Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




шанти

(Szvámí Tírtha 2017. 01. 04-i szófiai reggeli tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a kapcsolatok Isteni misztériumának első lépése a semlegesség. Olykor ez a semlegesség egy pozitív kifejezés, máskor meglehetősen ellentmondásos. Általában azt mondhatjuk, hogy ez a semlegesség olyan, mint egy passzív kapcsolat és ezt sánta-raszának nevezik. Sánti, mint az alapvető motiváció itt olyan, mint a békesség vagy a nyugalom. Ha megnézitek a szanszkrit szótárban, hogy mit jelent a sánta kifejezés, tizennégy különféle jelentését fogjátok megtalálni. Mint például a ‘megtisztított’, a ‘homályos’, az ‘alázatos’ vagy a ‘szelíd’ – nagyon szép eszmények. Megtaláljuk még azokat a jelentéseket is, mint ‘halott’ vagy ‘befejezett’. De alapvetően, ami fontos a számunkra az a ‘megbékélt’, ‘megnyugodott’ és az ‘elégedett’.

Tehát mit jelent ez az isteni kapcsolatokban – a nyugodt tudatállapot, elégedett hangulat? Egyszerűen azt, hogy ezzel a Legfelsőbbhöz való semleges közeledéssel is a szívetek és lelketek szomja csillapul.  Az a tudat, hogy az út végén valaki vár rátok. Ezek olyan szép reményt adnak. Ilyen kilátásokkal sokkal könnyebb szembenézni az élet összes bonyodalmával – mosolyogva nézhetjük a rengeteg megpróbáltatást.

Tehát ez a ‘sánta’, mint kifejezés, de mit jelent, ha egy személyre vonatkoztatjuk? A sánta egy aszkéta, aki már felülkerekedett a szenvedélyen. Ez lehet a célunk – békére lelni, de talán még nem most. Mégse aggódjatok, ha ez a célunk, akkor lépésről lépésre elérhetjük ezt a békét – amikor már az elme és a test nem okoz túl sok kellemetlenséget, hiszen a sánti egyik jelentése a ‘fegyverszünet’. Nincs többé lövöldözés, harc.

Ebből a szempontból, azt hiszem, hogy ez nagyon pozitív a mi gyakorlatunk számára, ha elérjük a sántit, a békességet, a stabilitást; de mi van akkor, ha semlegességet tapasztalunk az emberi kapcsolatainkban az elfogadható vagy sem? Kellemes érzés vagy sem?

Krsna-prijá: Nem.

Jasodá: Ha ez a kapcsolat része, hogy jól érzed magad valaki társaságában, akkor az rendben van. Ez az elégedettség, amit az előbb említettél.

Pavitra: Legalább már nem lövöldözünk egymásra.

Szvámí Tírtha: Igen, ez legalább már a pozitív rész, de…

Krsna-prijá: Ez nem elég!

Szvámí Tírtha: Igen, ez nem elég! Mert milyen az emberi kapcsolatok skálája? A szerelem az egyik véglet, a gyűlölet a másik és közöttük van a semlegesség. Tehát a szeretet – rendben, mindannyian egyetérthetünk ezzel, ez egy jó eszköze a kölcsönösségnek, egy pozitív kölcsönösségnek. De azt kell mondanom, egy jó harchoz, megfelelő partnerre is szükség van! Nem harcolhatsz mindenkivel az utcán, mert ez egy bensőséges kapcsolat. Viszont a semlegesség megöli a kapcsolatot, az nem emberi! Ha valaki úgy megy el melletted, hogy levegőnek néz, az egy gyilkos érzés, az megsemmisítő. Néha Gurudév ezt a tanítást használta, hogy segítsen nekünk megszabadulni a téves elképzeléseinktől. Egy senkinek nézett. Az a pillanat nem volt kellemes, viszont nagyon hasznos! Ez a különbség a bölcs és az ostoba között. Az ostoba mindig azt választja, ami kellemes, a bölcs pedig azt, ami hasznos.

Tehát ez a semleges érzés nem túl örömteli, nem túl kellemes érzés. Ennek ellenére néha a köztes érzések is pozitívak, nézzük meg mikor van ez így:

„Ardzsuna így szólt: „Milyen jelekről ismerhetem fel azt, akinek tudata ily módon a Transzcendensbe merült? Hogyan, milyen szavakkal beszél ő? Miként ül, és hogyan megy?” Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: „Óh, Pártha, amikor az ember feladja az elme által kitalált érzéki vágyak összes fajtáját, és elméje egyedül az önvalóban elégül ki, akkor nevezhető tiszta transzcendentális tudatúnak.”1 Ez egyfajta semlegesség, igaz? Nincs többé harc. Sokszor találunk erre vonatkozólag utalást, hogy ez a fajta semlegesség, az ilyen lelki béke egy nagyon pozitív fogalom.

(folytatása következik)

1Bhagavad-gítá 2.54-55.    

 



Leave a Reply