Archives

Calendar

January 2022
M T W T F S S
« Dec    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




70665757_2427625107292465_4648188756497530880_n

(Szvámí Tírtha 2017. 01. 05-i szófiai reggeli tanításából) 

Nemrégiben tanulmányoztuk a semleges viszonyt, melynek eredményeképpen megértettük és a tapasztalatok alapján arra jutottunk, hogy az emberi viszonyokban ez meglehetősen kínzó és fájdalmas tud lenni. Viszont, ha pozitív módon tudjuk alkalmazni, akkor egyfajta kiegyensúlyozott tudatállapotot, a belső harc végét és szilárd tudatosságot  eredményez Isten létezéséről. Az isteni kapcsolatoknál ez a semlegesség azt jelenti, hogy nem nyilvánul meg túl sok aktivitás, de ez egy nagyon erős tudatállapot.

Mégis, ha tovább szeretnénk elemezni, hozzá kell tennünk még valamit ehhez a rögzített tudatállapothoz. Az első lépés, hogy fokozhassuk ezt a Legfelsőbbre rögzített tudatállapotot, valamilyen tevékenység hozzáadásával lehetséges. Ez a tevékenység a szolgálat. Szeretitek ezt a szót? Általában nem kedveljük. Nem a szolgálói hangulatban szeretnétek lenni, hanem az élvező, kihasználó helyzetében. Jóllehet az életünk lényegét tekintve szolgálatokból áll: szolgáljuk a családtagjainkat, a főnökünket, a vágyainkat és a kutyáinkat. Az élet szolgálat; olykor fellázadtok a szolgálatvégzés kötelezettsége ellen – különösen a bolgárok, mert nagy szabadságharcosok vagytok –, de máskor természetes módon csináljátok. Ahogyan egy édesanya gondolkozik: ‘Olyan fáradtságos szolgálni a gyerekeimet!’ – ez egyszerűen lehetetlen, ilyen nincs. Az apák is nagyon örülnek, ha boldoggá tehetik fiaikat; sokféleképpen szolgálják őket. Vannak olyan helyzetek, amikor ez a szolgálói hangulat természetesen áramlik – és ezt nagyon szeretjük! Boldogok vagyunk, ha csinálhatjuk.

Mégis néha azt gondoljuk, hogy a szolgálat megfoszt bennünket a szabadságunktól. Márpedig ez valami nagyon fontos dolog, amit meg kell értenünk; ahogy a Gítá 2.64. verse kijelenti: „De aki képes a szabadság szabályozó elveinek gyakorlása által uralkodni az érzékszervein, az elnyerheti az Úr teljes kegyét, s ily módon megszabadulhat minden ragaszkodástól és ellenszenvtől.” Ez azt jelenti, hogy a szabadság eléréséhez szükség van szabályokra és ha követjük ezeket, akkor elérhetjük a Legfelsőbb teljes kegyét – a praszádamot. A praszád szó jelentése nem csak a megszentelt ételre vonatkozik, hanem a Legfelsőbb kegyének kiáradását is jelenti.

Sokszor azt gondolhatnánk, hogy a szolgálat pusztán egyirányú út, de nem az. Ez egy kölcsönös kapcsolat. A szolgálat egy kölcsönös kapcsolat! Kell, hogy legyen, aki szolgál, aki ad és kell valaki, aki ezt elfogadja. Melyik fontosabb?

Válaszok: Elfogadás. Mindkettő. Nem léteznek egymás nélkül.

Tírtha Szvámí: Egyszer azt kérdezték a bhakták: „Hogyan válik az étel megszenteltté? Hogyan változik át praszádammá? A rituálém által? Beviszem a tányért, elzengem a mantrát, meglocsolom szentelt vízzel és csengetek a csengővel – ez az, ami az ételt megszenteltté változtatja? A felajánlásom és a szolgálatom az, ami az ételt praszádammá változtatja?” Igazából azt mondhatjuk nem! Akkor válik praszádammá, ha elfogadják. Ha Krsna elfogadja – akkor válik paszádammá. Ha az összes rituálét megcsináljátok, de Ő nem fogadja el, akkor az nem praszádam. Tehát azt mondom kövessétek ezt az elvet: az elfogadó fél egy kicsit fontosabb.

(folytatása következik)



Leave a Reply