Sharanagati

Jamuná kérdése: Valójában mindig számítunk az eredményre; ez elkerülhetetlen. Ha lépek egyet, elvárom, hogy képes legyek lépni, ne botladozzak. Ugyanakkor azt mondják, hogy a bölcsek nem ragaszkodnak. A mi filozófiánk azonban rendelkezik egy magasabb látásmóddal, hogy a bölcs az, aki az isteni dolgokhoz ragaszkodik. Ha ragaszkodunk az eredményhez, nem lehet megoldás az ha megváltoztatjuk a látásmódunkat az eredménnyel kapcsolatban? Például azt mondjuk: tedd meg ami tőled telik, a többivel pedig ne törődj. Ha tehát képesek vagyunk oly módon megváltoztatni a látásmódunkat, hogy megtesszük, ami tőlünk telik, az eredményt pedig úgy látjuk, mint egy választ, vagy ajándékot Istentől, akkor örömet találunk benne és megtaláljuk a Vele való kapcsolatot is…

Tírtha Mahárádzs: Igen, egyetértek; ha azonban nem ad eredményt, akkor is boldognak és elégedettnek kell lennünk. Ez a lényeg. Mert ha csak akkor vagyunk elégedettek, ha a mi ízlésünk szerint érkezik a kegy, az önzőség. Ha azonban akkor is elégedett vagy ha a kegy az Ő ízlése szerint érkezik, akkor vagy bölcs.

Van egy lelki egyenlet, egy képlet: a ragaszkodás szenvedés hoz; a szeretet boldogságot. A ragaszkodás édes. A ragaszkodás nélküliség semleges. Az isteni dolgokhoz ragaszkodni, az amrta! Ez a halhatatlanság isteni nektárja. Ezért teljes mértékben egyetértek azzal, hogy túl kell lépnünk anyagi ragaszkodásainkon és el kell jutnunk az isteni ragaszkodás szintjére.

Jamuná: Mahárádzs, istenkáromlás azt gondolni, hogy ami ebben az életben történik velünk az lílá, és része az isteni lílának?

Tírtha Mahárádzs: Nos, a meghódolás szintjétől függ. Egy teljesen meghódolt tiszta bhakta az isteni lílák részese, nem kétség. De azok, akik nem hódoltak meg teljesen találkoznak a félelemmel, megtapasztalják a félelmet. És ez nem lílá. Mégis, azt gondolom nem szabad egyenlőség jelet tennünk az emberi, földi szenvedés és az isteni lílá között; mert ezek mások. Mert nagy hibát követhetünk el ha megpróbáljuk lehúzni az istenit az emberi, világi szintre. Ily módon elfelejtjük, hogy Isten nem csak immanens (bennerejlő), hanem transzcendens is. Mégis ha szeretnéd közelíteni az életed és az isteni életet, azt javaslom: hódolj meg egyre jobban és jobban.

Kérdés: Ha eldöntjük, hogy ki akarjuk javítani a hibáinkat, viselkedésünket, az is lehet egyfajta ragaszkodás az eredményhez. Hogyan tudunk különbséget tenni a megoldás és az illúzió között, az illuzórikus megoldás és a valós megoldás, az isteni inspiráció között?

Tírtha Mahárádzs: Van egy mondás: csöbörből vödörbe – ez nem megoldás. De általában később megértjük: ah, ez ugyanaz a vödör. De akkor már túl késő. Mégis, legalább a végén megértjük, hogy nem az volt az igazi megoldás. De az eredeti kérdés az volt: hogyan kerüljük el ezt a szituációt: csöbörből vödörbe. A válasz nagyon egyszerű: fordulj egy bölcs emberhez, aki majd gondot okoz neked. Persze, ez nem csak egy vicc. Olyan mély meggyőződéssel rendelkezni, hogy minden érzésem, minden tudásom és reményem ellenére is követem az instrukciókat, az nagyon ritka. Azok, akik képesek erre, nem csak túlélnek, győzni fognak.