Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




(Szvámí Tírtha 2017. 01. 07-i szófiai reggeli tanításából)

Tehát átbeszéltük az ember és a Legfelsőbb Úr között fellelhető valamennyi lelki kapcsolatot. Megismertük a különféle viszonyulások szintjeit, ami nem a fontosságuk, hanem inkább a fokozatosságuk megértésében lehet segítségünkre. Az első, ami szükséges – a tudat egyfajta stabilitása, majd, hogy az Isten iránti elköteleződés aktívabb kifejezését feltárjuk. Tehát az első szint olyan, mint a Legfelsőbb létezésének a semleges vagy passzív felismerése, míg a második szinten már visszajelzéseket küldünk. Ő életet ad, én pedig felajánlom az életemet Neki. Majd következett a szolgai viszony; amikor a kapcsolat megerősödik és mélyebbé válik, egyfajta barátságba fordul át – egy teljesebb szeretetté alakul. Ebből a passzív, alárendelt szolgai kapcsolatból eljutunk egy semleges, egyenrangú kapcsolatig. Majd utaltunk arra, hogy olykor azok a barátok, akik egy kicsit idősebbek, mint Krisna Vrndávanban, jóakaróinak érzik magukat, vigyáznak Rá – majd kezdik magukat feljebbvalónak érezni. Így jutunk el a kapcsolatok misztériumának következő részéhez, amikor a Legfelsőbbel való családi kapcsolatokat beszéljük át – ez a vátszalja-rasza.

Először a család fontosságáról kell beszélnünk. Természetesen a családi kapcsolataink nagyon fontosak számunkra. Gyakorlatilag mindannyiótok családban él vagy családokból jöttök. Még az aszkétákat sem a gólya hozza, nekik is van családjuk. Ezért a családot ásramnak tekintik – a spirituális gyakorlatok színhelyének. Tehát ez nem csak két személy anyagi kapcsolata vagy a testek közös szimpátiája, hanem itt van valami több – ez a lelki párkapcsolat. Ezért a család nagyon fontos módja, hogy kifejezzük emberi viszonyulásainkat és segít kifejleszteni Istennel való kapcsolatunkat.

A család jelentősége a Gíta legelején is nagyon hangsúlyos. Amíg a családi hagyományok szépen fennmaradnak, addig a társadalom rétegei is harmonikusak. Amikor a családi hagyományok megszakadnak, akkor sok nem kívánt, ismeretlen és nem annyira harmonikus generáció születik és ennek a következménye katasztrofális lehet.

Mi a véleményetek, mi a lényege a családos életnek?

Válaszok: Fenntartani a lelkiséget. Szövetség a spirituális fejlődéshez. Gondoskodás. Stabilitás. Lehetőség a szolgálatra. Biztonság.

Szvámí Tírtha: Nagyon szép. Egy kicsit romantikusabb? Beteljesíteni álmainkat? Ugyan már, ebben is bízhatunk. Tudjátok, úgy érzem, hogy a család nagyon alkalmas arra, hogy néhány jó tulajdonságot kifejleszthessünk. Néhány ilyen tulajdonság: az alázat, a tolerancia; és a felelősségtudat. Ha belépsz, nem ugorhatsz ki belőle, ez azt jelenti, hogy van felelősségtudatotok. Annak érdekében, hogy a kapcsolatotok hosszú ideig – egy életen át fennmaradhasson, nem arról szól, hogy ő toleráljon titeket, hanem arról, hogy ti toleráljátok őt. Tehát tolerancia nélkül nem fog menni. Így az alázatosság is – mert biztosan lesz olyan helyzet, amikor azt kell mondanotok: „Rendben, bocsáss meg! Hibát követtem el, az én hibám volt.” Ezért, ha ezt elfogadjuk, hogy a kapcsolatunkban nagyon jó tulajdonságokat tudunk kifejleszteni és szeretnénk lelkileg fejlődni, akkor akár sikeresek vagyunk a kapcsolatunkban akár kudarcot élünk meg, mindkét eset nagyon előnyös és hasznos számunkra. Ha sikeresek vagytok, akkor az összes jó tulajdonságot kifejleszthetitek, ha nem vagytok sikeresek benne, akkor megérthetitek: ‘Ez nem az én utam’. Akkor kifejleszthettek más jó tulajdonságokat, mint lemondás, szabadság, függetlenség, Isten iránti elköteleződés. Tehát mindkét út jó. Akár a pavrtti útját járjátok – ami a pozitív, sikeres út – akár a nivrtti útját, ahol megértitek, hogy nem működik és továbbléptek – mindét út jó.

A család egy nagyon jó hely kontrollálni a testi funkciókat is – a szexualitást. Az élet kezdetén az emberek még érintetlenek, nem hat rájuk a szexuális ösztön – legalábbis nem túl erősen. Később, az élet bizonyos szakaszaiban, amikor húszévesek vagytok, nem tudjátok elképzelni az életet romantika nélkül, amikor ez az erő kezd megnyilvánulni az életetekben. Ez a biológiai érettség a pubertás későbbi szakaszaiban következik be, a társadalmi érettség pedig kicsit később – amikor már nem csak alkalmasak vagytok egy kapcsolatra, hanem felelősségteljesek is lesztek. Különösen fontos ez a férfiak életében, amikor a férfi jellem kerül kifejezésre – mint a férfi szerep, mint mély erkölcsös személy – ez a húszas évek végén történik.

A család egy nagyon jó elgondolás a társadalmi rendszerben, mert bizonyos biológiai tényezők miatt a szaporodás az embereknél meglehetősen bonyolult. Könnyen lehet gyermeketek, viszont nagyon nehéz őket felnevelni, megtartani. Tudjátok az állatvilágban is sok faj nagyon hűséges egymáshoz és az embereknek is azt javasolják, hogy legyenek hűségesek, mert így könnyebb megóvni a gyermekeket és biztonságot nyújtani nekik. Egy életre szóló partner megtalálása nem csak arról szól, hogy kontrolláljátok a szexualitásotokat, hanem arról is, hogy gondoskodjatok a gyermekeitekről és átadjátok nekik az élet misztériumát. Tehát az élet különböző szakaszainak minőségétől függ, hogy mit értünk meg belőle.

(folytatása következik)



Leave a Reply