Sharanagati

Mondhatjuk, hogy a bhakti-jóga – az odaadás útja, az istenszeretet útja, Isten megismerésének és megközelítésének a tudományos módja. Mert úgy mondják, meg kell valósítanunk ezt a tudást. Nem elég hallani, vagy látni, gyakorlatban is alkalmaznunk kell az életünkben.

„Ez a tudás a bölcsesség királya” [1] és az indiai tradíció szerint a bölcsességnek és a tudománynak sok különböző kategóriája van. Valójában az egész élet egy tanulási folyamat, és oly sok információt gyűjtöttünk össze. De mi a bölcsesség? A bölcsesség nem egy nagy információhalom, hanem a lényeg tudása. Ez a bölcsesség – ha ismered a lényeget. Ez az isteni tudás tehát segít megérteni az élet lényegét. Ezért a „bölcsesség királyának” hívják.

Aztán azt is mondják rádzsa-vidjá rádzsa-guhjam – minden titkok titka, a titkok királya. Ami misztikus. Sokszor azt találhatjátok a szentírásokban és a tradícióban, hogy ezt a titkos tudományt nem szabad átadni másoknak. Mégis erről beszélgetünk. Azt jelenti ezt, hogy megtörjük az elveket, a szabályok ellen cselekszünk? Nem, azt semmiképp ne tegyük. A titkot azonban bizonyos feltételekkel meg kell nyitni. Ha valaki kész hallgatni, akkor beszélhetünk róla. De tudjátok, a misztikus titkoknak van egy nagyon speciális természete – még ha ismered is azokat, nem ismered igazán. Azt gondolod, hogy megértetted, de valójában nem érted. Mindent elolvastál, szóról szóra ismered, mégsem tudod. Mert itt ismét nem információk felhalmozásáról van szó, hanem a lényeg eléréséről. És akkor érthetjük meg, akkor tudhatunk egy titokról, ha valaki elmondja nekünk. Ha elmondasz egy titkot, titok az továbbra is? Attól a személytől függ, akinek elmondtuk.

Mi az élet titka? Erről kell beszélgetnünk. Azt mondják életünk olyan, mint a tej, és ha kiköpülöd a tejet, valami nagyon alapvető élelmiszert kapsz. Mi az? Vaj. Az életünk tehát a tej, a szeretetünk pedig a vaj. Ez az élet titka. Rejtett, mert a tejben ott van a vaj, de nem látod. Alkalmazod a megfelelő folyamatot és a felszínre jön, élvezheted az eredményt. Ez tehát az élet titka, ez az élet misztériuma – hogy van egy rejtett képesség mindannyiunkban, és felszínre tudjuk hozni.

Az élet gyakorlatilag az érzelmek iskolája. Különböző szinteken próbáljuk meg gyakorolni a szeretetet – néha testi szinten, ami nem tesz annyira elégedetté. Máskor barátságban vagy emberbaráti érzelmekben, ami kicsivel jobb. Ha azonban a lelki szinten értékeljük és szeretjük az embereket, az a legjobb.

És ez az univerzális szeretet minden élőlény felé – ha kicsit kiszélesítjük a látásmódunkat – együtt kell járjon a Legfelsőbb szeretetével. Anélkül, hogy Istent szeretnénk, nem tudjuk szeretni a teremtményeket; anélkül, hogy szeretnénk és méltányolnánk a teremtményeket, nem tudjuk méltányolni a Legfeslőbbet. Ez egy másik titok. Ha szeretni akarod a Legfelsőbbet, akkor szeresd az Ő szeretteit is.

„Ez a legtisztább tudás, és közvetlen tapasztalatot nyújt az önvalóról, ez a vallás tökéletessége.” Ez tehát nagyon tiszta tudás. Nincs másodlagos információ, csak közvetlen, elsődleges információ, a legfontosabb átadása. Ha ég a házad, nincs időd magyarázkodni, cipelned kell a vizet. Ne kezdj el magyarázkodni, csak hozd a vizet. És igazából ilyen sürgető szükségben vagyunk, mert a beteljesülést keressük. Vízre van szükségünk, ég a házunk, vizet ide! Nincs szükség a másodlagos magyarázatra: mennyit kell fizetnem, ha jön a tűzoltóság? Ez most nem számít, mert ég a házam, hozz nekem vizet, nem számít hogyan!

A tiszta tudás tehát biztosítja a lényeges információt: Ki vagyok én? Ki a Legfelsőbb? Mi a kettőnk kapcsolata? Mit tegyek, hogy elérjem a Legfelsőbb célt? Minden lényegi információt megkaphatunk. A többi rajtunk múlik – elfogadjuk-e vagy nem.

[1] Bhagavad-gítá 9.2.