-t minden akadályt, és elveszi az összes terheteket, Krisna belső békét ad, Ráma pedig a célt jelenti a számotokra. Így azt mondhatjuk, hogy: szambandha, abhidhéja és prajódzsana. Vagy más szóval, ha Harihoz tartoztok, Ő el fogja venni a nehézségeiteket, ha gyakoroltok, akkor rá fogtok lelni a belső békétekre Krisnában, és akkor el fogjátok érni a célotokat, Ráma, ami a boldogság, vagyis ánandam.

(folytatása következik)



Leave a Reply