Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2019.01.06-i szófiai esti tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Kérdés: Hogyan gyakorolhatjuk, illetve fejleszthetjük a bhaktit a mindennapi életünkben? 

Szvámí Tírtha: Kérnünk kell. A bhakti gyakorlásának különböző módjai vannak. Az imádattal tudjuk kifejezni a szeretetünket. Tehát, ha dicsőítjük az elöljáróinkat, ha imádjuk a múrtiainkat, akkor például ez az egyik módja annak, hogy kifejezzük a hálánkat, a szeretetünket, a szolgálatkészségünket. Illetve az a hangulat, amit a mantrázásunkhoz hozzáadunk, miközben egyre gyakorlottabbak leszünk ebben a fajta meditációban, ez a valódi sisja-abhimán hozzáállás kialakítása. Az abhimán jelentése ‘mentalitás’, a sisja pedig ‘tanítványt’ jelent. Tehát ez a tanítvány igazi mentalitása, egy nagyon magas szintű tudatállapot. Mi is ez a sisja–abhimán? A sisja-abhimán azt jelenti, hogy ‘Tanítvány vagyok‘, de azt is jelenti, hogy ‘A mesterem tanítványa vagyok. Készen állok arra, hogy elfogadjam annak az utasításait, akihez tartozom, akitől származom.’ Először egyféle információforrásra, kell összpontosítanunk, majd amikor már elég képzetteké váltunk, akkor egyre inkább látni fogjuk másokban is a mester, guru és a helyes tanítások sokféleségét. Ezért az emelkedettebb gyakorlók hódolatajánló mantrája, a vandé gurún – mely a gurunak a többes száma. Hódolatunkat ajánljuk nem csak egy, hanem számtalan gurunak, ‘gurún’. ‘Hódolatom a mestereknek’. 

De térjünk vissza a helyes sisja-abhimánra, erre a helyes tanítványi hozzáállásra. Ez azt is jelenti, hogy mélyen meg kell értenünk, hogy az emberiség jóléte, a bolygó sorsa a mi lelki gyakorlatunktól függ. Ez annyira fontos, hogy másokon is ezzel tudunk segíteni. Ha lelki értelemben hanyagok, lusták vagyunk, akkor nem tudunk a világ, más élőlények, és a bolygó hasznára lenni. Ezért annyira fontos az a tanítványi mentalitás, amely az egész világmindenséget magába foglalja. Ezért ez, egy mindenki számára üdvözítő cselekedet. Ha tökéletességre visszük az életünket, akkor az, az egész világmindenség üdvének elnyerését szolgálja. Ehhez nagyon nagy együttérzés kell. Tehát, ha gyakoroljuk ezt az együttérzést, akkor a szeretetteljes szolgálatkészségünk is növekedni fog, mivel szeretni valakit, annyit jelent, hogy szolgálni szeretnénk azt az illetőt. Egy anyának nem kell elmagyarázni azt, hogy mit jelent a szeretet, hiszen neki az egyértelmű. Gondolkodás nélkül szolgálják gyermekeiket. Tehát a képlet egyszerű – a szeretet, egyenlő szolgálat. 

Egyszer egy nagyon kedves lelki társaságban felmérést készítettünk az emberi értékekről. Mindenki elmondta, hogy mi a legfontosabb, legjobb dolog az életében, én pedig mindet felírtam egy táblára. Mit gondoltok mi volt az első? 

Válasz: A szeretet.

Szvámí Tírtha: Igen, a szeretet. Ez volt az első, majd egy nagyon hosszú lista következett különböző prioritásokkal, eszményekkel. Olyan sok volt, hogy teljesen teleírtuk a táblát. Majd végül következett egy utolsó hozzászólás, s ez pedig a szolgálat, a szolgálatkészség volt. De a lista alján már nem maradt hely, így a szolgálatot csak a legelejére tudtam felírni, a szeretet mellé, és azt mondhatom, hogy ezzel mindenki nagyon elégedett volt. Tehát a lényeg, ha van akarat, akkor mindig megtaláljuk a módját is annak, hogyan szolgáljunk másokat. Ha ott van a szíved mindig találsz megoldást, ha nincs ott a szíved, mindig találsz kifogást. Azt mondhatjuk, hogy rátalálni a megoldásra, az a szív útja. 

S tudjátok, hogy az emberi szív az egy nagyon érzékeny műszer. Néha viharok dúlnak, máskor sötétség honol benne, megint máskor pedig gyengéd érzelmek lakhelye. Néha pedig az anáhata hang otthona. Ó, ez nagyon különleges! Emlékeztek, hogy a Ghéranda-szanhitá hogyan írja le az anáhata hangot? Hogyan keletkeznek általában a hangok? Megütünk egy hangképző felületet, és akkor megszólal a hang. Viszont az anáhata hang másként keletkezik. Ez egy olyan hang, mely nem az ütéstől, hanem önmagától kezd el rezonálni. Anáhata jelentése, nem ütéssel, ‘egy nem megütött hang’. Ez a szív belső hangja. Először olyan, mint egy nagyon finom szellő, majd pedig, mint a szöcske hangja, majd, mint egy gong, egy harang, végül pedig, mint a villámlás hangja. Attól függően, hogy milyen szinten állunk ennek a belső hangnak a finom meghallásának a képességében. Tehát ez az anáhata hang egy nagyon fontos dolog! 

Egyszer találkoztam egy nagytudású bölcs szádhuval, aki nagyon szépen elmagyarázta a csakrák megtisztulását. Ő azt mondta, hogy ha még a shakti segítségével sikerül is keresztüljutni valamennyi csakrán és feljutni a legmagasabb megvilágosodott tudatszintre, akkor is vissza kell térnünk a szívcsakrához, ami annyit jelent, hogy az együttérzés a legfontosabb. S, ha ez a szívcsakra nem elég tiszta, akkor nagy problémába kerülünk. Ezért annyira fontos a szív megtisztítása. S a mantráink zengésével, Isten Szent Neveinek zengésével, tudjuk megtisztítani ezt a szívcsakrát, szívünk tükrét. S akkor majd megszólal a csodálatos anáhata hang. Ki kell bontakoztatnunk a szív e gyönyörű rezonálását a bensőnkben. 

(folytatása következik)