Sharanagati

Collected words from talks of Swami Tirtha




krgopika

(az előző hétfő folytatása)

“A Krishnától való elválás utáni első perctől kezdve Rádhikát az állandóan felélénkülő különböző érzelmek kavalkádja kínozza, mint például az alázatosság és a nyugtalanság. Minden egyes aggodalma szertefoszlik, mihelyst újból együtt lehet Sri Krishnával, amely küzdelmes erőfeszítések eredményeképpen valósul meg kettejük között, mint például üzeneteket közvetítő hírnökök segítségével. Bárcsak Rádhiká oly kegyes volna hozzám, hogy lótuszvirág lábainál végezhetnék szolgálatokat!”

 

Kettejük eksztázisának egyik nagyon különleges fajtája az, amikor már a találkozásuk alatt az elválás miatti félelem kínozza Őket. Éreztetek már így valaha?

Krishna Priya: Igen.

Tirtha Maharaj: Krisnától?

Krishna Priya: Krisnától?!  Nem erről szólt a kérdés.

Tirtha Maharaj: Tehát ez egy nagyon különleges érzés. Egy találkozástól várhatunk elégedettséget, azonban félünk attól is, hogy elveszítjük szívünk választottját. Amikor azonban elválunk kedvesünktől, nagyon intenzív vágyódást érezhetünk az után, hogy újra találkozzunk vele. Tehát mi a jobb – az egyesülés vagy az elválás?

Yamuna: Az egyesülés.

Krishna Priya: Az elválás.

Krishna Premi: Az elválás, időről időre.

Tirtha Maharaj: Igen, de ha az ellenkező oldalról nézzük a dolgokat- néha annyira fájdalmas az egyesülés és annyi bonyodalommal jár, hogy utána némi szünetre van szükségünk. De amikor elválunk, utána nem a vágyat, hanem egyfajta belső békét érzünk. Vagyis ismét tanúi lehetünk annak, hogy mekkora misztikus átváltozás is az, ha másik nézőpontból szemléljük a dolgokat.

Azért, hogy e különböző érzelmeket áthidalják, néha az Isteni Párnak hírnökökre van szüksége. A hírnökök bármely kapcsolat nagyon fontos résztvevői. Élt egyszer egy mester, aki nagyon intim viszonyban volt az egyik tanítványával. Ez a tanítvány megtagadta a mesterét, elhagyta, és a missziótól is eltávolodott. Természetesen minden egyes ilyen cselekedet egy jel: „Figyelj rám jobban, légy szíves!”. Rendben, tehát ez pszichológia, egyszerű pszichológia. A tanítvány több figyelemre és törődésre vágyott a mesterétől. Sok-sok év után, amikor ismét találkoztak, ez a tanítvány így szólt a mesterhez: „Sajnálom, hibát követtem el. Most már belátom, hogy annyira ostoba helyzetben voltam, hogy te nem tudtál közel kerülni hozzám, mert én annyira magamba voltam zárva.” És akkor a mestere azt mondta: „Igen, de hogyan jöttél erre rá?” Azt válaszolta: „Tudod, a fiammal kapcsolatban ugyanez a problémám volt. Képtelen voltam közel kerülni hozzá. És ez után eszembe jutott, hogy mi történt a mi kapcsolatunkban.”

Tehát, ha egy ilyen helyzetben létezik egy hírvivő, aki segíti a holtpontra jutott közötti kommunikációt, akkor valamennyi konfliktus, hiba és fájdalom csakúgy magától eltűnik. Néha hírnökökre van szükségünk – valamennyi érzelmi helyzetben, legyen az pozitív vagy negatív. Bármikor egy ilyen elakadás keletkezik, szükségünk van valakire, aki eltávolítja azt. Ezért ezek a hírnökök vagy közvetítők Rádhiká és Krisna között, illetve a gopák és a gopik között is nagyon lényegesek. Az ő fáradságos erőfeszítéseik árán valósul meg a béke. Fáradságos erőfeszítés! Valamennyi leleményességükre szükségük van ahhoz, hogy elérjék céljaikat. Ezért imádkozunk Shrimati Rádháránihoz, hogy legyen oly kegyes hozzánk, hogy lótuszvirág lábainál végezhessünk szolgálatot!

“Shrimati Rádháráni darshanját ritkán lehet elnyerni még az olyan istenségek számára is, mint Parvati felettébb nehéz. Rádháráni kegyét gyorsan elnyerheted, az Ő személyes nektári szolgálata által, ahogy Ő ragyog Sri Krishna társaságában – ha Ti is hódolatotokat ajánljátok ezen ének nyolc versszakának eszközeivel.”

Ez ennek a versszaknak a végkövetkeztetése. Ha ezekkel a fohászokkal imádjuk Shrimati Rádháránit, elnyerjük áldását. Nem kérdezem meg, hogy van-e kérdésetek, mivel úgysem érthetjük és nem is szükséges, hogy értsük az abszolút igazságot és tudományt, Shrimati Rádháráni titkát és misztériumát. Sokkal jobb, ha imádjuk Őt.



Leave a Reply