Sharanagati

Kérdés: Mondanál egy kicsit többet a személyes cél megtalálásáról?

Tírtha Mahárádzs: Annak érdekében, hogy megtaláljuk a célunkat, először önmagunkat kell megtalálnunk. Elégedetté tévő célokat kell keresnünk. És legyen magas a célunk. Mert ha alacsony célt tűzünk ki, még azt sem fogjuk elérni. Valójában kétféle módon azonosíthatod be a célodat: próba vagy elfogadás által. Általában mind az elsőt csináljuk – személyes próba – kipróbálom ezt, kipróbálom azt, ez csak félig működik, vagy egyáltalán nem – különböző opciókat próbálok ki. És végül, talán találok valami elfoglaltságot, valami munkát, gyakorlati elfoglaltságot az élethez.

A második módszert a bölcsek gyakorolják. Ha nem tudok valamit, egy olyan személyhez fordulok, aki tudja, és tudakozódom. Ez egyben nagyon bátor módszer is, mert azt mondják: „Ne kérdezz egy szádhut, ha nem vagy kész elfogadni a tanácsát.” Mert akkor csak vesztegeted az energiáját. És annak érdekében, hogy mélyreható tanácsot kapjunk, a kapcsolatnak is mélynek és őszintének kell lennie. Mert ennek a bizalmon kell alapulnia. Bíznunk kell tehát feljebbvalóinkban, bíznunk kell a szentekben, és ha tudjunk követni a tanácsukat, megmondják mi a legjobb a számunkra.

De ez valójában a gyakorlati szint. Mi a legmagasabb célunk, végső ambíciónk? Azt gondolom találnunk kell egy örökkévaló célt, egy végső megoldást minden gondra,  valamit, ami nem függ más forrásoktól vagy behatásoktól, és ami örök, nem változik. Annyi minden változik az életünkben, ha azonban a célunk örök, akkor elérhetjük. Ha szent emberekkel társulsz, céljuk számodra is nagyon vonzó és gyakorlati lesz. Ezért azt mondják: ha iszákosokkal társulsz, magad is iszákos leszel. Mert magadévá lesz a céljuk. Ha szentekkel társulsz, magad is szenté válsz. Mert a szentekkel nem tudsz más témákról beszélgetni, mint az isteni témák – semmi foci, semmi más nagyon érdekes és nagyon fontos téma. Meglesz tehát az eredmény – te is szentté válsz. Néha még vágyaid ellenére is. Ezért nagyon jó, nagyon áldásos szent emberekkel társulni, mert így céljaik is átadódnak.

Például a vaisnavák, a bhakták – nagyon szép céljaik vannak. Például gyönyörű virágfüzért akarnak készíteni Krsnának – ami számunkra nagyon nem tűnik gyakorlatiasnak, sosem gondoltam volna, hogy ez életem ambíciója, hogy virágfelajánlást szeretnék végezni az Úrnak. De amikor eljössz az ásramba, a bhakták azt mondják: „Hé, tudnál segíteni virágfüzért készíteni?” És mivel itt vagy, nem mondhatod: „Nos, nem fogok segíteni.” Rendben, így válaszolsz: „Virágfüzér az Úrnak – ez tényleg furcsa ötlet, de rendben, csináljuk!” És miközben csinálod, kiválasztod a virágokat és szépen elrendezed, azt mondják: „Óh Krsna szereti az ilyen fajta virágfüzért, szereti azokat a színeket, és ezek a virágok csodálatosak ehhez a szolgálathoz” és így tovább. És természetesen mi történik, amikor legközelebb eljössz az ásramba? Nagy virágcsokorral érkezel. És azt mondod: „Mit gondoltok, Krsna szeretni fogja ezeket a színeket?” Céljaik tehát reád szállnak.

De ezt még csak a kezdet. mert nem elégszünk meg csupán egy virágfüzér felajánlásával a Legfelsőbbnek. Legjobb tulajdonságainkból akarunk füzért készíteni, hogy felajánlhassuk Neki. Ezért a bhakti-jóga egy szeretetteljes elfoglaltságot jelent az isteni szolgálatban. Ígéretesen hangzik!

Örök élet, tökéletes boldogság, teljes megvilágosodás, szép dalok, finom ételek és füstölő illatok. Tehát a legmagasabb elméleti szinten és a legegyszerűbb, gyakorlati, észlelhető szinten, ez egy jó lehetőség.

Lassan-lassan tehát magunkévá tesszük céljaikat, és megértjük céljaik szépségét, tisztaságát, tökéletességét. Aztán jön egy nagy előreugrás a célok elérésének folyamatában, amikor találkozunk egy tiszta bhaktával. Mert a tiszta bhaktának nagyon tiszták a céljai, ideáljai az életben. Nem magárét dolgozik, csakis az Úrért. Ahogy mondják: „A felhők nem önmagukért záporoznak, csakis másokért; a gyümölcsfák sem maguknak érlekik gyümölcseiket, csakis másoknak; a folyók sem önmagukért folynak, csakis másokért. Ugyanígy a nagy szentek sem önmagukért élnek, hanem mások javára.” Ezért ha ilyen megtisztult személyekkel társulunk, az ő nagyon tiszta és emelkedett lelki ideáljaik és ambícióik átadódnak nekünk is. És minél többet közeledünk egy ilyen személyhez, annál mélyebben értjük meg az utat, ahogy a Legfelsőbbet imádja, az utat, ahogyan szereti Istent.

Egy bizonyos idő után tehát nem kell további célokat keresnem, mert megértettem: „Óh, megvannak a céljaim!” Ezek a célok, nem kétség, magasak, de sosem annyira, hogy frusztráljanak. Mert még a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. És a teljes tökéletesség – nagyon messze van, de meg kell tennünk az első lépést. Máskülönben sosem érjük el.