Archives

Calendar

May 2022
M T W T F S S
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




eye to eye

(az előző pénteki rész folytatása)

 

A következő pont „Ne add át magad a bánatnak vagy depressziónak”. Ne add át magad annak. Kerüld el, nem kedvező a gyakorlataidban. Az előző tehát: „Ne becsüld túl magad”, most pedig „Ne becsüld alá magad”. Ugyanaz az egoizmus a másik végletben. Én vagyok a legjobb szolgád’ vagy ’Én vagyok a legelesettebb szolga’ – ugyanaz az egoizmus: ’Legalább valamiben a legjobb vagyok!’ És ez tényleg megtörtént. Egyszer Sríla Prabhupád ellátogatott egy központba és látott egy bhaktát, akinek nem tudta a nevét és szolgálatát, ezért megkérdezte: „Ki vagy te, kedvesem?” ő pedig így válaszolt: „Óh Prabhupád, én vagyok a legjelentéktelenebb szolgát”. De Prabhupád ránézett és így szólt: „Sajnálom, de nem vagy a „leg”, semmilyen értelemben”. Ha tehát fel- vagy lebecsülöd magad, az nem helyes. Ne add át magad a bánatnak, ne hidd azt, hogy képtelen vagy elérni a célt.

Aztán a következő pont „Ne imádd vagy mellőzd a félisteneket”. Ez azt jelenti, hogy tiszteld mások hitét és tradícióját. És hozzátesz valami nagyon fontosat: „Ne kritizálj másokat”. Ez különösképpen igaz Indiában. Ne kritizáld, amit nem értesz. Ha Indiába mész, ez az első pont, amit meg kell jegyezned: „Ne kritizáld, amint nem értesz”.  És akkor nem követsz el aparádhot. Miért kell kerülnünk mások kritizálását? Mert az elménknek van egy mindent befogadó természete – oly módon, hogy ha mások hibáin rágódsz, azok behatolnak a te rendszeredbe. És még ha nem is fordítasz túl sok figyelmet a kritizálásra, mások hibái nem segítenek minket. Ne kritizálj tehát. Ugyanakkor a Krsna tudatosság egy nagyon praktikus definíciója, hogy elkülöníted magad az ostobaságtól. Elkülönülni tehát az ostobaságtól, az nem egyenlő a kritizálással. Tiszta? Tudjátok követni?

A következő pont azt mondja: „Ne hallgasd Visnu, vagy a vaisnavák kritizálását”. Ne hallgasd tehát ha valaki rosszat mond Visnura vagy a vaisnavákra. Különböző folyamatokkal tudod ezt elkerülni, nem fogom megemlíteni az erőszakos formákat. De van erőszak-nélküli módszer is: Menj el! Menj onnan! ’Elnézést, de elfoglalt vagyok. Vannak még eldzsapázni való köreim. Bocsánat! Nincs időm erre.’ Elmondjam a finoman erőszakos módszert? Legyen mindig egy laddu a zsebedben, és amint valaki kritizálásba kezd, betömöd a száját praszádammal, és így abba hagyja. Az erőszakosabb módszereket itt most nem említem.

Az utolsó pont azt mondja: „Ne hallgass, vagy olvass világi történeteket”. Mindez grámja-kathának számít. Falusi kathá, buta dolog. Mindig ugyanaz történik – ugyanazok a problémák, ugyanazok a téves megoldások, amit az emberek kitalálnak, és mindig csak ugyanaz. Nincs új a nap alatt. Az emberek limitálva vannak érzelmeik által, tudásuk által, gyakorlataik által. Néhányan sírnak, mert nincs férjük, mások pedig azért, mert van férjük. Valaki azért sír mert nincs munkája, más azért, mert van. A grámja-kathának sosincs vége. A világi dolgok helyett, fókuszáljunk inkább a lelki dolgokra. És mi a legkedveltebb téma a világi szinten? A szerelmi kapcsolatok. A legtöbb ember, gyakorlatilag mindenki, azt gondolja, hogy a legjobb történet „Rómeó és Júlia”. Nem, a legjobb történet „Rádhá és Sjám”! Az ő szerelmi történetük örök. Mi történt Rómeóval és Júliával? Mindketten meghaltak! De mi történik Rádhával és Sjámmal? Sosincs vége. A jelentéktelent tehát helyettesítsük valami magasabbal. A világi kapcsolatok, valami magasabb tükröződései, hamis tükröződések. Minden elmúlik, ne feledjétek. Ne foglaljátok tehát el magatokat a végessel, hanem fókuszáljatok egyre jobban a lelkire, az istenire.

