Sharanagati

(Szvámí Tírtha 2016. 08. 23-i ludastói esti tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása) 

Kérdés: Említetted, hogy a gunáknak megfelelően háromféle Purána létezik. Lehet tudni, hogy ki kategorizálta be az embereket ezekbe a csoportokba, illetve kik adták nekik a különböző Puránákat olvasásra? A tanítók osztják szét a szentírásokat?

Szvámí Tírtha: Nagyon jó kérdés! Különbözőképpen történik. Nagyon szerencsések vagyunk abban az esetben, ha a tanítómestereink vezetnek bennünket az ízlésünk, a lelki szükségleteink és jövőbeni céljaink figyelembevételével gondoskodnak a megfelelő szentírásról. Azonban ez fordítva is megtörténhet. Ha már eleve van valamiféle irányultságotok, amely valamelyik Puránához vezérel benneteket, azáltal megtudhatjátok, hogy melyik guna hat rátok inspirálólan. Miért? Mivel mindazok, akik a szenvedély kötőerejében vannak, el akarnak érni valamit. Tehát ők az ilyenfajta üzenetet fogják kutatni, még a szent hagyományban is, mely az ilyen irányú ambícióikat fogja kielégíteni. Vannak olyanok, akik a saját malmukra akarják hajtani a vizet és felhasználni a lelkiség destruktív módon is használható erejét – ez olyan, mint egyfajta tamaszikus hajlam. Gerjesztenek egyfajta félig hamis lelki erőt azért, hogy aztán rossz célra használják fel.

De szerencsére a Srímad Bhágavatam nem tartozik egyik ilyen kategóriába sem, mert ez ‘A makulátlan tisztaságú Purána’, a legfontosabb, kristálytiszta, a legtisztább, makulátlan. Ez a gunákhoz rendelt Puránák fölött áll, transzcendentális és nem csak úgymond egy része a lelki irodalomnak, hanem egyenesen a Legfelsőbb inkarnációjának tartják. Ő visszavonult ebből a világból, de nem távozott el teljesen, mert itt hagyta írásos inkarnációját a Bhágavatamot. Tehát nem vagyunk magunkra hagyva! S van még egy oka annak, hogy miért olyan jelentős a Bhágavata Purána, mivel ez, (Ő) az ötödik Véda, amely tartalmazza a lelki ízekkel teli, rasza irodalmat, Csaitanja Maháprabhu kedvencét és mint említettem ez Krsna személyes inkarnációja, ezért mindenkié! 

akámah szarva-kámó vá
móksa-káma udára-dhíh
tívréna bhakti-jógéna
jadzséta purusam param [1]

Akámah – akár nincsen, akár számtalan vágyatok van – szarva-kámó vá, vagy csupán egyetlen vágyatok van a tökéletesség, a felszabadulás iránti vágy, móksa-káma – nem számít. Tívréna – szomjúhozva, olthatatlan szomjúsággal, tívréna bhakti-jógéna, odaadással, szeretetteljes kapcsolattal, jadzséta purusam param, kellene szolgálnotok a Legfelsőbbet. Az odaadást szomjúhozva kellene szolgálnunk a Legfelsőbbet! Tehát, ha bármelyik osztályozáshoz is tartozunk nem számít, mert a lélek transzcendentális. A Bhágavatam, mint transzcendentális irodalom egyenesen a lélekhez szól, ezért mindenkinek ajánlott a tanulmányozása. Valójában ez a vers magából a Bhágavatamból származik.

Kérdés: Pontosan hol található ez a vers?

Szvámí Tírtha: Nem tudom fejből a számát, de remélem emlékszem a jelentésére!

(folytatása következik)

[1] Srímad Bhágavatam 2.3.10.