Archives

Calendar

June 2022
M T W T F S S
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




(B. K. Tírtha Mahárádzs leckéjéből, 2006. május 24, Szófia)
Mi a szépség? A kérdés így nem helyes. Ki a szépség?!
A szépség utáni kutatás egy hosszú folyamat. A világi szépség pedig megállapodás kérdése. Megegyezünk benne, hogy mi a szép, vagy azt mondták nekünk, hogy bizonyos dolog szép. Gondoljatok csak bele! Általában azt gondoljuk, hogy az emberi forma szép. De ha például egy százlábú lennél, lehet, hogy így gondolkodnál: „ezek az emberek, csak két lábuk van! Borzasztó ronda!” Vagy az emberek egymás között: az eszkimók azt gondolják, hogy a fehér emberek csúnyák, a fehérek pedig az eszkimókról ugyanezt. Azonban ha bármelyikük meglát egy virágot, mindketten ezt mondják: „ez gyönyörű”. Mégis, mi a virág szépsége? A szín egy speciális hullámhossza, mint például piros? Ez is egy megállapodás, hogy mi az ami kellemes a szemünknek. De ki is bővíthetjük a kérdést: mi az íz? Azt gondoljuk, hogy az almának jó íze van? Ez azonban csak a mi biológiai felépítésünk. Egy kutyának például más a véleménye.
A szépség tehát, ezen a relatív szinten, megegyezés kérdése. A testfelépítésünk alapján, az anyagi világban lévő körülményeink szerint, ítélünk valamit szépnek, vagy jó ízűnek. Ez egyfajta feltételekhez kötöttség. Ha másféle testtel rendelkeznénk, mást látnánk szépnek is. Ez azt jelenti, hogy a relatív szinten a szépség is relatív. Hangosan hallgatod a zenét, és neked tetszik, a szomszédod azonban így szól: „Kapcsold ki ezt a ricsajt!” Az anyagi szinten mindig ellentét van a különböző ízlések, elképzelések, stb. között.
A szépséget keressük, semmi kétség, amikor azonban már elegünk van az anyagi, relatív szépségből, elég intelligensnek kell lennünk, hogy az abszolút szépség után kutassunk tovább.
Platón három kategóriában gondolkodott: a jó, az igaz, és a szép. Jóság, igazság, és szépség. Ezek voltak a filozófiájának alapelvei; és tulajdonképpen ez megegyezik a szat-csit-ánandával. Mert az ánanda a szépség; a lét elv a szat – ez a jóság; az erkölcsi alapelv pedig az igazság. A létezés tehát jó, ez az alap, a kiinduló pont – a létezés jó, vagy a jó létezik, mindkettő igaz. A létező jóság erkölcsi minősége az igazság! Ez egy észbeli döntés a létezés mellett. És a teljes képnek szépnek kell lennie.
Kutassuk tehát a végső szépséget, ne a relatívat. A végső szépséget pedig az isteni szinten találjuk meg. Mert mi hiszünk benne, hogy a végső létezés jó és szép. Ezért a sásztrák egy gyönyörű leírást adnak a lelki égboltról. Nem csak elméletit, nem valami ürest, vagy pompával telit, hanem gyönyörűt. Ezért írják le Krsnát tehénpásztor fiúként, mert ez sokkal bájosabb, sokkal gyönyörűbb, mint az Isten dicső aspektusa. Isten nagysága és magasztos mivolta egyfajta tiszteletteljes megközelítést vált ki. Krsna azonban szeretetteljes hangulatra ösztönzi híveit.
De mi történik a mi életünkben? Hol van a mi szépségünk és szeretetünk? Ha még mindig a relatív szinten, ne pazaroljátok!


Leave a Reply