Sharanagati

 

Mahábháva kérdése: Szeretnélek megkérni, hogy kicsit magyarázd meg azt a Buddha idézetet, miszerint „a művészet megöli a tökéletességet.” Nem igazán értem. Köszönöm szépen! 

Szvámí Tírtha: A pontos idézet úgy szólt, hogy a művészet biztos módja annak, hogy elfeledkezzünk a tökéletességről. Tegnap említettétek a facebookot, mint máját, emlékeztek? Elbűvöli az embereket és sokan fennakadnak a horgán. S tulajdonképpen, ha nem helyesen vagy nem isteni módon elrendezett, a művészet is ilyen vonzó. Lehet, hogy létezik egy művészeti májá, vagy azt is mondhatjuk, hogy létezik kulturális májá is. Az emberek teljes figyelmüket ennek szentelik, s ha nincs kapcsolatban az istenivel, akkor elveszítette a valódi lényegét. S tudjátok, az Úr Buddha kicsit aszketikus típus volt, főleg az elején. Tehát lehet, hogy akkoriban ez volt a véleménye. 

De mégis ez azt mutatja, hogy hajdanán a művészet a meditáció egyik módja volt. Mindenképpen szorosan összekapcsolódott az isteni alapelvekkel és az isteni szépséggel. S mi van napjaink művészetével? Tele van emberi alapelvekkel. A művészet lényegét tekintve az alkohol és az LSD-mámor szülötte. Ez a valóság, ez történik. A Nobel-díjat nagyon alacsonyrendű ízlésért, nagyon alacsony raszáért adják. Akárhogy is van, kérlek, próbáljátok megérteni, hogy Krsna a legjobb művész, a legjobb táncos. Rádhárání, pedig a metallurgia mestere. Nekünk pozitív véleményünk van a művészetről és a tudományokról. 

Gándharviká kérdése: Szerettem volna előhozni a tökéletesség művészetének a kérdését. A művészet szónak legalább is az angolban van egy másik dimenziója is, ami inkább ‘művésziesség’. Ez a mondás az én olvasatomban, sokkal inkább a művésziességhez kapcsolódik – abban az értelemben, hogy a művészet az, ahogy a magunk módján elrendezzük a dolgokat, ahogy mi akarunk hatással lenni dolgokra. S ez megöli a tökéletességet, melyet Isten teremtett. Nem tudom, hogy egyetértesz-e ezzel az értelmezéssel?

Szvámí Tírtha: Igen. A harcművészetek szintén megsemmisíthetik a természetet. S még egy dolog: a művészet nem csak művészies, hanem mű is. Tehát nem természetes. Nagyon örülök, hogy ez a megjegyzés ennyi visszhangot váltott ki. 

Jamuná: A bhaktákat megérinti a művészet.

Mahábháva: A Bhagavad-gítá egyik verse, ahol Krsna azt mondja: „Én vagyok az emberi tehetség.” [1]is ehhez a témához kapcsolódik.

Szvámí Tírtha: Hogy szól pontosan a szanszkrt? Kérlek, keressétek meg ezt a verset! „Én vagyok az emberi képesség.” Paurusam nrsu. Nr-, nrsu. Az emberekben Én vagyok a paurusam. Én vagyok a purusa elv. Tehát ez nem igazán művészi tehetséget jelent, inkább azt, hogy ‘Én vagyok az, ami az embert emberré teszi’. S egyfajta értelemben ez az agyra vonatkozik, tehát az intellektus szintén Istentől való. Nem az ördögtől. A művészi képesség is idetartozik. A képesség, mint cselekvőképesség szintén Istentől származik. Ezért bármilyen foglalatosságba is kezdünk, cselekedeteinknek tükröznie kell az isteni eredetet. Legyen az művészet, legyen az szó vagy gondolat – bármi. Ez a módja a visszacsatolásnak, a visszakapcsolódásnak az istenihez. Akkor a mű művészet, természetes kifejezésmóddá válik. 

 

 

1. Bhagavad-gítá 7.8.