Archives

Calendar

January 2021
M T W T F S S
« Dec    
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




Гурудев-сено

(Szvámí Tírtha 2016.01.07-i szófiai esti tanításából) 

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

„A Srímad Bhágavatam Tizenegyedik Énekében Csamasza Muni, annak a kilenc bölcsnek egyike, akik Nimi királyt tanították, így szólt a királyhoz: „A négy társadalmi rend, a bráhmanák, ksatriják, vaisják és súdrák a következőképpen születtek meg a Legfelsőbb Úr univerzális formájának különböző részeiből.”[1] Tehát hogy is történt ez? A bráhmanák mit is képviselnek?  

Válasz: A szájat.

Szvámí Tírtha: A szájat, igen, a fejet. Igazatok van, a fejnek vannak bizonyos nyílásai, s ezek közül az egyik nagyon fontos az a száj. Mire való a száj? Beszéd és evés – ezek a száj funkciói, ezért legyetek nagyon óvatosak azzal kapcsolatban, hogy mi megy be és mi jön ki, ennek vannak következményei. Tehát ha rosszat visztek be, az hatással lesz az elmétekre, s ami kifelé jön, az szintén keserű lesz. Éppen ezért azt mondják, hogy egy brahmint megetetni olyan, mint a Jóistennek szánt valódi áldozat az áldozati tűzben. Ezért kell meghallgatnunk a brahminok tanításait, hiszen a brahminok képviselik a Legfelsőbb Úr fejét.

A ksatriják a kezekből származnak, ugye? Vajon mi az ő szerepük?

Válasz: A dharma fenntartása, elvenni és adni.

Szvámí Tírtha: Igen. Az is, hogy biztosítsák a védelmet. S hogy az ételt eljuttassák a szájba. Tehát, hogy összegyűjtsenek, ahogy említetted, és adjanak; adjanak a brahminoknak – hogy szolgálják az egész rendszert.

A harmadik csoport a vaisják. Ők a hasból származnak, a szerepük az, hogy energiával lássák el az egész társadalmi rendszert. Csakúgy, mint a gyomor, amely mindent képes megemészteni, s e módon energiával látja el az egész testet.

S végül mi a súdrák forrása? A lábak. S mi az ő szerepük? Az, hogy az egész testet a megfelelő helyre eljuttassák, s e módon szolgálják. Ám mindannyiuk eredete az isteni univerzális forma – a Legfelsőbb. Tehát ők összetartoznak, segítik egymást.

Ti tudnátok láb nélkül élni? Nehéz, de lehetséges. Tudnátok fej nélkül élni? Nem, ez lehetetlen! Ezért a brahminok a legfontosabb lények az egész rendszerben, hiszen ők a fej, ők fognak irányt mutatni, zengik el a fohászokat, gondolnak a Jóistenre, és ők kezelik a szent energiát, a társadalom szent részét. A ksatriják a világi hatalomnak viselik gondját. Az első a szent erő, a második a világi erő. A harmadik csoport gondoskodik a gazdasági erőről, s a negyedik csoport pedig a fizikai erőről. S ha ők egymást szolgálják, mindenki jól fog élni. Ez nem kiváltság kérdése, hiszen felkészült brahminná, vagy ksatrijává, vagy súdrává kell válnotok – megfelelni az elvárásoknak, nem pusztán igényt tartani a titulusokra.

Bizonyára emlékeztek arra a történetre, amikor egy fiatal fiú odament a guruhoz, hogy fogadja el őt tanítványként. A guru így szólt: „Kedves fiam, nagyon szép hogy eljöttél. De tudod, én csupán brahmin tanítványokat fogadok el. Tehát melyik kasztba tartozol, ki volt az édesapád?” A fiú így válaszolt: „Nem tudom, csak az édesanyámat ismerem, nincsen édesapám.” A mester így szólt: „Rendben, kedves fiam, akkor menj vissza az édesanyádhoz, s kérdezd meg, ki volt az apád.” Mert általában ha az édesapád brahmin volt, akkor minden valószínűség szerint te is brahminná fogsz válni. Miért? Mert az alma nem esik messze a fájától. Tehát ez a fiú hazament, hogy megkérdezze az édesanyját: „Kedves édesanyám, elmentem a gurudzsíhez, ezt és ezt mondta nekem… tehát ki az én édesapám?” Az édesanyja így szólt: „Hát…a fogantatásod idején nem csupán egyetlen férfit ismertem, hanem többet is.” Ugye, ez nem annyira könnyű, még a 21. század társadalmaiban sem, igaz? Nem is beszélve a klasszikus korabeli India nagyon szigorú társadalmi berendezkedéséről! Csak képzeljétek magatokat a fiú helyébe, hogy neki másnap újra meg kellett jelennie a jövőbeni lelki tanítómesterénél, aki azt kérdezte tőle: „Nos, kedves fiam, ki volt az édesapád?” S ő így szólt: „Kedves mesterem, nem tudom, hogy ki volt az édesapám, mert…” – s elmesélte az egész történetet. Erre vajon mit válaszolt a guru „Rendben, kedves fiam, elfogadlak téged. Nem a vérvonalad miatt, hanem mert birtokában vagy a brahmin tulajdonságnak – az igazat mondod.

Tehát ez a fajta elvárásrendszer érvényes bárkire, aki ennek a dharma rendszernek a része, s akkor vagytok e rendszer felkészült tagjai. Tehát nekünk is meg kell találnunk a helyünket, s nagyra kell becsülnünk a vaisnava legjobb jellemvonását – ez pedig nem a teológia rituális vagy tudományos megértése, és nem is a szervezés vagy harc heroikus minősége, nem is a pénzügyek helyes kezelésének képessége, s nem is pusztán a fizikai erőnlét, hanem ez a szolgálatkészség, ez az odaadás. Gurudév azt mondta, hogy ha van odaadásunk, még a hiányosságaink is ékességekké válnak majd. Milyen szép! Mivel is rendelkezem? Csupán a hiányaim egy hosszú listájával. Tehát ha kicsi odaadást is hozzáadok ehhez a listához, akkor azok ékességekké minősülnek át.

E módon léphetünk be az isteni társadalmi rendbe. S mi a célja ennek az ősi hagyományos társadalmi rendnek? A Legfelsőbb, az Úr Visnu elégedetté tétele. Hiszen valamennyi csoport az Ő isteni kozmikus testéből származik, s e társadalom valamennyi tagjának joga van hozzá, hogy hazatérjen, vissza a Jóistenhez.

 

(Folytatása következik)


[1] Az odaadás nektárja, 2. fejezet

 



Leave a Reply