Sharanagati

Ebből a részben találhatunk néhány mély mondanivalóval rendelkező, nagyon fontos verset. Hadd említsem meg a tizenkettedik fejezet egészét, melyben Krsna elkezdi megválaszolni Ardzsuna kérdéseit: Mi a legjobb folyamat? Krsna így válaszol: A legjobb az, ha mindig Rám szegezed elmédet. Ám ha ezt nem tudod megtenni, létezik egy másik választás. Ha nem tudsz mindig Rám gondolni, akkor kövesd a szabályokat! Igazán reális, ugye? Ha még nem vagy ebben a helyzetben, akkor tégy valami ezzel kapcsolatosat, kövess néhány alapvető folyamatot. Ha ezeket az elveket sem tudod követni, akkor pedig legyél önzetlen! Ha nem tudsz önzetlenné válni, akkor meditálj. Ám ha meditálni sem tudsz, használd az agyadat! Általában a tudást nagyra értékeljük, becsesnek tartjuk. Ezen a listán azonban ez a legjelentéktelenebb elem. Az utolsó esély – ha már semmit sem vagy képes megtenni.

Ez is mutatja, hogy a bhakti fokozatos folyamat, amelyhez bármely síkon csatlakozhatsz. Ha képes vagy gondolkozni – gondolkozz! Hogy is van ez? Mi az igazság az élettel kapcsolatban? Mi a legfontosabb? – ha emelkedett vagy, viselkedj önzetlenül, légy jó ember, oszd meg amid van, add oda másoknak! Ha még tovább tudsz haladni, akkor munkálkodj csak Krsnának, szolgáld kizárólag az Ő céljainak megvalósulását! Ezután pedig kövesd az elveket, hiszen ezek fognak Téged közelebb vinni a lelki ideálodhoz. Végezetül pedig hódolj meg teljesen!

Éppen ez az, amit a Gítá 18.66. verse következtetésként megfogalmaz: „Add fel a vallás minden változatát, s hódolj meg egyedül Énelőttem.”¹ Avagy ahogyan Sríla Szádhu Mahárádzs oly szépen megfogalmazta ma reggel: „az Én egyetlenemnek.” Még egyszer tehát, nagyon is képzettnek kell lennünk ahhoz, hogy ráleljünk a Gítá néhány rejtett kincsére. Abban azonban egyetérthetünk, hogy általában a fenti verset tartják a Gítá abszolút végkövetkeztetésének.

Szeretnélek még Benneteket a 15.15. versre is emlékeztetni. Ez a vers olyannyira fontos, hogy kívülről kellene tudnotok, ha álmotokból keltenek fel Benneteket, akkor is rögtön eszetekbe kell, hogy jusson: „szarvaszja csáham hrdi szannivistó – Én minden szívben ott lakozom…”². Az elején azt mondtuk, hogy ha mind a 700 verset tudjátok, megmenekültök, ugye? 700 verset? Rendben, ám most kali-juga van, nincs ehhez agyunk, kössünk egy kompromisszumot: kedveseim, ha csak erre az egyetlen mondatra emlékeztek: “Én minden szívben ott lakozom”³, már megmenekültök. “Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység.”⁴ Ez ismét egy másik lényeges vers, amelyet szeretnék megemlíteni – a tizenötödik fejezet tizenötödik verse: „Én vagyok az, akit az összes Véda közül ismerni kell, hiszen Én vagyok a Védánta szerkesztője és a Védák ismerője.”⁵

Volna még egy alázatos kérésem Felétek: kérlek Benneteket, hogy találjátok meg a saját verseteket! Találjátok meg ebből a 700 versből azt, amely leginkább inspirál Titeket és megérinti a szíveteket, utána pedig ragaszkodjatok hozzá! Egyetértetek?

¹ Bhagavad-gítá, 18.66.

^2,3,4,5 Bhagavad-gítá, 15.15.