Archives

Calendar

April 2021
M T W T F S S
« Mar    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  

Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




69502259_10157508851470489_2908476982981296128_o

(Szvámí Tírtha 2016.01.08-i szófiai esti tanításából)

(az előző hétfői tanítás folytatása) 

„Dhruva Mahárádzs szerette volna megkapni apja birodalmát, ezért odaadó szolgálatot végzett az Úrnak, de amikor végül teljesen megtisztult, nem akart semmilyen anyagi áldást elfogadni az Úrtól.”[1] Tehát a lelki tanítómesterének az utasításait nagyon szigorúan és nagyon odaadó módon követte, így végül az Úr Visnu megjelent előtte. Majd így szólt: Ó, üvegdarabokért imádkoztam … S végül elnyertem a Veled való találkozást, darsant, találkozhattam Veled!” Aztán azonnal rájött, hogy az anyagi haszon nagyon jelentéktelen az Isteni megnyilvánulásához képest.

„Gadzséndra ugyanígy gyötrelmek közepette imádkozott Krsnához oltalomért, s ezután tiszta bhakta lett.” Tehát számos példát találunk a nagy szentekre, akik életük korábbi szakaszában anyagi ambíció vagy egyéb szorult helyzet miatt a Legfelsőbb Istenhez fordultak és vágyuk beteljesedett. „Hasonló dolog történt a Naimisáranja erdejében összesereglett szentekkel is – a felszabadulás hatalmas erdejében. Tudásra vágytak, és örökké Krsnáról faggatták Szúta gószvámít, így aztán lehetőséget kaptak arra, hogy egy tiszta bhaktával társuljanak, és ők maguk is tiszta bhakták lettek. Ez tehát a módja a felemelkedésnek. Bármilyen helyzetben vagyunk is, ha olyan szerencsében van részünk, hogy tiszta bhakták társaságát élvezhetjük, akkor nagyon gyorsan felemelkedünk a második vagy első osztályú szintre.”

Tehát ez a neofita szint. Nem számít, hogy mi a motivációnk – akár legyen ez valamiféle kis szenvedés, vagy akár egy kis hiány – ha valahogy kapcsolatban állunk a lelki szférával, tiszta bhakták társaságában élünk, akkor ez segíteni fog bennünket és emeli az életünket. Még, ha úgy is gondoljuk, hogy a lelki fejlődésünk egy hosszú út, mégis az első lépéssel kezdődik. Miért kéne haboznunk megtenni az első lépést? Bízzuk rá magunkat erre a gyönyörű folyamatra, a bhaktira. Mivel még akkor is, ha neofiták vagyunk, újonnan érkezünk ebbe a folyamatba, nagyon szerencsések, áldottak vagyunk. Miért? Mert Krsna szereti az újonnan érkezőket. Ez nem jelenti azt, hogy nem szeretné az öreg fickókat maga körül, de boldogabb, ha valaki újat üdvözölhet.

Éppúgy, mint egy családban. Mindig nagyon lelkesen várjuk az új jövevényt a családba. Az első gyereket – nagyon áhítva várjátok. A másodikat – szintén nagyon lelkesen várjátok. Amikor a hat gószvámí hirtelen megjelenik az életetekbe… akkor úgy érzitek, hogy áldottak vagytok. Tehát ez az, ami lefoglal bennünket a várakozásban. Ezért azt mondják, hogy egy gyerek az jó, két gyerek az jobb és három gyerek az a minimum egy családban.

Hasonló módon, a lelki családunkban is mindig nagyon szeretjük az újonnan érkezőket, mert új értelmet adnak az életnek. Bármit is szereztem, bármit is gyűjtöttem ebben az életben – értük volt. Értelmet ad az egész rendszernek. Miért? Mert végső soron egy nagyon egyszerű dolog: nem önmagunkért, hanem valaki másért kell, hogy éljünk. Másokért kell, hogy éljünk. S ha valamiképpen ebben a típusú lelki kapcsolatban vagyunk lefoglalva ez nagy szerencse, nagy áldás a számunkra.

Ugyanakkor a lelki élet kezdete nagyon lelkesítő és nagyon isteni – azért, hogy megmutassa nekünk a folyamat szépségét és a távlatait. Később egyre többet kell tennünk azért, hogy fenntartsuk a kezdeti tudatállapotot. S talán eleinte nagyon egyszerű és általános volt a motivációnk; később, amikor már kicsit csiszolódunk, egyre kifinomultabb motivációkat találunk. Ez a lelki fejlődés – hogy egyre finomabb ízeket találunk a gyakorlás során. Ezért fohászkodunk, ezért próbálunk meditálni – megtisztítani a tudatot és fenntartani a sztenderdet. Ha már megtisztult a tudatunk, akkor olyanná válik, mint egy jó barát. Ha nem tiszta, akkor sok bajt okozhat. Remélhetőleg az elménket is bhaktává tudjuk tenni és akkor automatikusan társulhattok egy vaisnavával, aki csak jó tanácsokat fog adni a számotokra.

Ez a reményünk – felemelni magunkat a neofita szintről. De a kezdet nélkül, nem juthatunk el a gyakorló és a megvalósított szintre. Tehát ne aggódjatok e miatt! Nem azt várják tőlünk, hogy a végén kezdjük a folyamatot! Nagyon könnyen kezdhetitek a legelején.

(folytatása következik)

[1] Az odaadás nektárja, 3. fejezet

 



Leave a Reply