Sharanagati

(Szvámí Tírtha, 2018.08.14-ei ludastói tanításából)

(az előző pénteki tanítás folytatása)

Tehát Srí Mádhavéndra Purí maga látott hozzá a fürdetési szertartáshoz, az abhisékához, és most ennek a részletes leírását olvashatjuk.

„Miután a mantra éneklésével minden szerencsétlenséget messzire űztek, elkezdődött a múrti fürdetési szertartása. Először sok-sok olajjal masszírozták be, hogy teste fényesen ragyogjon. Az első fürdetést követően további fürdetésekre került sor, először panycsa-gavjával, aztán pedig pancsámrtával. Ezután elvégezték a mahá-sznánát (nagy fürdetés) ghível és vízzel, amelyet száz edényben vittek oda. A mahá-sznána után a múrtit újra illatos olajjal masszírozták be, hogy teste ragyogjon. Ezután illatos vízzel, melyet kagylóhéjba öntöttek, elvégezték az utolsó fürdetési szertartást. Miután megtisztították a múrti testét, nagyon szépen új ruhákba öltöztették, majd szantálfapéppel, tulaszí füzérekkel és más illatos virágfüzérekkel ékesítették fel. A fürdetési szertartás végeztével füstölőket és lámpákat gyújtottak, s ételeket ajánlottak fel a múrtinak. Az ételek között volt joghurt, tej és annyi édesség, amennyit csak kaptak.”

Egy múrti felszentelése, meginvitálása egy különlegesen szép és gazdag ceremónia. Erről részletes leírásokat találhatunk a rítus könyvekben, hogyan kell meginvitálni Krisnát, hogy elfogadja ezt a formát. A vízben, és igen a tejben-vajban történő fürdést mindannyian ismerjük, de mondjuk a mézben, ghíben, joghurtban, gyümölcslében, gabonaszemekben, drágakövekben való fürdetést már kevésbé. Szóval sokféleképpen lehet kifejeznünk a hódolatunkat Krisna felé, és ez nagyon gyönyörű! Milyen költői meginvitálása ez Istennek!

Amikor egy új múrtit szentelnek fel, aki például ott volt a nandafalvi múrti szentelésen, talán emlékszik, hogy sokáig be van kötve a múrti szeme. És a ceremónia végén különlegesen erős fohászok, mantrák kíséretében kérik meg Krisnát, hogy nyissa rá a szemét a világra, tekintsen ránk. Ez egészen fantasztikusan csodálatos! S eztán a füstölők, lámpások, ételfelajánlás következik.

„Először számtalan ételt ajánlottak fel Neki, majd illatos ivóvizet új edényekben, ezután pedig vizet a szájmosáshoz. Végül különböző fűszerekkel kevert bétellel kínálták. Az utolsó támbula és bétel felajánlása után elvégezték a bhóga-árátrikát. Végül aztán valamennyien imákat mondtak a múrtihoz, s teljes meghódolással a földre vetve magukat Előtte a hódolatukat ajánlották Neki. Amikor a falubeliek megtudták, hogy a múrtit be fogják avatni, ami rizsük, dháluk és búzalisztjük csak volt, mind odavitték. Annyit hoztak, hogy terményeik beborították az egész hegytetőt. Miután a falusiak elhozták teljes rizs-, dhál- és lisztkészletüket, a falu fazekasai főzőedényeket hoztak, s reggel kezdetét vette a főzés.”

Azt hiszem ez nagyon ismerős. A bhógát felhalmozzuk és elkezdődik a főzés már korán reggel.

„Tíz bráhmaņa a gabonafélékből készített ételt, öt bráhmaņa pedig száraz zöldségételeket és zöldségleveseket főzött. A zöldségételeket különféle spenótokból, gyökerekből és gyümölcsökből készítették, amelyeket az erdőben gyűjtöttek, egyvalaki pedig dhált megőrölve badát és badit főzött. A bráhmanák számtalan fogást készítettek így el. Öten vagy heten tengernyi csapátit sütöttek, s a zöldségek, a rizs és a dhál mellett ezeket is bőségesen meglocsolták ghível [tisztított vajjal].”

Tehát megszámlálhatatlan mennyiségű csapáti – ez milyen jól hangzik!

(folytatása következik)

1. Csaitanja-csaritámrta, Madhja-lílá, 4.60-64.
2. Csaitanja-csaritámrta, Madhja-lílá,65-68.
3. Csaitanja-csaritámrta, Madhja-lílá,69-71.