Sharanagati
Collected words from talks of Swami TirthaJun
27
(Szvámí Tírtha, 2018. 01.05-ei szófiai esti tanításából)
(az előző pénteki tanítás folytatása)
„Arról, hogyan érez Krisna vrndávani barátai, vajaszjái iránt, szintén olvashatunk. „Kedves testvérem! – mondta egyszer Krisna Balarámnak. – Amikor Aghászura felfalta a társaimat, forró könnyek folytak a szememből, s amint az arcomat mosták, drága bátyám, legalább egy pillanatra teljesen elhagytam Magam.”[1]
Értitek a mindenható, mindentudó Isten elfárad, megfeledkezik Önmagáról, és úgy tesz, mintha nem tudná mit kellene tennie. Ez egy igazán bensőséges pillanat, amikor valaki képes megmutatni a gyengeségeit. Talán ti még nem álltok készen arra, hogy megmutassátok a hiányosságaitokat az ellenségeteknek, mert tudjátok, hogy akkor azonnal kihasználnák azt. Viszont, ha ott van mellettetek egy barát, akkor biztonságban érzitek magatokat, akár gyengének, akár erősnek is lát benneteket. Mellette biztonságban vagytok, hiszen tudjátok, hogy ő megtesz mindent értetek, támogat benneteket. Valójában ezt a megtartó, bensőséges kapcsolati hálót kellene biztosítanunk egymás számára. Ne féljetek megmutatni a gyengeségeiteket, a bhakták ezt nem fogják kihasználni, mert más elvek szerint akarnak működni, mint a a kinti világ.
Azt gondolhatjuk, hogy Krisna barátai igen hasonlóak, viszont „Gókulán belül Krisna vajaszjáit általában négy csoportra oszthatók: (1) jóakarók, (2) barátok, (3) bizalmas barátok és (4) bensőséges barátok. Krisna jóakaró barátai egy kicsit idősebbek Krisnánál, s némi szülői szeretetet is táplálnak iránta. Mivel idősebbek Nála, mindig igyekeznek megvédeni Őt minden bajtól, ezért néha fegyver van náluk, hogy megbüntethessenek minden gonoszt, aki bántani akarja Krisnát. A jóakarók közé tartozik Szubhadra, Mandalíbhadra, Bhadravardhana, Góbhata, Jaksha, Indrabhata, Bhadránga, Vírabhadra, Maháguna, Viszdaja és Balabhadra. Valamennyien idősebbek Krisnánál, és mindig a javát akarják.”
Most szeretnélek megkérdezni benneteket, hogy közületek kinek van bátyja vagy öccse, illetve ki az, aki idősebb vagy fiatalabb testvér? Hogy érzitek, melyik a jobb, idősebb vagy fiatalabb testvérnek lenni?
Prém-Praszád: Fiatalabbnak, mert akkor rólad fognak gondoskodni.
Szvámí Tírtha: Hát persze! Ez természetes, ha ti vagytok a fiatalabbak és van egy idősebb testvéretek, akkor ő mindig gondoskodni fog rólatok. Igaz, ennek van ára, például néha kioktat, vagy ha összevesztek, akkor megver benneteket. Viszont, ha valaki más akar elpáholni, akkor biztos, hogy meg fog védeni titeket. Itt is ugyanaz a helyzet, akik idősebbek Krisnánál, mindig meg akarják védeni Őt, ilyen a természetük. Ha pedig van egy kisöcsétek, akkor ti is védelmezni akarjátok? Ez nem kérdés, ez természetes! ‘Néha ráncba szedem, leszidom, ha kell, de ha valaki bántani merészeli, akkor velem gyűlik meg a baja!’
Ez pedig a jóakaróknak szól, csak hogy egy példát említsek erre a megoltalmazásra: „Egy idősebb barát egyszer így szólt: „Kedves Mandalíbhadrám! Miért forgatod úgy ragyogó kardod, mintha Aristászura felé futnál, hogy megöld? Kedves Baladévám! Miért cipeled fölöslegesen azt a nehéz ekét? Kedves Vidzsáj, nincs miért aggódnod! Kedves Bhadravardhanám, nincs szükség ezekre az ijesztő mozdulatokra! Ha jobban megnézitek, mindannyian láthatjátok, hogy csak egy viharfelhő ül a Góvardhan-hegyen, s nem Aristászura van itt egy bika formájában, ahogy képzeltétek”.[2]
Szóval összetévesztették a felhőt egy démonnal, ezért meg akarták védelmezni Krisnát mindenféle fegyverrel, amijük csak volt.
(folytatása következik)
1. Az odaadás nektárja, 41. fejezet
2. Az odaadás nektárja, 41. fejezet