Archives

Calendar

December 2022
M T W T F S S
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




A lelket az egyik csodálatosnak látja, a másik olyannak írja le, a harmadik azt hallja róla, hogy csodálatra méltó, míg mások egyáltalán nem értik, még azután sem, hogy hallottak róla.”[1]

A második itt leírt folyamat a következő: „Vannak akik csodálatosnak írják le.” A lélek szépségéről vagy csodáiról beszélnek. Ez egy aktívabb módszer. Az első a megfigyelés, ami inkább olyan, mint egy passzív meditáció. A leírás és dicsőítés aktív elv. Ezt figyelhettük meg legutóbb Indiában, Vrndávanban. Délután bezárnak a templomok, mert Krsna lepihen. Ilyen a napirendje, ezért a templom előtt kellett várakoznunk. És tudjátok, azon a nyugodt délutánon nagyon kevés mozgás volt az utcákon, csak néhány ember. Volt egy idős hölgy, aki épp a napsütést élvezte, és volt még egy férfi is, aki épp befejezett valamit. És a férfi elkezdte Krsnát, valamint a Rádhá és Krsna közötti szeretetteljes kapcsolatot dicsőíteni. Először nem volt közönsége. Aztán odafordult az idős hölgyhöz miközben elmondta, hogy Rádhiká szeretete pont olyan, mint Krsna szeretete – délutáni leckét tartva – néha verseket idézett, szépen és lelkesen leírva azokat, gyakorlatilag senkinek.

Tehát – a lélek csodálatos szépségének leírása; a másik pedig – hallani róla, „néhányan azt hallják róla, hogy csodálatos”. Sravanam-kírtanam, hallás és dicsőítés. Ezek a megértés más módjai – leírás és hallás. És azt mondják, hogy valamit csak akkor tudsz leírni, ha megértetted a témát. Így van? Ha nem értjük, nem tudjuk elmagyarázni, nem tudjuk dicsőíteni. Néha a gyermekek vagy az érdeklődő emberek esetében tényleg azt érezhetjük: hogy a kérdés segít engem a jobb megértésben. Az által, hogy leírást adunk erősödik a hitünk. És a megfelelő hallás által is erősödik a hitünk. Ismeritek a történetet… Elnézést, hogy ismét egy történettel állok elő, de a történetek által könnyebb a megértés. A történetek elmondása egy kali-juga szimptóma. Mert ebben a korban az emberek nem túl okosak, nem értik meg a túl magas filozófiát, elalszanak rajta. De egy érdekes történetben, elkaphatnak néhány üzenetet. Itt az van írva… „vannak, akik csodálatosnak írják le a lelket” és a leírás által növekszik a hitünk. Tehát, volt egyszer egy tolvaj. És tudjátok, egyszer felötlött benne, hogy „ki kell rabolnom ezt a nagyon gazdag házat, ezzel a nagy kerttel.” Úgy döntött, hogy éjszaka próbálkozik; besettenkedett a házba, összeszedett néhány értéket, majd elmenekült. De miközben kifelé szaladt zajt csapott, az őrök ezért a nyomába eredtek. De a kert elég nagy volt, ezért csak futott és futott, próbálván menekülni. Aztán megértette: „Ah, nem tudok átmászni a falon, mert elkapnak, mit tegyek hát?” Végül úgy döntött: „Ó! Szárad néhány narancsszín ruha itt a kertben. Turbánként a fejemre tekerem és leülök ez alá a fa alá meditáló pózban.” Az értékeket már eldobálta miközben futott és végül úgy döntött, hogy úgy fog ülni mint egy szádhu. Megérkeztek az őrök és így szóltak: „Ó, szvámídzsí, nagyon szép, hogy itt meditálsz, de nem láttál egy tolvajt?” Ő pedig így válaszolt: „Igen, abba az irányba futott!” De tudjátok, ha szádhuként mutatkoztok, akkor szádhuként is kell viselkednetek. Következő reggel tehát a falu lakói eljöttek meglátogatni a szádhut, néhányan a gyermeküket is elhozták: „Áld meg a gyermekem”, mások tanácsot kértek: „Mi a véleményed, mi a titkos tanításod, kérünk oszd meg velünk…” Elkezdett tehát lelki tanácsokat adni. Ha egy csecsemőt hoztak, azt mondta: „Haré Krsna!” Ha valaki más jött látogatóba, így szólt: „Viselkedj szépen, ne lopj, mindig mondj igazat.” Úgy kellett tehát viselkednie, mint egy szádhu. Elkezdett tehát leírásokat adni Isten és a lélek szépségéről és csodáiról. És nézzétek mit történt: tényleg szádhuvá vált. Feladta a rablás és lopás rossz szokását, és nemcsak azért, mert ez jobb bevétel, és biztonságosabb jótanácsokat osztogatni. Tudjátok, az emberek hoznak magukkal egy kis csapátit, rizst, egy kis ezt, egy kis azt; virágzott tehát az üzlet. Nem ebben az értelemben. Hanem az által, hogy beszélt róla, megértette, hogy mi a jó és mi a rossz.

Ugyan így álljunk készek Krsna szépségét magasztalni. Mert ily módon jobban megérthetjük majd, közelebb kerülünk a megértéshez. És bárhogy is, ha azt mondod néhány jóbarátnak, vagy másoknak: „Meg kéne hódolnod Isten előtt” akkor végül te is megérted: „Hé, nekem is meg kell hódolnom Isten előtt!” És ha szép leírást adsz, akkor mások részesülhetnek abban az áldásban, hogy hallgathatják.



[1] Bhagavad-gítá 2.29.



Leave a Reply