


Sharanagati
Collected words from talks of Swami Tirtha
Jan
18
(az előző hétfő folytatása)
Eddig tehát a Rg-véda tér-aspektusát tekintettük végig – a fejezetek számát elosztottuk a tér-számával, amely kettő volt, így kaptuk a 108-at. Ha létezik a tér-dimenzió, akkor létezik az idő-dimenzió is. Ha megnézzük a himnuszok számát, 1017 himnusz – ami az időtényező megfelelője – és ezt elosztjuk az idő számával (három); akkor 339-et kapunk. Nagyon szokatlan szám, mit kezdjünk vele?
Ha ezt a tényezőt jobban meg szeretnék érteni, a kozmikus év szimbolikus számával kell számolnunk. Általában ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy az év 365 napból áll, igaz? Néha vannak ezen felüli extra napok, de alapvetően ez a szám a mérvadó. Ám ha megnézitek a kozmikus idő számolását a Srímad Bhágavatam szerint, azt találjátok, hogy az éveket 360-nal számolják, nem pedig 365-tel. A 360 egy teljes kör – ezért ez az év szimbolikus száma.
Ne haragudjatok, amiért ezzel kínozlak benneteket, de nemsokára eljutunk a végkövetkeztetésig. Ha tehát ezt a két számot – a 339-et amely a Rg-véda időkódja- elosztjuk az év szimbolikus számával – 360-nal – akkor 0,9-et kapunk1. Kérlek Benneteket, emlékezzetek a számra, ha még nincs elegetek a számokból.
Miért számolunk ilyen sokat? Azt szeretnénk bizonyítani, hogy a Rg-véda – mint sruti azaz kinyilatkoztatás; illetve a Bhagavad Gita – mint szmrti, azaz a szent hagyomány egyik darabja – ugyanabból a forrásból, ugyanattól a szerzőtől eredeztethetőek. Itt tehát rálelhetünk Vjásza rejtett névjegyére. Ő a Védák szerzője, és van annyira értelmes, hogy otthagyja a névjegyét, ha kívánja.
Eddig mindent a Rg-védával számoltunk ki, fordítsuk hát figyelmünket most Bhagavad-gítá felé. Ha a Gítá számaival is hasonló módon számolunk, nagyon érdekes eredményre jutunk. A Gítának tizennyolc fejezete van, igaz? Tehát, ha a fejezetek számát szintén a tér aspektusának tekintjük, és ezt a számot kettővel elosztjuk – amely a tér kódszáma volt – akkor 9-et kapunk. A 9 igazán érdekes szám a Gítá vonatkozásában. A Gítá 700 strófából áll, így ha hasonló módon folytatjuk, mennyi is volt az idő kódszáma? Igen, valóban, három, tehát elosztva egy tört számot kapunk, 233,333…-mat. Ez nem igazán segít bennünket, ezért különleges számításra van szükség.
Kik is a Gíta szereplői? Krsna, Ardzsuna, Szanydzsaja és Dhrtarástra – négy szereplője van a Gítának. Nézzük meg, hányszor szólalnak meg a Gítában. Dhrtarástra felettébb szerény, csupán egyetlen verssort mond – az elsőt: dharma-ksétré kuru-ksétré… Szanydzsaja a második számú, negyven strófát mond el. Ardzsuna a soron következő, és a legtöbbet Krsnát hallhatjuk. Ha ezeket mindet összeadjuk, az 700. Ám mondhatjuk, hogy aktuális eszmecsere Isten és az Ő szolgája – Krsna és Ardzsuna között – csupán 659 versszak. Ezért hát ezt a számot kell használnunk számításainkban, ha rá szeretnénk lelni a Gítá időkódjára. Emlékeztek? A Rg-védában az év napjainak szimbolikus száma és ez az arány állt rendelkezésünkre; itt pedig szintén az Isten és Ardzsuna által elmondott versszakok tényleges száma adott – a tényleges eszmecsere – és a versszakok teljes száma: 700. Osszuk el ezt a kettőt2, és így megkapjuk a 0,9 valamit. Bizonyos vagyok benne, hogy megjegyeztétek az előző kép számát. Vjásza titkos névjegye, úgyszólván. A Rg-véda időkódja, és a Bhagavad-gítá időkódja nagyon is közel állnak egymáshoz.
Valójában ennek a megértésnek és kapcsolatnak a szülőatyja egy indiai professzor, Subhask Kak, aki India ókori történelmének újfajta nézőpontjából történő értelmezésén dolgozik. Az ő megértésén alapuló fenti számítás rámutat a Rg-véda és a Bhagavad-gítá összeállítójának egyezőségére. Mivel az indológia fő témái: ki a szerző, mikor keletkeztek és nyilvánultak meg a különböző szentírások, stb.. Ez a professzor azt állítja, ez olyan, mint Vjásza rejtett, titkos névjegye.
Leave a Reply
