Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2018.08.13-ai ludastói tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása) 

Rámvidzsáj kérdése: Gurudév, említetted ezeket a nagyon világos kapcsolódási eseteket, amikor az egó találkozik az egóval, a test a testtel, a szív a szívvel,  és a lélek a lélekkel. De mi van akkor, ha ez a találkozás a különböző szintek között történik, például egy szív találkozik az egóval?

Bhakta: Ugyanaz a probléma, mint amikor két egó találkozik.

Szvámí Tírtha: Nos, egyetértek abban, hogy adódhatnak problémák. Viszont ez egy különleges eset, amit érdemes megvizsgálnunk. Általában azt mondhatjuk, hogy két ember viszonyában a legtöbb esetben nincs egyensúly, például míg az egyik ember számára fontosabb egy adott kapcsolat, addig a másiknak kevésbé, az egyik fél többet ad bele, mint a másik. Tehát mindig ott van ez az egyensúlytalanság a két oldal között. Nagyon, nagyon ritkán fordul elő, hogy mind a két fél számára egyformán fontos a másik, a közös élet.

Ezek a különböző szintek bizonyos hierarchiát is jelentenek. Ha megvizsgáljuk magunkat, akkor azt látjuk, hogy a legalacsonyabb szintű, legelemibb részünk, a hamis egónk. Ez szinte játékszere a különböző befolyásoknak, ami mintegy ösztönlény, rendkívül impulzív, folyton reagál, így nagyon nehezen fegyelmezhető.

A test már egy könnyebben fegyelmezhető részünk, mert ott már bizonyos törvényszerűségek érvényesülnek. A jóga azt mondja, hogy ha kontrolláljátok a táplálkozást, a munkát, a pihenést, a légzést, az egészséget, akkor egy kiegyensúlyozott  helyzetet tudtok teremteni. Tehát a test már egy magasabban lévő hierarchia szint, mely jobban kontrollálható, mint az egó.

A szív, az ember érzelmi énje, ami pedig nyilván magasabb, mint a testi identitása, ami miatt kicsit érzékenyebb is. A legmagasabb szinten a lelki identitás áll. Ha pedig egy magasabb energiaszint, egy alacsonyabb energiaszinttel találkozik, akkor ott ugye különbség adódik. Tehát igaz, hogy lesznek súrlódások, ebben teljesen igazad van, de mégis egy magasabb erő is jelen van. Az energiaszintek különbsége miatt, ha te egy teljesen megalapozott, lelkileg nagyon erős ember vagy, még ha találkozol is egy ego-szinten lévő másikkal, akkor sem fogsz befolyásolódni, vagy eltérülni, sőt a másikat is emelni fogod.

Bhakta hozzászólás: Viszont az a baj, hogy néha azt tapasztaljuk, hogy bármennyire is szeretnénk egy emelkedett lelki szinten stabilan megállapodni, ha találkozunk egy igencsak egoista emberrel, akivel gyakorlatilag lehetetlen kommunikálni, akkor  a legjobb, amit tehetünk, hogy továbbállunk. Ugyanis ez az ember folyamatos küzdelemben áll önmagával, sőt még a jószándékot sem veszi észre, mivel folyamatosan csak támadást lát mindenben, illetve azt, hogy uralkodni akarsz rajta.

Szvámí Tírtha: Sajnos azt kell mondjam, hogy ez lehetséges, előfordul, mivel vannak valóban vesztett helyzetek. Viszont én egy idealista vagyok, és azt gondolom, hogy még ha ki is kell lépnünk egy adott helyzetből, akkor is van egy esélyünk, attól még a lelkének kívánhatunk minden jót. S ez is egy magasabb energiaszinten való kommunikáció.

Gondoljátok át, hogy vajon embertársaitokkal milyen szinten tudtok társulni. Legyen az akár a barátod, a feleséged, a gyermeked, a főnököd, a lelki tanítómestered, a hittestvéred, gondoljátok végig, hogy kivel milyen szinten társultok!

Ahogy figyeltem a lelki tanítómesteremet, aki lelkileg nagyon erőteljes és megalapozott személy volt, azt láttam, hogy a butácska tanítványaival nagyon gyengéden bánt, az elszántabbaktól már nagyon sokat követelt, és a kedvenceit meg igencsak satu alatt tartotta, szinte kipréselte. Viszont a kívülállókkal szemben, egy rendkívül elbűvölő, barátságos és inspiratív személy volt.  Mindegy, hogy ki volt az, a szomszéd tanyából a paraszt bácsi, vagy egy első osztályú egoista, egyszerűen mindenkivel nagyon jól tudott bánni. Azt gondolhatnánk, hogy mindezekkel az emberekkel, más más szinten társult, de nem, ő mindig emelkedett tudatban volt.

Például, mondhatom, hogy az egyik legkedvesebb tanítványa, érthető okból, éppen Bradzsésvar Prabhu volt. Ő nagyon fiatalon kapott felavatást, és mint tudjátok ilyenkor a tanítványok általában valamilyen ajándékot szoktak adni a tanítómesterüknek. Remélem nem sértem meg ezzel, az ezerszer áldott hittestvéremet Bradzsésvar Prabhut, de ő nem tartozott a legkiválóbb énekesek közé, mégis mit gondoltok mi volt az ő felajánlása felavatásakor? Felállt és elénekelte a Srí Guru Csarana Padma kezdetű bhadzsant. Gurudév pedig, aki mindig egy nagyon komoly, összeszedett személy volt, akin gyakorlatilag nem nagyon lehetett érzelmi hullámokat látni, a könnyeivel küszködött. Mi ott elájultunk a teremben. Gópika, aki egy nagyon komoly bhakta volt, és szinte egész Nandafalvát vitte a vállán, lecsapta a főzőkanalat a konyhában és azt mondta, „Hogy létezik ez? Mi itt évek óta küzdünk, hogy valami kis érzelmet kisrófoljunk magunkból, s jön ez a kölyök, és….!” Ezt nevezem én a lelkek találkozásának. Amikor egy őszinte ártatlan lélek elvarázsol egy ilyen kaliberű bhaktát.

Testek, egók, szívek vagy lelkek találkozása? Ezt gondoljátok át

(folytatása következik)