Calendar

April 2019
M T W T F S S
« Mar    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha



Jan

17


27750226_10215514171594213_6329363684415954180_n

 (Szvámí Tírtha, 2013. január hatodikai szófiai esti tanítása)

Paramánanda kérdése: A mantrázásról lenne egy kérdésem. Egyszer Sríla Srídhar Mahárádzs egy avatás alkalmával azt mondta a mantrázásról, hogy ha nem számoljuk a köreinket egy imafüzéren, akkor nem végzünk Rádhikának szolgálatot. Nem szolgáljuk Őt. Meg tudnád magyarázni, mit is jelent ez pontosan, és miért van ez így?

Szvámí Tírtha: Ó ez túl magas. Ez nagyon bonyolult, nem tudom. Sríla Srídhar Mahárádzs túl magasztos. Én elégedett vagyok azzal, ha pár morzsához juthatok a csapátijából, nem kívánok rész venni az ő lakomájában.

Azonban a mantrázásról kérdeztél, és nagyon örülök ennek a témának. Mert mi is valójában a mantrázás? Első alkalommal egy neofita bhakta úgy gondolhatja, hogy: Én zengem a szent neveket, s én használhatom a mahámantrát a megtisztulásom érdekében.’ Vagy ‘Használhatom a mahámantrát, hasznot húzhatok belőle a lelki céljaim elérése érdekében.’ Mely egy meglehetősen súlyos visszaélést jelent. Ha létezik bármi, ami magasabb nálunk, azt nem használnunk, hanem nagyra értékelnünk kell. Tehát, a későbbiekben majd megérted azt, hogy: ‘Nem használhatom a mahámantrát. Csupán egyetlen oka van annak, hogy zenghetem ezt a mantrát, az pedig Isten dicsőítése.’ Ez már egy jobb elképzelés, azonban még mindig nem a vége ennek a történetnek, mert később megérthetjük, hogy a mantrázás olyan, mint Rádhá és Krsna egységének a dicsőítése.

Tehát ennek a mahámantrának a zengése nem egy szimpla mantrazengés, mint általában. Ez bevezetés egy nagyon különleges és magasabb típusú spirituális miszticizmusba, annak ellenére, hogy ez egy nyitott mantra, nyilvános mantra.

Azonban a végső változat az, amikor a mantra akarja, hogy zengjék. Attól a nagyon kezdő szinttől, amikor ‘Én zengem a mantrát’ el kell jutnunk a másik oldalra, amikor a mantra szeretné azt, hogy zengjük. A mahámantrának emberekre van szüksége, hogy dicsőítsék. Tehát olyan szép, hogy fentről érkezik egy meghívás! Ez nem arról szól, hogy használod vagy visszaélsz a lelki lehetőséggel, hanem arról, hogy valahogy meginvitálnak, és egy nagyon finom és nagyon magas szintű szolgálattal vagy elfoglalva.

A mahámantra egy nagyon egyszerű mantra – csupán három szóból áll. Tehát nem a Srímad Bhágavatam tizennyolcezer verse. Csupán három szó: Haré, Krsna, Ráma. Ha megkérdezzük, hogy melyik a vaisnavák által leggyakrabban ismételt szó, néhány bhakta azt gondolhatná, hogy: ‘Krsna’. Azonban ez tévedés, nem Krsna. Haré! A Haré sokkal többször szerepel a mantrában, mint Krsna vagy Ráma. Ebből láthatod, hogy ki a fontosabb ebben a mantrában. Ki az, aki sokkal több, még több, és még több hangsúlyt kap.

Ugyanakkor ez a mantra valójában egy esszenciális kivonata a filozófiánknak. Miért? Mi a legmagasabb szintje, a legfelsőbb koncepciója a filozófiánknak?

Paramánanda: Rádhá-dászjam?

Szvámí Tírtha: Maháprabhu azt mondaná: “Menj tovább!” Nem a Rádhá-dászjam, nem Srímatí Rádhárání szolgálata. Milyen érzései vannak Srímatí Rádháránínak? Elválás! Az általános vallásosság azt jelenti, hogy: ‘Közelebb szeretnék kerülni Istenhez! Szeretnénk Isten társaságában lenni! Keresem Őt.’ Ez jó. Azonban a lelki kutatás magasabb minősége, amikor az érzések sokkal intenzívebbé válnak, amikor elválásban vagy Tőle. Amikor valakivel együtt vagy, azt könnyen veszed. A meghittség semmibe vevést szül. Azonban, ha valaki hiányzik, akkor úgy érzed, hogy nagy szükség van rá.

Viszont akkor miként tartalmazza ez a mantra az elválást? Hogyan tartalmazza ezt a titkos vonalat a mantra? Nagyon egyszerű – Rádháráníról nem történik közvetlen említés benne. Más szampradájákmantráiban megtalálható, például a Rádhé-Sjám mantrában: Rádhé Krsna Rádhé Krsna Krsna Krsna Rádhé Rádhé. Rádhé Sjám Rádhé Sjám Sjám Sjám Rádhé Rádhé.[1] Rádhé-Krsna-Sjám. A mahamantrában Haré-Krsna-Ráma. Tehát, Rádhárání a mi mahámantránkban rejtve van, közvetlenül nem történik említés róla. Ez egy nagyon magas koncepció. Ez nem a közvetlen említése szeretett Rádhikánknak, hanem a közvetett – szvakíja és parakíja. Rádhé Krsna Rádhé Sjám – ez a szvakíja, a hivatalos. Haré Krsna az pedig túl van a korlátokon. Tehát ez egy nyitott mantra, nem titkos. Mégis nagyon titkos, a legtitkosabb titok! S ácsárjáink megosztják a megvalósításaikat a mahámantrával kapcsolatban. Némelyeket el tudok ismételni nektek, némelyeket nem.

Krpadhámá kérdése: Gurudév, említetted, hogy különböző szintjei vannak a mantrázásnak. Engem a második szint érdekelne, mely az imádathoz kapcsolódik. Mit tegyen az a személy, aki ráébred arra, hogy bár az imádat a feladata, de nem képes erre. Rendelkezik az elméleti megértéssel, tudja, hogy mit kéne tennie, de belül nem képes azt megfelelően csinálni. S a mantrázása sértéssé alakul.

Szvámí Tírtha: Egyszer egy fiatal bhakta megkérdezte Gurudévtől: “Úgy érzem, ha felajánlom az ételt Krsnának, azzal sértést követek el. Ezért kellemetlen érzés felajánlani az ételemet.” Erre Gurudév így válaszolt: “Akkor inkább bhógát[2] ennél? Lehet, hogy ma még ez csak egy rituálé a számodra; ennek ellenére meg kell tenned, azért, hogy tiszta odaadó szolgálattá váljon!”

Úgy gondolom, hogy ez nagyon hasonló bármiféle más szolgálat esetében, beleértve a mantrázást is. Még akkor is, ha nem tapasztaljuk a magas fokú extázist, melyről az ácsárják beszélnek, meg kell tennünk – próbálva elkerülni a hibákat, próbálva emelni a mantrázásunk színvonalát. Mert ez a módja annak, hogy mélyebb megvalósításra jussunk. Ne aggódjatok, Krsna meghallgatja a fohászaitokat! Az isteni hang közvetlen vonal, helyi hívás.

 

 

[1] Ez a Jugala-mahámantra, a Nimbárka szampradája nagy mantrája

[2] Nem felajánlott étel

 



Leave a Reply