Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




(B.K. Tírtha Maharádzs leckéjéből – 2005. Július 3, Szófia)
A lelki élet nagyon egyszerű. Az odaadó élet, bhakti jóga azt jelenti, hogy megpróbálunk érzelmi, élő kapcsolatot kialakítani a Legfelsőbb Úrral. És amennyiben lehetséges szenteljünk egy kis időt reggel és este lelki gyakorlatainknak. Itt most a konkrét lelki gyakorlatokra gondolok: meditáció, púdzsá, tanulmányok, mantra. Ily módon reggel és este azzal kezdheted és fejezheted be a napod, hogy meginvitálod Krsna jelenlétét az életedbe. Ez nagyon egyszerű. Eközben pedig minden cselekedetünket harmóniába kell hoznunk Krsna isteni akaratával.
Egyszer találkoztam egy idős szannjászíval. Ott volt a társaságában néhány új, fiatal szannjászí is. A fiatal szannjászík fényes leckéket adtak: idézetek innen, magyarázatok onnan, nagyon lelkesítő! Mindenki el volt bűvölve. Amikor az idős szannjászí került sorra, mi volt az üzenete? „Lépj be a templomba, borulj le, ajánld hódolatod Krsnának, és minden jó lesz.”
Amíg tehát fiatalok vagyunk, csillogó, izgalmas tapasztalatokra van szükségünk. Amikor idősebb leszel, érettebb, akkor meglátod a lényeget. Mi a lényeg? Ajánld magad az Úr szolgálatába. Akkor minden harmóniába kerül. Minden egyéb másodlagos ehhez képest.
De képzeljétek csak el, ha leckék százain keresztül mindig csak ugyanazt az üzenetet ismételgetjük, egy idő után senki sem fog részt venni ezeken a leckéken. Találkoztam egyszer egy emberrel, aki hat év után ismét ellátogatott egy nyilvános leckére. Korábban rendszeresen járt, aztán kihagyott hat évet, és most ismét elment. Majdnem teljesen kiábrándult. „Ezek még mindig ugyanarról beszélnek! Még mindig ugyanaz az üzenet!” – mondta. Jó ez így vagy nem? A világban arra vagyunk beállítva, hogy próbáljunk meg mindig valami újat találni, ez alapján bárki azt gondolhatja, hogy ez egy idejét múlt tanítás. Igazából Krsna tanítása örökérvényű. Néha, annak érdekében, hogy propagáljuk, vagy emészthetőbbé tegyük az emberek számára, felhasználunk más dolgokat is… Az üzenet azonban ugyanaz: ajánld fel az életed. Legmagasabb eszményünk az önkéntes önfeláldozás. Hogyan is lenne ez lehetséges szeretet nélkül? Ez a bhakti-jóga definíciója. Önzetlen meghódolás, és a teljes elégedettség garantált. Ez által az átman, az önvaló szuper-elégedett lesz.
De ne higgyetek nekem! Ne dőljetek be az ilyen propagandának, hogy majd a jövőben boldogok lesztek, elérhettek valamit. Ha nem érhetitek el most azonnal, ha nem ízlelhetitek meg azonnal, mi haszna?! Vizsgáljuk meg magunkat itt és most. Milyen az életünk minősége Krsnával és a bhaktákkal? Azonnal feltehetjük azt az elméleti kérdést is, hogy miféle életet élnénk most nélkülük.
Ha kívülállók maradunk nem ízlelhetjük meg a nektárt. Mit tehetünk, horogra akadtunk. – Krsna kifogott benneteket. Valamit tennünk kell, ha mást nem is, legalább legyünk boldogok vele!
Saját önös érdekünktől eljutni az isteni harmóniába igen nagy átalakulás. Mégis, kíséreljük meg.
Bármivel is rendelkezünk, használjuk fel az odaadó szolgálatban. Ennek egy nagyon szép példája Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Thákur idejéből származik. Volt egy hölgy tanítványa, akinek volt egy háza Kalkuttában. Ez a hölgy egyszer meghívta Bhaktisziddhánta Szaraszvatít; azonban abban az időben Ő már nagyon elfoglalt volt és mindig sok követő vette körül. Ezért tehát ha Őt magát meghívta valaki az azt jelentette, hogy egy egész csapat érkezett vendégségbe. A hölgy várólistára került, de végül üzenetet kapott: „Gurumahárádzs eljön.” Ezért tehát mindent előkészített. Szállás, praszádam és minden más tökéletes állapotban volt. Bhaktisziddhánta sok tanítványa társaságában érkezett meg és egy szép programot tartottak a hölgy házában. Ott aludtak egy éjszakát, a következő nap pedig tovább utaztak. Valamivel később Bhaktisziddhánta Szaraszvatí Thákur megtudta, hogy ahhoz, hogy vendégül lássa őket, a hölgynek el kellett adnia a házát. Ez nem egy házavató ceremónia volt, hanem házbúcsúztató. Kész volt még a házát is eladni, hogy vendégül láthassa Gurudéváját. Reggel tehát Gurudévája elutazott és délben már neki is el kellett hagynia a házat. Mikor a hír eljutott Bhaktisziddhánta Szaraszvatíhoz azonnal így szólt: „Biztosítsatok egy külön helyet a számára a főtemplomban.” Ami igen szokatlan, meghívni egy hölgyet egy brahmacsárí ásramba. Azonban ha a korlátok felett állsz, megértheted a lényeget. Ez pedig: teljes odaadás – teljes elégedettség garantált.
Azt hiszem ebből megérthetjük mi is a Bhágavatam üzenete: „Az emberiség számára legkiválóbb vallás az, amely által szeretetteljes kapcsolatba kerülhetnek Istennel. Ennek a kapcsolatnak feltételek nélkülinek és állandónak kell lennie. Ily módon az átman, az önvaló teljesen elégedetté válik.”


Leave a Reply