Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




Yogi

A jóga gyakorlásához szükséges, hogy az ember szent és elvont környezetet keressen magának. Terítsen kusa-szénát a földre, amit előbb őzbőrrel, majd ruhadarabbal fedjen le. Az ülés ne legyen sem túl magas, sem túl alacsony. Ezután a jógi vegyen fel egy stabil, mozdulatlan ülőhelyzetet, s gyakorolja a jógát elméje, valamint érzékei szabályozásával – tisztítva szívét, s egy pontra rögzítve elméjét.”[1]

A Gítá e fejezetének neve Dhjána-jóga, vagy a meditáció jógája. Itt tehát a klasszikus jógával kapcsolatos utasításokat találunk. Említettük már, hogy mi is a jóga célja – az elme és az érzékek ellenőrzése. Az előző strófában szintén megértettük, hogy az általunk birtokolt képességekkel – a testet, az elmét és az önvalót is beleértve – kellene kapcsolódnunk a Legfelsőbbhöz. Hogyan is tegyük ezt meg? Ez a következő kérdés. Az invitálás szép, ám mondjátok meg a know-how-t.

Ezért e két vers megoldásokat kínál a meditáció klasszikus jógájának gyakorlásához, és a világi lemondásokhoz. „A jóga gyakorlásához szükséges, hogy az ember szent és elvont környezetet keressen magának.” Mutassatok nekem egy szent helyett itt, Szófiában!  Még az ásram is tele van most. Ezért nehéz igazán szent helyet találni. Ezután „terítsen kusa-szénát a földre.” Szépen hangzik, ám hol találhatnék én kusa-szénát? És ha még találna is valaki ilyesmit, a következő lépés az, hogy „fedje le őzbőrrel, majd ruhadarabbal.” Még ha leltek is kusa-szénát, őzbőrt, és biztonságos helyet, ha Vitosában decemberben vagy januárban mentek ki, meg fogtok fagyni. Ha a testetek megfagy, hogy fogtok akkor meditálni?

Kell, hogy legyen a jógára valami egészen általános módszer, nem csupán ez a különleges mód. Természetesen a kitűzött cél később kerül említésre: „Ezután a jógi vegyen fel egy stabil, mozdulatlan ülőhelyzetet, s gyakorolja a jógát elméje, valamint érzékei szabályozásával- tisztítva szívét, s egy pontra rögzítve elméjét.”

Itt van hát a cél megfogalmazva! Éppen ezért kellene keresnünk egy szent helyet, és kusa-szénát, amely egy szent növény – meg fog minket óvni valamennyi negatív hatástól. Ezt nevezik ászannak. Mit is jelent az ászan? Vjászászan?

Válaszok: Vjásza helye, Vjásza trónja. Ez az a hely, ahol a lelki mester ül, hogy onnan tanítson.

Tírtha Maharádzs: Igen, a tanító emelkedett ülőhelye, aki Vjásza képviselője. Ki az a Vjásza? Vjásza a guru archetípusa. Ez az ászan. Ezért az ilyen helyet valahol a saját környezetünkben kell fellelnünk. Nem nagyon könnyű, nem túl nehéz, mégis meg kell találnunk. Ám miért üljünk ászanon? Azért, hogy biztosítsunk egy szent és biztonságos helyet a meditációnkhoz.

Próbáltatok már vjászászanon ülni? Ez egy nagyon felelős feladat. Hogy tudtok vjászászanon ülni? Csak úgy, ha nagyon alázatosak vagyok. Képzeljétek csak el – ha csupán három percetek van arra, hogy tanításaitok esszenciáját összesűrítsétek, és van lehetőségetek arra, hogy egy ilyen magasztos helyen üljetek amíg másokat tanítotok – mi volna az üzenetetek? Három percben, az emberiség megmentéséért… Az egyik barátunknak van egy nagyon magvas üzenete – nem három percben, hanem három szóban foglalta össze: élni, szeretni, elmenni. Ha ezt az üzenetet a megfelelő erővel mondjátok, az mindenkire jótékony hatással lesz.

Miért is fontos a kusa-széna és az őzbőr – mi a haszna? Néhány szentírás a különböző ászanokon történő ülés különböző eredményeiről tesz említést. Ezek szerint az őzbőrön ülés által általános tudáshoz juthatsz. Ha pamut-takarón ülsz, megtisztulsz. Ha kövön ülsz, beteg leszel. Ha a földön ülsz, boldogtalan leszel. Ha fán ülnél, annak semmilyen eredménye sem lenne. Ha egy fekete őz bőrén ülsz, közvetett tudáshoz juthatsz. Ha a tigris bőrén ülsz – ahogyan az alázatos jógik teszik néha – el fogod érni a felszabadulást Ha kusa-szénán ülsz, akkor közvetlen megvalósításhoz jutsz. Ha pedig gyapjún ülsz, rád száll az összes áldás. Ezt írják a sásztrák. Válasszatok hát, mit szeretnétek elérni. Ha felszabadulásra vágyok, először keresnetek kell egy tigrist. Ha közvetett tudásra vágytok, csak üljetek egy fekete őz bőrére. Ám legyetek óvatosak, ha úgy ültök a fán, mint egy majom, annak egyáltalán semmilyen eredménye nem lesz. Természetesen az sincs megemlítve itt, hogy ha műanyag földön vagy műszálas ászanon ültök, akkor mi lesz az eredmény – talán valamiféle Kali-yuga hatás érhető el.

Mindennek megvan tehát a jelentése. Semmi sem véletlen. Miért ajánlották hát a Gítában először a kusa-szénát? Az volt a közvetlen tudás, közvetlen megvalósítás. Azután takard le őzbőrrel – általános tudás. Majd takard le ruhadarabbal – megtisztulsz. Tehát semmi sem véletlen, ezek utasítások. Ily módon az ilyen ászanon történő ülés célja nagyon gyorsan megvalósul. Mi is volt az? A szív megtisztítása! E tisztulást szolgálja a lágy kendő. Ezután az elme, az érzékek és tevékenységek ellenőrzése – ezt biztosítja a másik két réteg. Ha sikerül az érzékeidet és a cselekedeteidet fegyelmezned, az az közvetett tudás. És a direkt tudás pedig az, amit az elme fegyelmezésével lehet elérni; a közvetlen/direkt tudás jelenti a misztikus megvalósítást.

Tehát e célból ülünk meditálva – hogy megtisztítsuk létezésünket, általános tudáshoz jussunk, és szert tegyünk az isteni nézőpontra. Ez a cél akkor is, ha nem rendelkeztek őzbőrrel, még ha kusa-szénátok sincs, még ha semmitek sincs! Ez a cél, amiért nagyon keményen kell dolgozni. Nem számít tehát, mitek van, avagy mitek nincs- a célt nem szabad elvéteni.

1. Bhagavad-gítá, 6.11-12



Leave a Reply