Archives

Calendar

September 2020
M T W T F S S
« Aug    
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




111114951_285133759605278_468178414873529864_n

(Szvámí Tírtha 2016.01.04-i szófiai esti tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása)

Megismertük a tiszta odaadó szolgálat néhány jellemzőjét: 1) a szenvedés végét jelenti; 2) valamennyi kedvező dolog kezdete, 3) belső elégedettséget, boldogságot hoz számotokra; 4) ritkán lehet elérni, sajnos; 5) túl van a felszabaduláson; 6) és vonzó az Úr számára is! E jellemzőkkel kapcsolatban lássunk most néhány részletet, magyarázatot Sríla Prabhupád könyvéből![1]

„Megszabadulás az anyagi szenvedéstől. A Bhagavad-gítában az Úr azt mondja, hogy hagyjunk fel minden más elfoglaltsággal, és hódoljunk meg Őelőtte, ezenkívül a szavát adja, hogy a meghódolt lelkeket minden bűnös cselekedet visszahatásától megoltalmazza.[2]

Szarva-dharmán paritjadzsja mám ékam saranam vradzsa.” – valamennyi egyéb elfoglaltsággal, de menjünk ezeken túl! A dharma jelentése az emberi élet feladata. Nézzünk a dharmán túl, ezen általános szabályok és kötelességeken túl! Mám ékam –hódolj meg egyedül Énelőttem, egyhegyű figyelemmel. Saranam jelentése oltalomvétel. Oltalmat venni – ez olyasmi, mint a hazaérkezés, nagyon jó érzés.

Így hát a dharma útját kell járnunk, egyetlen esetet kivéve – amikor teljesen meghódoltok az isteni akarat előtt. Amíg ezt nem tudjátok megtenni, addig ne adjátok fel a dharma kötelezettségét – az emberi élet alapelvét. Éppen ezért ez áll a szentírásokban: a dharma elvei szerint kell élnünk, és a rasza – belső öröm – alapelvei szerint kell gondolkoznunk és éreznünk.  A dharma a megfelelő elköteleződés, és a rasza pedig a mi végső kapcsolatunk a Legfelsőbbhöz.

De itt azt is megemlítik, hogy a Jóisten, Krsna fog megvédeni bennünket a bűnös cselekedetek visszahatásaitól. Végre egy téma, melyet megértünk! A tiszta odaadó szolgálat annyira elméleti; a bűnös cselekedetek pedig – ez a mi napi gyakorlatunk. Ám egyszer Gurudév azt mondta nekem, hogy van néhány rossz híre: néhány bhakta valami ostoba zenét hallgat. Ezt hallván el voltam ámulva, hogy ilyesmi lehetséges! Megrémültem, és ezt kérdeztem: „Ó, Gurudév, mi lesz ennek a visszahatása?” Ő pedig így szólt: „Ez már a visszahatás.” Akkor ébredtem rá, hogy finomítanom kell az akció-reakcióval (cselekedet és visszahatás – a ford.) kapcsolatos megértésemet.

De mik ezek a bűnös visszahatások, mik ezek a bűnös cselekedetek? Ismét a bűn és bűntudat koncepciójával ijesztgessük és gyötörjük magunkat? Igen! Igen! Sanyargassátok magatokat egy kicsit! Mert sajnos ez igaz. Sok hibát követtünk el, hosszú a lista. Ha csupán egy igazságos Istentől függnénk, a felszabadulás útja is hosszú volna. Hisztek hát az igazságos Úrban? Nem, mi nem csupán az igazságos Isten lelkes hívei vagyunk – könyörületes Istenre vágyunk, akit nem az érdekel, honnét származunk, hanem hogy hová tartunk.

Van még egy hasonló dolog, amit egyszer egy Élettengely című könyvben olvastam. Amikor a zarándokaink az orákulummal találkoznak, a hölgy nem azt kérdezi, hogy: “Honnét jöttök?”, hanem azt, hogy: „Hová tartotok?” Később, amikor erről beszélgettek, a mester valamennyi tanítványától külön-külön megkérdezte: „Emlékeztek erre a találkozásra, hogy hogyan történt?” Néhányan megosztották különböző gondolataikat, ám a mester végül így szólt: „Nem. Ő a célotok felől tudakozódott, nem pedig a múltatokról.” Elkövetett hibáink hosszú listáját egyensúlyban tartja a karma mérlege, ám ettől függetlenül létezik a felszabaduláshoz és a megtisztuláshoz vezető közvetlen út.

(folytatása következik)

[1] Bhakti-raszámrta-szindhu 1.1.17. vers: „(A tiszta bhakti) bánatot elűző, áldásosztó, üdvösséget megvető, nehezen elérhető, lényege a szünet nélküli heves boldogság, és Srí Krsnát vonzó.”

[2] Az odaadás nektárja, 1. fejezet



Leave a Reply