Sharanagati

Krsna azt mondja a Srímad Bhágavatamban: “Paramátmáként minden teremtett élőlényben ott vagyok belül és kívül egyaránt.” Ilyen az úr misztikus és felfoghatatlan energiája, hogy jelen van belül és kívül is egyaránt. Ezt a jellemvonást Sjámaszundarának hívják.

Ez az Úr felfoghatatlan formája. „Sjáma” azt jelenti „sötét”, „szundara” azt jelenti „gyönyörű”. Választhatsz tehát ebből a felfoghatatlan formából, hogy melyiket szereted: a Sjáma részét, vagy a gyönyörű részt. Sjáma abban az értelemben, hogy rejtett, láthatatlan, igazából nem tudod megérteni. A megértés által nem lehetséges megközelíteni Őt. Szépsége azonban elbűvöl minket. Óh Uram, oly nagyszerű vagy, olyan szépséges vagy, hogy nem érthetlek, egyszerűen csak vonzódom hozzád. Ez a bhakti – vonzódom hozzád.

Sjámaszundara prabhu kérdése: Gurudév, van egy kérdésem. Ez az ellentmondásos Sjámaszundara forma egyszerre személyes és személytelen, ez az abszolút. Amikor az abszolútnak az egyik aspektusát választjuk, nem válik az valami relatívvá?

Gurudév: Ez a paradoxon a prabhuk komplikált agyának való. Ha ilyen szerencsétlen helyzetben vagyunk – hogy ilyen bonyolult az elménk – az egész életünket elvesztegethetjük azzal, hogy ezen az ellentmondáson gondolkodunk, közben pedig elszalasztjuk a lehetőséget arra, hogy szerethessük Őt. Legyetek hát egyszerűek. A szeretetteljes hozzáállás által minden misztérium, amit csöppnyi agyaddal nem vagy képes felfogni, fel fog tárulni. Ez a mi bhakti folyamatunk, az érzelmeken keresztül a megértésnek egy magasabb szintjére szeretnék eljutni. Mert kétség nem fér hozzá, hogy Ő magasabban van mint mi. Az alacsonyabb nem érhet fel a magasabbhoz, nem tudja megragadni azt. Van egy indiai közmondás: mint ahogyan a törpe próbája meg elérni a holdat. Lehetetlen! Ugrál és ugrál, de a hold nem jön közelebb. Krsna azonban eljöhet hozzád, megvilágosíthat téged. A sötét Úr megvilágosíthat. Ez a módja.

Hozzátehetjük még azt is, hogy Sjáma (a sötét) szundara is, amikor körülveszik bhaktái.

Persze ez egy misztikus sötétség. Ne feledjétek, amikor az idősebb gópík Krsnáról panaszkodtak Jasódá mamának „Ellopja a vajunkat”, mert ékszerei ragyognak és így a sötétben is lát. Jasódá mama felajánlotta: „Rendben, akkor leveszem az ékszereit.” Erre azonban a gópík azt mondták: „Óh, ne! Azt nem teheted! Egyébként is sötét színe is ragyogó, tehát úgy is látni fog!!!”

Szóval még maga Sjáma is – szundara nélkül – misztikus magában! Ez olyasfajta sötétség, ami az egész univerzumot megvilágítja. Szóval nyugodtan kihagyhatod a szundara részt, Sjáma önmagában elég a meditáció tárgyának. Elég ahhoz, hogy felkavarja az elméd.

Mégis hívogathatod „Sjáma!”-ként is, ezzel az érzelmi töltettel. Felette áll az emberi logikának. Mégis feltárja magát a bhakták tiszta szívében.

Sjámaszundara prabhu kérdése: Gurudév, pontosan ez az amire gondoltam. Mert ez a paradoxon felfoghatatlan. Ha azonban a felfoghatatlannak csak az egyik oldalát vesszük, látszólag valami felfoghatóvá kezd változni. Vagy nem?

Gurudév: Nos, mondtam neked, hogy már Sjámát is lehetetlen megérteni, nincs szükségünk tehát további fokozásra. Igazad van, az emberi logika alapján. Ő azonban az emberi logika felett áll és isteni logikával rendelkezik. Mi a Srí Ísópanisad bevezetője?: „A teljes egészből akár mennyi teljes egészet veszel el, mégis teljes egész marad.”  Ő Maga a paradox, akár mennyi kis paradoxont veszel le Róla, ugyan az a paradox személy marad. Hagyjuk inkább ezeket a paradoxonokat! A bhaktin keresztül minden paradoxon harmóniába kerül.