És végül a tizedeik kerülendő gyakorlat, azt mondja: „Ne okozz gondod egyetlen élőlénynek sem, sem szavakkal, sem gondolatban, sem tettekkel”. Ha tehát kedvező módon akarjuk ápolni lelki gyakorlatainkat, meg kell próbálnunk elkerülni mindezen hibákat.

Mandzsárí kérdése: Azt mondtad, hogy a tízedik ajánlás, hogy ne okozzunk gondot egyetlen élőlénynek sem, sem szavakkal, sem gondolatban, sem tettekkel.  De az anyagi szférában ez akaratunk ellenére megtörténik. Van valami mód arra, hogy legalább finomabban csináljuk, hogy legalább ne csináljuk jobban, mint amennyire tényleg muszáj?

Szvámí Tírtha: Osztozva ezen az életen a Föld bolygón, kénytelenek vagyunk másokkal társulni, összekerültünk minden pozitív és negatív aspektussal. De minél inkább megtisztulunk, annál kevesebb gondot okozunk. Van egy nagyon magas elvárás a Gítában, ahol Krsna azt mondja „A teljesen megtisztult lélek mindenkit szeret és őt is mindenki szereti [1] Az első részét már láttam, de másodikat még nem. Láttam már olyan személyeket, akik rendelkeznek ezzel a nagyon pozitív, szeretetteljes hozzáállással minden körülöttük lévő felé, de még nekik is vannak ellenfeleik és kritikusaik. Nagyon nehéz tehát eljutni arra a szintre. De minél jobban megtisztulunk, annál kevesebb gondot okozunk. El kell foglalnunk tehát magunkat a pozitív szolgálatban és akkor a hibák, vagy hiányosságok automatikusan eltűnnek.

És tudjátok, a rendszer néha nagyon érzékeny. Volt egy történet – sajnos nem emlékszem pontosan hogyan volt – de valaki nagyon vidáman elmélkedett Krsnán. Amikor Krsna játszott, olyan szép tulajdonságát mutatta, hogy az illető nevetni kezdett. És miközben nevetett, kint az utcán volt egy rokkant bhakta. És azt gondolta: ’Hé, valaki rajtam nevet, a problémámon.’ A másik meditációja azonnal megtört, mert valakit megsértett érzelmei kifejezésével. És azonnal keresni kezdte: Óh, valami hibát követtem el. Mi lehet az?’ És nem talált rá magyarázatot, mert nem volt semmi hiba a környezetében. Végül oda fordult ehhez a rokkant személyhez, és megértette, hogy félreértés történ. Azt gondolta, hogy állapota miatt rajta nevetnek, holott nem ez volt a helyzet.

Annak érdekében tehát, hogy érzékenyek legyünk ilyen finom érzésekre, nagyon tisztának kell lennünk. Mi mást tehetnénk? Zengjük a köreinket, és végezzük szolgálatainkat, mert ez annyira megtisztít minket, hogy kevesebb hibát fogunk elkövetni. De Sríla Bhaktisziddhánta Szaraszvati Thákur mondta: „Oly sok hibát elkövettem ellenetek. Oly sokszor megsértettelek titeket. De csakis egy oka volt – hogy segítselek titeket, hogy még tudatosabbá váljatok az Úrról.” Ha tehát a feljebbvalóink úgymond gondot okoznak nekünk, annak jó oka van.

[1] Bhagavad-gítá 5.7

 



Leave a Reply