Sharanagati

Szvámí Tírtha: Vizsgáljuk meg, kik is vagyunk valójában! Segítenétek megválaszolni ezt a kérdést? Mi az első reakciótok, ha felteszik nektek a kérdést: ’Kik vagytok?’ Mit válaszolnátok?

Válasz: Bolgárok.

Szvámí Tírtha: Ez igaz. Mások?

Válasz: Az egész részei.

Szvámí Tírtha: Nagyon jó. Igen? Menjünk sorjában, próbáljuk meg ezt – nagyon érdekes eredményeket fogunk kapni. Kezdhetjük veled? Kik vagyunk?

Válasz: Az isteni tudatosság részei.

Válasz: E világ tanoncai.

Válasz: Szolgák.

Válasz: Ó! Nagyon magas elképzelés. Dzsáj! Kérlek, segítsetek!

Válasz: Vagyok, ami vagyok.

Szvámí Tírtha: Nagyon misztikus, szép válasz. Igen, tessék?

Válasz: Elmondom majd négyszemközt a lecke után.

Szvámí Tírtha: Köszönöm, várom a válaszodat. És te?

Válasz: Európai vagyok.

Szvámí Tírtha: Jó. Igen, tessék?

Válasz: Szeretet által születtünk, tehát maga vagyunk a szeretet, ez az én véleményem.

Válasz: Egy csoda szemtanúi vagyunk.

Válasz: A fény gyermekei vagyunk.

Szvámí Tírtha: Nagyon szép. Ezek a meghatározások, azonosítások nagyon szépek és nagyon okosak. Tudjátok, sokszor az emberek ilyen válaszokat adnak, mint: “Az én nevem ez és ez, ez a foglalkozásom, a családi állapotom ez és ez. Hiszen ezek az életünk alapvető feltételei, ám ezek bármikor megváltozhatnak. Egyszer egy szintén nagyon kellemes körben ülve ezt a témát vitattuk meg, amikor egy nagyon kedves és finom fiatal férfi így válaszolt erre a kérdésre: “ Vadállat vagyok.” – mondta ezt ő fiatal férfi létére. Erre meg kellett tőle kérdeznem: “És megszelídíthető?“

Tehát különböző elképzeléseink vannak önmagunkról. Összegyűjtöttem általánosságban az emberek válaszait, és azt kell, hogy mondjam, hogy a legtöbb embernek van egyfajta lelki válasza erre a kérdésre. Az emberek több mint 80 %-a olyan válaszokat adott, mint hogy ’Ember vagyok.’ Az egész része.’ ’Kereső.’ – nagyon pozitív válaszok. Csak néhányan adtak olyan választ, mint hogy ‘Nem tudom.’ És szintén csak néhányan adtak negatív válaszokat, mint például: ‘Semmit sem érek.’ ’Üres vagyok.’, Nulla vagyok.’ – nagyon kevés ember adott ennyire nihillista választ. Ez azt jelenti, hogy a többség véleménye szerint nagyszerűek vagyunk, megvan a küldetésünk ezen a Föld nevű bolygón. Talán ez még nem egészen világos, ám meg kell találnunk a megfelelő választ e küldetés teljesítéséhez.

Ám ha megpróbáljuk megvizsgálni magunkat a mi tradíciónk szerinti értelemben például, akkor meg fogjuk érteni, hogy nem a testek vagyunk – kérlek, próbáljátok ezt észben tartani, nagyon egyszerű. Mindannyian kissé becsesebbnek érezzük magunka a test alkotórészeinél. Testünk körülbelül 75%-a vízből áll, és bár a víz ára is emelkedik, de mégsem oly becses, igaz? Ezen kívül van néhány csontotok, néhány egyéb alkotórész – tehát ha mindezt összeadjuk, ez összesen kb. 100 leva. Ám kissé becsesebbnek érzitek magatokat, mint 100 leva, ugye?

Tehát ha megértjük, hogy nem ezek a testek vagyunk, rögtön egy magasabb tudatszintre kerülünk ez által. Hiszen a test megszületett, így el is fog tűnni, az identitásérzésünk mégis megmarad. Amikor fiatalok vagyunk, így gondoljuk: ’Én’, amikor idősebbek lesztek, ugyanígy gondolkoztok erről, és amikor megöregszetek, még mindig. Az identitásérzésetek ugyanolyan. Bár nagyon nehéz látni, hogy ez ugyanez a test, hiszen az életkor sokat változtat rajtatok. Habár a test, amely ezekből az anyagi alkotórészekből áll, meg fog halni, ám az identitásérzésünk, a tudatosságunk ugyanaz marad. Ezért a nem állandóból az állandóba kell eljutnunk. Kutatnunk kell az állandó identitásunk után, valami után, amely sosem fog bennünk megváltozni.

Kérdés: Megosztanád velünk a Te válaszodat, amit a kezdeti kérdésre adnál?

Szvámí Tírtha: Az én válaszom? Magyarul létezik egy ilyen szólás: “akasztják a hóhért”. Az én válaszom az, hogy próbálok a lelki tanítómesterem szolgája lenni. Éppen ezért nagyon boldog vagyok, amiért valaki közülünk megemlítette, hogy “Szolgák vagyunk.” vagy hogy “Szolga vagyok”. Hiszen ez egy nagyon magas pozíció. Bár mindenki szeretne mesterré válni ebben a világban, azok, akik kifinomult megértéssel rendelkeznek, tudják, hogy szolgálni sokkal jobb. Ajándékot kapni jó, ugye? Na de adni – sokkal örömtelibb! Hasonlóképp, ha tudunk valamit adni, ha oda tudjuk adni az életünket, az energiánkat, a szolgálatainkat a Legfelsőbbnek, vagy a Legfelsőbb képviselőjének, például egy lelki tanítómesternek – akkor nagyon szerencsések vagyunk. Tehát, nagyon röviden ez a válaszom.

Általában az emberek így válaszolják meg ezt a kérdést: “Kereső ember vagyok.” Sokszor mondják azt, hogy “Nagyon nyitott vagyok, és kutatok.” Ez népszerű, ugye? Ám én nem szeretem ezt a választ. Hiszen ha kereső ember vagy, az azt jelenti, hogy még nem találtál ez idáig semmit sem. Egy kereső helyzetből tovább kell fejlődnünk, találó emberré kell magunkat felfelé minősítenünk. És ha találtatok valamit, akkor gyakorlóvá kell válnotok. Hiszen ha a létezés magasabb szintjét kutatjuk, tennünk is kell érte valamit. A lelki gyakorlatok segítenek eljutni erre a magasabb síkra.