Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




хармония и хаос

(az előző rész folyatása)

Krsna-prijá kérdése: Mivel elért hozzám néhány kegyetlen történet, annak minden brutális részletével, annak érdekében, hogy valahogy megbékítsem az elmémet, mert ezek nagyon háborgatnak engem, el kell fogadnom, hogy a karma törvénye működik és ennyi? És ez Krsna akarat, hogy a karma törvénye így működik?

Tírtha Mahárádzs: Nos, mondhatjuk, hogy a karma törvénye valamilyen isteni felügyelet alatt működik, de azt nem mondhatjuk, hogy az élőlények szenvedése az Úr határozott akarat, hogy ez az Úr vágya. Semmiképp. De tudod, ez sok ember számára kritikus pont: „Ha Isten létezik, és ha Ő jó, miért van háború?”, vagy „Miért vagyok beteg?” Nagyon sok ember feladja vallásos gyakorlatait és hivatalos regisztrációját az egyházban, mert volt egy háború, vagy szerencsétlenség az anyagi szinten. És ez egy bonyolult teológiai probléma – a bűn eredete, a szenvedés eredete. „Ha Isten jó, hogyan adhat szenvedést neked?” Jó kérdés. Mi a válaszod?

Krsna-prijá: Nem úgy van, hogy Ő adja nekünk a szenvedést, hanem saját magunknak teremtjük a szenvedést.

Giridhári: Visszatérve a korábbi leckédre, a véleményem az, hogy Isten könnyen kész szenvedést adni nekünk, szülői érzelmekkel, aki keserű pirulát ad gyermekének, mert a gyermeknek erre van szüksége. A történet a szénnel és a gyémánttal.

Tírtha Mahárádzs: Igen, ötven után megengedett, hogy ez legyen a véleményünk. Az előtt egy kicsit finomabb történetre van szükségünk, romantikusabbra. Igaz – a szenvedés nem közvetlenül Istentől jön, mert a mi Istenünk… persze, ad némi fájdalmat is, de az másmilyen, az édes. Azonban az illúzió világa, tett-visszahatás, ezen a törvényen alapszik „amit adsz – azt kapod”.

Tudod mi az a káoszelmélet? A káoszelmélet azt mondja: „nagyon kis behatás – nagyon nagy eredmény”. Ezt hívják káoszelméletnek, persze nagyon tömören összefoglalva. Ha tehát elkövetünk egy kis hibát az elején, akkor nagyobb, erősebb és kiterjedtebb visszahatást fogunk elérni. A káoszelmélet működik az anyagi szinten, de pozitív értelemben is működik: „egy kicsit mantrázol és boldog leszel, nagyon boldog”. Kis lelki erőfeszítés – nagy eredmény. Mert mi ez a káosz itt lent – az illúzió, a nagy káosz – ez az eredeti visszatükröződése. Ha az eredeti káoszt látjuk, az az isteni varázslat. Itt ez az illúzió mély kútja, ott az a legmagasabb nélkülözhetetlen lílá.

Valójában tehát a bűn, a szenvedés, hibák és gyötrelem, az emberi közreműködés eredménye. És ez a teológiai válasz erre a problémás kérdésre. Mert bizonyos értelemben társ-teremtők vagyunk. Urunk jogokat és kötelességeket adott az emberi lényeknek. Ha azonban csak a jogokat akarjuk gyakorolni és élvezni, a kötelességek nélkül, az nem fog működni – akkor jönnek a visszahatások. Ha az ő felügyelete, hozzájárulása szerint gyakoroljuk jogainkat, nem lesz gond – nem lesz visszahatás. Ha azonban csak a jogokat használjuk, a kötelességek nélkül, akkor az – úgymond – a mi teremtésünk. Mi teremtjük az aggodalmat, a tudatlanság, a lázadó hangulat eredményeként. És igazából a magyarok nagyon lázadók. Mi a helyzet a bolgárokkal?

Krsna-prijá: A bolgárok nagy lázadók, amikor a politikáról beszélgetnek a tömegközeledési eszközökön. Eddig terjed a nagy lázadás.

Tírtha Mahárádzs: Nem hinném. Harcos nemzet vagytok, jó harcosok.

 



Leave a Reply