Calendar

June 2019
M T W T F S S
« May    
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




12-0

(részlet Szvámí Tírtha 2012. májusi szófiai tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

Prahlád tehát így gondolkozott magában: „Sanda és Amarka nem igazi guruk. A Visnu iránti odaadás, a visnu-bhakti tanulmányozására igazán Nárada Muni adott lehetőséget, aki az én igazi gurum. Édesapám vágyainak megfelelően mondhatok valamit Sanda és Amarka tanításaiból, ám mivel mások jelenlétében kérdeztek erről, ezért az én valódi gurum, Nárada Muni tanításairól fogok beszélni…”[1]

E két tanítótól ugyan mit tanulhattok? Csupán politikát. Mit tanulhattok Nárada Munitól? Odaadást. Általában valamennyi rsi és tanító írásos formában, azaz sásztrákban (szent iratokban) teszi közzé tanításait. Náradát egy nagyon fontos szentírás, a Nárada-bhakti-szútrák szerzőjének tartják. A szútra jelentése fonál, vagy a gondolkodás esszenciája, a bhakti pedig az ’Isten iránti odaadást’ jelenti. Ez tehát egy alapvető tanulmány a bhaktiról, s ha ez Nárada legfontosabb szentírása, mit tanulhattok tőle? Kizárólag bhaktit.

Miután ekképpen elmélkedett. Prahlád a következőképpen válaszolta meg édesapja kérdését: „A tudás legmagasabb formája a Visnu előtti meghódolás vágya, és közvetlenül az Ő örömének keresése az odaadás kilenc módjának segítségével. Ezek pedig a következők: a Visnuval kapcsolatos dolgokat hallani vagy zengeni, Rá emlékezni, lótusz lábait szolgálni, imádni Őt, tiszteletünket ajánlani az Ő lótuszlábainál, intelmeit követni, az Ő barátjává válni, egész testünket, elménket és beszédünket teljességgel Neki átadni. Úgy vélem, hogy aki rendszeresen gyakorolja mindezeket, a legjobb tudományt sajátítja el.”

Prahlád tehát ragaszkodik az igazsághoz, sosem köt kompromisszumot. Annak ellenére, hogy démonikus természetű tanároktól kapott képzést, és hogy édesapja elvárásai teljességgel különbözőek (’Mit tanultál, édes fiam?’), s tudja, hogy őszinte válasza nem lesz népszerű, ő mégis kész elmondani a véleményét. Tehát „Mi a legjobb az életben?” „Meghódolni Visnu előtt.”

Saját tulajdon fia ajkairól hallva azt a választ, hogy Visnu szolgálata és imádata a legjobb típusú tudás, Hiranjakasipu biztos volt abban, hogy ezeket az ideákat tanárai ültették el Prahlád fejében. Rettenetes mérgében ajkai remegése közepette átkokat kiabált Sandára, fiának gurujára. „Ó, te leghitványabb bráhmin, te idióta! Mit tettél? Megsértettél engem azáltal, hogy ellenségem pártját fogtad, és a Visnu iránti értelmetlen odaadásra tanítottál egy tudatlan gyermeket! Az ember titokban követhet el bűnös cselekedeteket, ám előbb, utóbb, ezek betegségek vagy más tünetek formájában megnyilvánulnak. Hasonlóképpen, ebben a mai világban sok-sok komisz ember él, akik szádhunak öltöznek és barátokként viselkednek, ám az idő múlásával feltárul valódi természetük.” Hiranjakasipu a családi gurujának fiait hibáztatta, akik nagyon szerették volna a vádak alól tisztázni magukat, ezért így feleltek: „Ó, Indra legyőzője, mindhárom világ megremeg erőd láttán, még Szvarga ura is fél tőled. Hogy is tudna egy hozzám hasonló alacsony ember bátorságot venni ahhoz, hogy veled szemben foglaljon állást! Kérlek, higgy nekem, Prahlád eszméi vele született természetének eredményei, ezeket a gondolatokat senki mástól nem tanulta. Ne vádolj hát bennünket, és ne légy mérges!”

Abban az időben, a Szatja-jugában mindenki őszinte volt, tehát nem volt ok kételkedni mások szavaiban. Hiranjakasipu elfogadta a guru szavainak őszinteségét, és ismét feltette a kérdést Prahládnak: „Ó, családod szégyene és romba döntője, ha ezeket az eszméket nem a guruid tanításaiból vetted, akkor hogy tudtál ennyire hűtlenné és szégyenteljessé válni? Hogy terelődhetett az elméd egy ilyen baljós ösvényre?”

[1] Bhakti Vallabh Tírtha Mahárádzs A szent életű Prahlád c. könyvéből

 



Leave a Reply