Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




безбрежно

(Szvámí Tírtha 2013. májusi szófiai tanításából) 

Itt van egy pici tudásmorzsa, melyre emlékeznetek kell – az idő. Négy különböző fázisa létezik az időnek és az örökkévalóságnak, ami a kezdetre és a végre, illetve a vég és a kezdet nélküliségre vonatkozik. Nos, hogy is van ez? Ami anyagi, annak van kezdete és van vége. S ami lelki…?

Válasz: Nincs kezdete és nincs vége. 

Szvámí Tírtha: Eddig jó. Mondjatok példát arra, aminek van kezdete és vége!

Válasz: Szerelmi történet.

Szvámí Tírtha: Sajnálom, ez teljes egészében illúzió. Ez egy tündérmese. Mondjatok olyasvalamit, ami létezik! Mondjuk a test. A test megszületik és meghal. Kezdet és vég – tiszta. Bármi anyaginak, még a kozmikus világegyetemnek is létezik kezdete és vége. Mert ez az anyag természete. Ezt anitjának hívják – nem örökkévaló. Hogy mondjuk azt, hogy örök szanszkrtül? Nitja. Mondjatok rá egy példát!  

Jamuná: Átmá.

Szvámí Tírtha: Tehát, valami, ami a természetéből adódóan lelki. Nincs kezdete és nincs vége – ez is könnyű. De mi van a többi kombinációval? Mondjatok egy példát arra, aminek van kezdete, viszont vég nélküli!

Harilílá: A gondolat. Ha valaki tudásra tesz szert, s abból egy gondolat jön létre, ez a gondolat új a Világmindenségben, ennek van kezdete, de sohasem ér véget. S az is, ha egy lélek szereti Istent, az egy új kezdet, de sohasem ér véget.

Szvámí Tírtha: Első pillantásra ez helyesnek tűnik. De azt mondják, hogy ha azt gondolod, hogy találtál, vagy mondtál valami újat – az azt jelenti, hogy még nem olvastál eleget. Mert valójában, már mindent elmondtak. Aligha lehet, úgymond “új gondolatunk”. Miért? Mert ez az Univerzum majdnem egy zárt rendszer. A gondolatokat is beleértve. Az ákása krónikákban az univerzum szerkezetének valamennyi lehetséges gondolata megtalálható. S mi onnan szedegetünk. Ez az egész Univerzum egy gondolat, Visnu álma. S Srídhar Mahárádzs magyarázata szerint a tudatosság a háttér. Csupán ebből a háttérből merítünk. Semmi sem új, nem mi találjuk ki, nem a miénk, hanem kapjuk a lehetőséget, hogy úgy gondolkozzunk. Sajnos, a gondolatokra azt kell, hogy mondjam, hogy “nem” – nem ez a megfelelő válasz. De szintén említetted…? 

Harilílá: A szeretetet. Amikor elkezded Istent szeretni, vagy amikor elkezdesz szeretetteljes kapcsolatot létesíteni Vele. Ez egy új kezdet és sohasem ér véget, mert a szeretet örökké gyarapszik.

Szvámí Tírtha: Ez nagyon közel áll a valódi megoldáshoz. De ismét azt mondanám, hogy a bhakti létezik, s ha egy parányi cseppjéből részesülünk, bár úgy tűnik, mintha ez egy új kezdet lenne, azonban ez egy örök lílá, örökkévaló isteni játék. Ezért azt mondhatjuk, hogy ha eléred a tökéletességet, a felszabadulást – az egy új kezdet. A mi személyes felszabadulásunknak lesz kezdete, de nem lesz vége. Mert, ha egyszer belépünk a lelki birodalomba, nem fogunk visszatérni. Azt mondhatjuk, hogy a móksának van kezdete, de nincs vége. S mi a helyzet a negyedik kombinációval? Nincs kezdete, viszont van vége.

Paramánanda: Ez az ostobaság.

Szvámí Tírtha: Jaj, nem. Annak nincs vége! Az határtalan.

Manydzsarí: Karma.

Mahábháva: Az én válaszom is hasonló – a születés és a halál körforgása. Nem tudjuk hol kezdődött, de tudjuk, hogy végül befejeződhet.

Szvámí Tírtha: Azt hiszem, ez a legfurfangosabb, erre a legnehezebb példát találni – valami, aminek nincs kezdete, viszont van vége. Valójában ez a karma, vagy ami elindít bennünket a születés és halál körforgásába. Mert a karma már létezett mag formájában a jelen teremtési fázis előtt is. De ennek van vége. Amikor elérjük a móksát – az a karma vége. Ez az, ahol találkoznak.

Tehát, az első volt a kezdet és vég nélküli (nitja). A másodiknak volt kezdete és vége (anitja). A harmadiknak volt kezdete, viszont vég nélküli (ananta). S a negyediknek nem volt kezdete, de van vége (anádi).

 



Leave a Reply